Az idő szorít, kisebb változások még jöhetnek a vagyonadó tervezetében

A javaslat mindenesetre alkotmányos és jogi szempontból is alaposan körüljárt törvénytervezet, így a megismert változathoz képest már csak kisebb módosítások lehetségesek. Az idő szorít: a törvényjavaslatot a parlamentnek november közepéig el kell fogadnia annak érdekében, hogy 2027-ben befolyjon a költségvetésbe a tervezett 200 milliárd forintos bevétel.

A Tisza-kormány a lehető legtöbbet igyekszik kihozni abból a választási ígéretéből, hogy bevezeti a vagyonadót. Bár az adószakértők és a vagyonkezelők szerint nagyobb adóbevételt eredményező, a gazdagabbakat jobban terhelő adót is be lehetett volna vezetni, elsősorban a tőkejövedelmi adók emelésével, a kormány politikailag elkötelezte magát a vagyonadó mellett, és láthatóan nem akar kifarolni ebből az ígéretéből. A társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslatból látszik, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) szakértői minden jogi tudásukat latba vetették: a javaslatot alaposan körülbástyázták az adóelkerülés ellen.

Egy példa: a kormány először májusban, egy kormányhatározatban hirdette ki a vagyonadó bevezetését. Ehhez kapcsolódva a törvényjavaslat bevezeti a köztudomásúvá válás szabályát. Ez alapján a NAV a vagyonadó köztudomásúvá válásától vizsgálhatja az adóelkerülési célú vagyonátrendezési ügyleteket. Vagyis az adóhatóság minden olyan, 2026 májusa után végrehajtott vagyonátrendezést vizsgálhat, amely a vagyonadó elkerülését is szolgálhatja, annak ellenére, hogy a jogszabály csak később lép hatályba.

Kármán András: A vagyonadó öt százalékát közcélokra ajánlhatják fel a fizetésre kötelezettek

A társadalmi vitára nincs sok idő: a kormány október 14-ig várja a javaslatokat. Az idő szorít, a tervek szerint a teljesen új, a nulláról felépített adótörvény már december 15-én hatályba lépne annak érdekében, hogy az érintettek kellő felkészülési időt kapjanak. Erről Kövesdy Attila adóügyi államtitkár beszélt a Pénzügyminisztérium csütörtökön tartott háttérbeszélgetésén.

A PM számára kiemelten fontos, hogy az új törvény megfeleljen minden alkotmányos követelménynek, akár a magyar Alkotmánybíróság, akár az európai bírói fórumok előtt – hangsúlyozta az államtitkár. Az alkotmányossági követelményeknek való megfelelés érdekében lép hatályba már 2026 decemberében a törvény. A vagyonadót ugyan 2027 januárjától vezetik be, de először csak 2027. augusztus 31-én kell befizetniük az érintetteknek, a 2026. december 31-i vagyonmérleg alapján. A PM szerint a korábbi hatálybalépés kellő felkészülési időt biztosít az érintetteknek.

Mindössze négy olyan gazdag magyar van, akit érintene a szigorúbb vagyonadó

Ha viszont a jogszabály december 15-én hatályba lép, akkor az alkotmányos megfontolások miatt legkésőbb november 15-ig ki kell hirdetni a Magyar Közlönyben. Ebből viszont az következik, hogy a parlamenti vitára és a kihirdetésre alig marad egy hónap, miközben a törvényjavaslat még mindig társadalmi vitán van. Mindezek alapján már kicsi az esélye a szöveg jelentős módosításának, pláne egy koncepcionális váltásnak, pedig erre is születtek már javaslatok.

 

Vita a kis cégek adóalapba vonása körül

 

A kormány tervei szerint jövő évtől minden olyan magánszemélynek, akinek egymilliárd forint feletti vagyona van, évente egyszázalékos vagyonadót kell fizetnie, legkésőbb augusztus 31-éig. A 100 milliárd forint feletti vagyonokra – ez mintegy 40–50 embert érinthet – 1,5 százalékos adót vetne ki a javaslat. A vagyonba minden nagy értékű ingóságot, értékhatár nélkül az ingatlanokat, valamint a céges vagyonelemeket is beszámítják. Az ingatlanok és a cégek értékelésére a törvényjavaslat kész képleteket és eljárásokat határoz meg, kevés kibúvót hagyva.

A legnagyobb vita a nem tőzsdei cégek értékelése körül várható, ugyanis a megszabott értékelési rend alapján számított cégérték eltérhet a piaci értéktől. Ez a pont a javaslat leggyengébb láncszeme.

A kis cégeket érintő szabályok miatt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) jelenlegi formájában nem támogatja a vagyonadó bevezetését – olvasható a szervezet közleményében. Az elvvel a szervezet egyetért, mondván, a nagyobb vagyon nagyobb felelősséggel jár, de a részleteken szeretnének finomítani.

 

 

A szervezet közleménye szerint a vagyonadó veszélyeztetné a kis- és középvállalati szektor fejlődését, ugyanis a javaslat az egymilliárd forintos adómentes értékhatár feletti vagyonba a vállalkozói részesedéseket is beszámítja. Egy családi vállalkozás értéke jelentős részben az üzemépületben és a gépekben testesülhet meg. Magas cégérték mellett is előfordulhat, hogy a tulajdonosnak nincs elegendő szabad pénze az adó megfizetésére. Ha emiatt többletosztalékot vesz ki, az csökkentheti a vállalkozás fejlesztési forrásait – olvasható a VOSZ közleményében.

A szervezet szerint a Pénzügyminisztérium hatásvizsgálata is elismeri, hogy a vagyonadó egyes vállalkozások tulajdonosait magasabb osztalék kifizetésére, ezáltal pedig a tőke növekedésének fékezésére ösztönözheti, ami hátráltathatja a beruházásokat.

A tőkevesztés elkerülése érdekében a vállalkozói szféra minden lehetséges megoldást meg fog ragadni. Ezek a lépések ugyan a kitűzött költségvetési célok megvalósulása ellen hathatnak, ugyanakkor rombolhatják a befektetői bizalmat és a gazdasági működés hatékonyságát is. Ezt a kockázatot a törvényben kezelni kell, és a szervezet szerint lehet is, legalábbis jelentős mértékben csökkenteni.

Ezért a VOSZ azt javasolja, hogy a tényleges gazdasági tevékenységet folytató és foglalkoztatást biztosító cégekre ne vonatkozzon a vagyonadó. Ennek lehetőségét azonban Kármán András pénzügyminiszter egy újságírói kérdésre válaszolva ki is zárta a már idézett pénzügyminisztériumi sajtótájékoztatón. Mint mondta, a törvényjavaslat vitája során sem lát lehetőséget ilyen mélységű változtatásokra.

 

Nagyobb rugalmasságot szeretne a VOSZ

 

A VOSZ emellett azt is javasolja, hogy könnyítsenek az adófizetési feltételeken, és a vagyonadót több év alatt, részletekben lehessen megfizetni.

A gond az, hogy egy olyan kis- és középvállalkozás (kkv) esetében, amelynek értéke például meghaladja a tízmilliárd forintot, nem biztos, hogy a tulajdonosnak minden évben rendelkezésére áll az adó megfizetéséhez szükséges készpénz vagy más likvid eszköz. Egy tízmilliárd forint értékű vállalkozás esetében ugyanis az egyszázalékos vagyonadó 100 millió forintot tenne ki.

A VOSZ nem támogatja a vagyonadó jelenlegi tervek szerinti bevezetését

Ezért a VOSZ azt javasolja, hogy valós likviditási nehézségek esetén több év alatt, részletekben is lehessen megfizetni az adót, még azon a 12 – kivételes esetben 24 – hónapos határidőn túl is, amelyet a kormány eleve beépített a törvényjavaslatba.

Emellett a szervezet lényegesen alacsonyabb adókulcsokat is javasol, fokozatos bevezetéssel. Javaslatuk szerint az 1–5 milliárd forintos vagyoni sávban – ahol várhatóan a legtöbb adóalany és a legtöbb érintett kkv található – az első évben 0,1–0,25 százalékos legyen az adókulcs az egy százalék helyett. Ez évente emelkedne, és öt év alatt érné el a végleges, 0,5 százalékos mértéket.

Az 5–100 milliárd forint közötti vagyonok esetében már elfogadhatónak tartják az egy százalékos végleges adót, de annak mértéke kezdetben csak 0,5 százalék lenne. A 100 milliárd forint feletti vagyonok esetében az első évben egy százalékos adókulcsot javasolnak, amely évente emelkedve, öt év alatt érné el a végleges, 1,5 százalékos mértéket.

 

A parlamenti vitában alakulnak majd ki a kedvezmények

 

A szoros határidő miatt a kormány várhatóan már a jövő hét végén a parlament elé terjeszti a törvényjavaslatot. Ha lesznek módosítások, azokat várhatóan a parlamenti vita során vezeti át a kormány.

Nagy kérdés, hogy a Tisza-frakciónak lesz-e önálló véleménye az adótörvényekkel kapcsolatban. Elvileg a parlament, a gyakorlatban azonban a kétharmados kormánypárti frakció szabadon alakíthatja a jogszabályokat. Ugyanakkor a Tisza-frakció eddig nem élt ezzel a jogával: a kormány javaslatait érdemi változtatások nélkül szavazta meg.

Az bizonyos, hogy a kormány ragaszkodni fog ahhoz, hogy a cégek is beleszámítsanak a vagyonadó alapjába, ugyanis ez adja az adóalap közel felét. Ezt Kármán András pénzügyminiszter is leszögezte a csütörtöki sajtótájékoztatón.

Az elképzelhető, hogy a kkv-k esetében rugalmasabb lesz a kormány, és akár átmenetileg alacsonyabb kezdő adókulcsot is elfogadhat a parlament az 1–5 milliárd forintos vagyoni sávban.

A PM számításai szerint évi 200 milliárd forint folyhat be a vagyonadóból, ám a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján ez konzervatív becslés. A szaktárca egyszerűen nem akart ennél magasabb bevételi összeget szerepeltetni a költségvetésben. Mindez arra utal, hogy a kormánynak a bevételek veszélyeztetése nélkül is lehet mozgástere kisebb engedményekre.

Összességében a PM számításai szerint 15–25 ezer adóalanyt érint a javaslat, köztük nemcsak magánszemélyeket, hanem bizalmi vagyonkezelőket és magánalapítványokat is. Az adó önbevallásos rendszerben működne: csak annak kellene bevallást készítenie, akinek a vagyona meghaladja az egymilliárd forintot – feltéve, hogy a parlament november közepéig a jelenlegi formájában fogadja el a törvényjavaslatot.