Külföld

Szivárognak az információk, hogy az amerikaiak már a védelmi együttműködést is korlátozzák Kanadával, a Pentagon tagad

Minősített titkos memorandumban korlátozta Hegseth az Egyesült Államok és Kanada közötti védelmi együttműködést, amely újabb provokáció a Trump-adminisztráció és a Carney-kormány közötti konfliktusban.

Szivárognak az információk, hogy az amerikaiak már a védelmi együttműködést is korlátozzák Kanadával, a Pentagon tagad
Fotó: Brendan SMIALOWSKI / AFP

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter új korlátozásokat vezetett be az Egyesült Államok és Kanada közötti együttműködésben – írja a Washington Post az intézkedést ismerő forrásokra hivatkozva. A konfliktus tovább éleződik a két ország között, amelyben nem hozott enyhülést azt sem, hogy nyomás hatására Donald Trump tárgyalt Sencsenben Mark Carney kanadai kormányfővel, aki az APEC (Atlanti és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozón sajtótájékoztatóján hosszan beszélt arról, hogy az országát nem fogja térdre kényszeríteni az amerikai elnök.

Hegseth a múlt héten titkos memorandumban adta ki az új iránymutatást. Ez kérdéseket vet fel, hogy a két ország hadserege közötti együttműködés milyen területeken és milyen mértékben szűkülhet még a mostaninál is jobban.

A Washington Post megkérdezte a Pentagont, Sean Parnell szóvivő azonban a kiszivárogtatott direktívával  ellentétes tartalmú választ adott. E szerint lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a Kanadával folytatott együttműködés kézzelfogható amerikai védelmi célokat szolgáljon, és végső soron hozzájáruljon a védelmi kapcsolatok újjáélesztéséhez. A korlátozás nem érinti a védelmi hírszerzési információk megosztását, illetve azt az együttműködést sem, amelyet az amerikai és a kanadai haderő a NATO katonai szövetségén, valamint a kétoldalú Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokságon (NORAD) keresztül folytat – közölte a szóvivő.

Az Egyesült Államok és Kanada a NATO alapító tagja. A két ország katonái naponta egyeztetnek a NORAD Colorado állambeli központjában, hogy közösen védjék a két ország légterét és tengeri határait.

A lap megkereste a kanadai nagykövetséget és a Fehér Házat is, de tőlük egyelőre nem kapott választ.

 

Egyre kevesebb katonai információt osztottak meg az elmúlt egy évben Kanadával

 

Az Egyesült Államok és Kanada évtizedek óta szinte szimbiózisban él, amire csak az egyik kézenfekvő magyarázatot ad a mintegy 9000 kilométer  hosszú közös határ nem mellesleg pedig az, hogy Kanada az egyesült Államok második-harmadik legnagyobb gazdasági partnere. Kanadai katonák több alkalommal is együtt harcoltak az amerikaiakkal, például Afganisztánban, ahol legalább 158 kanadai katona vesztette életét, kétezren pedig megsebesültek. Kanada tagja az úgynevezett Five Eyes hírszerzési együttműködésnek is, amelynek az Egyesült Államok mellett az Egyesült Királyság, Új-Zéland és Ausztrália a tagja. A több évtizedes múltra visszatekintő szövetség keretében a részt vevő országok hírszerzési információkat osztanak meg egymással.

Az egyik tagország tisztviselője szerint az Egyesült Államok hivatalosan nem jelezte, hogy változtatni kívánna az információmegosztás gyakorlatán, ugyanakkor az amerikaiak az elmúlt egy évben több területen és több platformon keresztül is kevesebb információt osztottak meg. Trump első elnöki ciklusa idején is már rendszeresen bírálta Kanadát alacsony védelmi kiadásai miatt, s azzal vádolta meg, hogy alapvetően az Egyesült Államokra építi a biztonsági garanciáit. Az amerikai és a kanadai kereskedelmi kapcsolatokat is kifogásolta, azt állítva, hogy az Egyesült Államok nem kap elegendő ellenszolgáltatást.

Második mandátuma kezdetétől Trump még nagyobb nyomást gyakorol Kanadára, és többször komolyan felvetette, hogy az ország legyen az Egyesült Államok 51. tagállama. Kezdetben mindenki azt gondolta, hogy az csak viccel, az amerikai elnök azonban újra és újra megismételte az annektálásra vonatkozó kijelentéseit.

 

Kanada nem eladó, és nem is lesz 


Carney végül a Fehér Ház Ovális Irodájában, egy 2025 májusában tartott találkozón közölte Trumppal, hogy Kanada nem eladó, és soha nem is lesz az. Trump akkor egyébként elismerte, hogy Kanada „komolyabban veszi” katonai kötelezettségeit. Trump továbbfeszítette a húrt a gazdaságpolitika irányváltásával. Amint hivatalba lépett, kereskedelmi háborút indított Kanadával, vámokat vetett ki többek között a kanadai acélra, alumíniumra és más termékekre. Kanada válaszlépésként megtorló vámokat vezetett be, egyre több fronton vette fel a harcot az ellenséges politikát folytató Trumppal, és nemcsak gazdaságilag, kereskedelmileg, de katonailag is igyekszik függetleníteni magát a déli szomszédjától.

Carney márciusban bejelentette, hogy Kanada védelmi kiadásai elérték a GDP 2 százalékát. Ez régóta kitűzött NATO-cél volt, amelyet valamennyi tagállamnak teljesítenie kellett volna. A NATO tavaly, elsősorban az Oroszország jelentette biztonsági fenyegetésre hivatkozva, új célt határozott meg: a tagországoknak 2035-ig GDP-jük 5 százalékára kell emelniük védelmi kiadásaikat.

Az ellenállásnak megvan a maga hatása, Trump pénteken, a Fehér Házban „nagyon kedves embernek” nevezte Carneyt, de rögtön megjegyezte azt is, hogy még mindig tartozik neki egy jó kereskedelmi megállapodással. – Valamilyen okból felbátorodtak, ezt pedig nem engedhetjük meg nekik a továbbiakban sem – mondta az amerikai elnök. A félidős választási eredmények is arra utalnak, az embereknek elegük van a büntetővámokból, amelynek levét az infláció miatt maguk isszák meg.

 

Ez kezd elfajulni

 

Hegseth eközben a maga részéről elkezdett gúnyolódni a kanadai hadseregen, mondván, elégtelen Az északi szomszéd  szerepvállalásával az iraki és az afganisztáni háborúban. Mennek a jegyében osztotta meg egy ünnepői túlsúllyal küzdő kanadai  katonanő képét osztotta meg a közösségi médiában, a kommentben azt írva: „Ez valódi”. David McGuinty kanadai védelmi miniszter erre maga is reagált: „Egyszerűen méltatlan ahhoz a tisztséghez, amelyet betölt” – mondta újságíróknak az amerikai védelmi miniszter alpári gesztusáról.

Nemrég egy kanadai újságíró azt kérdezte Samuel Paparo admirálistól, az amerikai Csendes-óceáni Parancsnokság vezetőjétől, hogy milyen körülmények között hajtana végre egy Kanadát célzó katonai támadásra vonatkozó parancsot. Paparo láthatóan megdöbbent a kérdésen, amit abszurdnak nevezett. Vissza is kérdezett: „Megkérdezné azt is, hogy milyen támadási terveim vannak a marslakók ellen?”

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás