Újabb húszi támadások: halálos akció a szaúdi repülőtereken

A jemeni húszik újabb támadásokat jelentettek be Rijád King Khalid nemzetközi repülőtere ellen. A szaúdi polgári légiközlekedési hatóság megerősítette, hogy a héten az Abha és a rijádi repülőtér elleni csapásokban összesen három ember meghalt és 36 megsérült. Az újabb műveletek részleteit külön kell kezelni a már hivatalosan igazolt támadások következményeitől. Abhában egy marokkói és egy algériai lakos halt meg, 28-an megsérültek. A rijádi King Khalid repülőtéren egy szudáni állampolgár vesztette életét, nyolcan sebesültek meg. A hatóságok anyagi károkról is beszámoltak. A húszik saját közleményeikben rakétás és drónos akciókról számoltak be, a katonai állítások minden részletét azonban nem lehet függetlenül ellenőrizni. A King Khalid repülőtér Szaúd-Arábia egyik legfontosabb légiközlekedési központja. A főváros gazdasági és politikai szerepe miatt üzleti utazók, külföldi munkavállalók és nemzetközi járatok sokasága használja. Egy ballisztikus rakéta már akkor is súlyos zavart okozhat, ha a légvédelem elfogja: a légtérzár, a járatok átirányítása és a roncsok lehullásának veszélye egyaránt kockázatot jelent. A mostani bejelentés után ezért a légitársaságok és az utasok számára a hiteles hatósági tájékoztatás különösen fontos. A húszik az Iránnal szövetséges jemeni mozgalmak közé tartoznak, és az ország északi, legsűrűbben lakott területeinek jelentős részét ellenőrzik. 2014-ben elfoglalták Szanaát, majd a nemzetközileg elismert kormányt kiszorították a fővárosból. Szaúd-Arábia 2015-ben katonai koalíció élén avatkozott be ellenük. A háború éveken át súlyos humanitárius válságot okozott, és az egymással szemben álló erők között nem született tartós politikai rendezés.

Új front nyílik a jemeni háborúban

A 2022-es fegyvernyugvás után a harcok intenzitása csökkent, és Rijád közvetlen tárgyalásokat kezdett a húszikkal. A mostani eszkaláció azonban azt jelzi, hogy az akkor kialakult viszonylagos nyugalom megszűnt. A szaúdi támogatású jemeni kormányerők a Vörös-tenger partvidékén támadásokat indítottak, a húszik pedig rakétákkal és drónokkal igyekeznek nyomást gyakorolni a koalícióra. A kölcsönös katonai műveletek egyre több civil létesítményt fenyegetnek. A mozgalom fegyverarzenálja az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött. A húszik különféle ballisztikus és manőverező robotrepülőgépeket, valamint pilóta nélküli eszközöket alkalmaznak. A rakéták pontos típusáról és indítási helyéről az egyes támadások után gyakran egymásnak ellentmondó állítások jelennek meg. A katonai képességek egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy a szaúdi légvédelemnek egyszerre több irányból érkező fenyegetést kell figyelnie. A szaúdi vezetés az utóbbi időben új regionális védelmi kapcsolatokat épít. Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán augusztusban Mekkában közös védelmi egyezményt kötött, amelynek nyilvános szövege az egyik részes állam elleni fegyveres támadást mindhárom fél elleni támadásként kezeli. A megállapodás jelentős politikai üzenet, de a konkrét katonai kötelezettségek részletei korlátozottan ismertek. A mostani rakétatámadások miatt különösen fontossá vált, hogyan értelmezik a résztvevők az egyezmény gyakorlati alkalmazását. Pakisztán közvetítői szerepre is törekszik. Iszlámábád korábban arról számolt be, hogy Irán a húszikkal folytatandó politikai egyeztetést javasolta a válság enyhítésére. Ez arra utal, hogy a térségben egyes kormányok még mindig keresik a katonai eszkalációt elkerülő megoldást. A húszik részéről érkező újabb támadási bejelentések azonban megnehezítik a diplomáciai lépéseket, mert Rijádban a lakosság és az infrastruktúra védelme került előtérbe.

A Vörös-tenger kereskedelme is veszélybe kerülhet

Az Európa és Ázsia közötti hajóforgalom jelentős része a Szuezi-csatornán és ezen a tengerszoroson keresztül halad. Ha a partvidéken fokozódnak a harcok, a hajózási társaságok magasabb biztosítási díjakat fizetnek, vagy hosszabb útvonalra kényszerülnek Afrika körül. Az ilyen döntések a szállítási időben és végső soron az európai árakban is megjelenhetnek. Jemenben közben a lakosság fizeti meg a háború legsúlyosabb árát. Az országban milliók szorulnak segélyre, az egészségügyi rendszer hiányos, az élelmiszer- és ivóvízellátás sok helyen bizonytalan. A harcok újraindulása a belső menekültek számát is növeli. A segélyszervezetek számára a repülőterek, kikötők és fő közlekedési útvonalak működése létfontosságú, ezért a polgári infrastruktúra elleni csapások közvetett humanitárius következményei is súlyosak lehetnek.