Kemény figyelmeztetést kapott Brüsszelből a kormány, csúszhat az euróbevezetés is
A magyar gazdaság jövőre 2,8 százalékkal, majd azt követően 2,9 százalékkal nőhet az Európai Bizottság friss makrogazdasági előrejelzése szerint. Ugyanakkor a már 2027-re is a magyar kormánynál magasabb hiányt várnak, a 2028-as hiánycsökkentésnek sem látják a forrását, ami megkérdőjelezheti a tervezett euróbevezetési menetrendet.
A magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára, 2026 III. negyedében a GDP 1,5 százalékkal nőtt, köszönhetően az ipar és a szolgáltatások növekedésének – olvasható az Európai Bizottság most nyilvánosságra hozott őszi makrogazdasági prognózisának Magyarországgal foglalkozó részében. A Bizottság szerint így idén összességében 1,8 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, ami jövőre 2,8 százalékra, majd 2028-ban 2,9 százalékra gyorsul. Ez a növekedési pálya gyorsabb annál, mint amivel a magyar kormány számol a 2027-es költségvetésben: az idei 1,7 százalék után jövőre 2,4, majd 2028-ban 2,6 százalékos növekedéssel terveztek.
Magasabb inflációt és hiányt jósolnak
Az Európai Bizottság szerint az infláció viszont kedvezőtlenebbül alakul: az idei 2,2 százalék után jövőre 3,4 százalékos fogyasztói áremelkedésre számítanak a brüsszeli elemzők, és 2028-ban is 3 százalékos drágulást jeleznek előre. A költségvetés ezzel szemben arra épül, hogy az idei 1,7 százalék után jövőre 3 százalékra emelkedik az árindex, majd a jegybank 2,5 százalékra csökkentett inflációs céljára mérséklődik. Az Európai Bizottság a magas energiaárak miatt az eurózónában is magasabb inflációval számol, ezzel indokolja nagyobb magyar áremelkedési várakozásait is. Indoklásuk szerint az infláció várhatóan emelkedni fog 2027-ben, amit az energia- és élelmiszerárak emelkedése, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának 2026 végi emelkedése vezérel. 2028-ban az akkor belépő új szén-dioxid-kibocsátási szabályok várhatóan megemelik a lakossági energiaárakat idehaza is. (Ezzel a Bizottság implicit módon azt is kijelenti, hogy várakozásai szerint 2028-ra valamilyen változás lép életbe a magyar rezsitámogatási rendszerben.)
Megjöttek az első elemzői reakciók Magyar Péter bejelentéseire
Már a magasabb inflációs pálya is megkérdőjelezi a magyar kormány azon tervét, hogy 2030-ra teljesíteni tudja az euróbevezetés feltételeit. A hiánypályában azonban még nagyobbak az eltérések: a magyar kormány azzal számol a 2027-es költségvetésben, hogy az idei GDP-arányos hiány 7,5 százalék lesz, ami jövőre a bruttó hazai termék 4,9 százalékára, majd 2028-ban 4 százalékra csökkenhet. Az Európai Bizottság ezzel szemben úgy véli, hogy az idei kiinduló deficit némileg alacsonyabb, a GDP 7,3 százaléka lesz.
Elemzésük szerint 2027-ben a hiány várhatóan csak a GDP 5,2 százalékára csökken, miután az idei egyszeri kiadások kipörögnek a költségvetésből. A hiánycsökkentést segíti a minden minisztériumot érintő általános kiadáscsökkentés is. A háztartásokat és a vállalatokat célzó új intézkedések várhatóan növelik a bevételeket. Ezek közé tartozik az új vagyonadó, a társasági adó emelése, valamint a dohány- és szeszesitalok jövedéki adójának emelése, amelyek összesen a GDP 0,6 százalékát teszik ki. A bevétel-célok teljesülését várhatóan segíti számos ágazati társasági adó 2027-re való meghosszabbítása, valamint az anyák szja-mentességének fokozatos bevezetésének felfüggesztése is. Ezek az intézkedések várhatóan segítenek ellensúlyozni az új hiánynövelő intézkedéseket, beleértve a közszféra béremelését, a magasabb családi pótlékot, az alacsony keresetűek szja-csökkentését és a nyugdíjemeléseket, amelyek a GDP 1,5 százalékát teszik ki. Összességében a folyó kiadások várhatóan a GDP 0,4 százalékával csökkennek. A kamatkiadások a GDP arányában várhatóan csökkenni fognak, mivel az államkötvények hozamai a 2026. áprilisi választások előtt csökkentek, és azóta is ezen az alacsonyabb szinten maradtak. Összességében a fiskális politika várhatóan restriktív lesz 2027-ben – fogalmaz az elemzés.
Csúszhat a 2032-es euróbevezetés
Ezzel szemben 2028-ban a hiány várhatóan továbbra is magas, a GDP 5,3 százaléka lesz (szemben a kormány által tervezett 4 százalékos deficittel), részben az ágazati társasági adók megszűnése miatt. A költségvetési politika várhatóan expanzív lesz 2028-ban. Vagyis a Bizottság azzal számol, hogy a különadókat Magyarország 2028-ra kivezeti az adórendszeréből, amiatt nemhogy csökken, de nőni fog az államháztartási hiány, ami a legfőbb akadálya lenne az euróbevezetési kritériumok 2030-ra való teljesítésének és ami megakadályozná a 2032-re várható euróbevezetést.
Büttl Ferenc: Ne az euró bevezetése legyen a cél, hanem az ország felvirágoztatása
Bár a kormány még nem tűzött ki hivatalos bevezetési időpontot a, a kritériumok 2030-ra való teljesítése kis valószínűséggel 2031 januári, nagyobb valószínűséggel 2032 januári magyar euróbevezetést jelentene. Az Európai Bizottság elemzése egy újabb jelzés arra, hogy nem lesz egyszerű a maastrichti kritériumok teljesítése 2030-ra, vagyis a csúszás kódolva van a rendszerben. Elemzők korábban is jelezték, hogy a legnagyobb kihívás az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentése lesz Magyarország számára.
A Tisza-kormány benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét
Ezt is ajánljuk
Kamatcsökkentésről is tárgyalt az MNB
Vigh Károly a paksi atomerőmű új vezérigazgatója
Hat év után újra kinyit a Múzeum Kávéház
Januártól jön az új lakástakarék – ami már biztos és ami még nem
Leállították a NER-milliárdosok legnagyobb pénzszivattyúját, de a Mészáros-féle sztrádakoncesszióra így is ezer milliárd forint ment el









