Gazdaság

Kamatcsökkentésről is tárgyalt az MNB

Nem változtatott a jegybank a kamat mértékén. A döntés megfelel az elemzők várakozásainak, bár Varga Mihály elárulta, hogy a kamatcsökkentés lehetősége is felmerült a keddi ülésen, amire a piacok nem számítottak. Ez alapján nem lehet kizárni egy decemberi kamatcsökkentést, amely szembe menne a piaci várakozásokkal.

Kamatcsökkentésről is tárgyalt az MNB
Fotó: Lakatos Péter / MTI

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtatott, így 5,5 százalékon hagyta alapkamatát. A döntés nem volt egyhangú – mondta Varga Mihály jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón. A Monetáris Tanács (MT) ülésén a kamatcsökkentés is napirendre került, ami meglepetés, ugyanis az elemzők nem számítottak kamatcsökkentésre. Az MNB megítélése szerint mind az energiaárak alakulásában, mind a költségvetés megítélésében idehaza „nagyon kedvező helyzet van” – mondta a jegybankelnök. Az MT keddi értékelése miatt, ezen kedvező folyamatok miatt kibővült a monetáris politikai mozgástere – magyarán ezért merülhetett fel a kamatcsökkentés elvi lehetősége is. Az MNB következő ülésére, decemberben új inflációs jelentést készít a szakértő stáb, ebben értékelik a gazdasági folyamatokat, így friss inflációs és GDP-prognózissal állnak elő. A decemberi kamatdöntésig a három nagy hitelminősítő is értékeli a magyar gazdaság helyzetét, ami további muníciót szolgáltat az MNB decemberi döntéséhez.

 

Elemzők 2027 közepén várnak újabb kamatcsökkentést


Most végül a várakozásoknak megfelelően nem csökkent a kamat a MT többségi döntése alapján. A nemzetközi pénzpiaci környezet bizonytalan, az inflációk emelkednek, emiatt a nagy jegybankok is kamatemelésre készülnek. Vagyis csökken a forint kamatelőnye, igaz, ezt ellensúlyozhatja az új kormány költségvetése, ami jelentős hiánycsökkentéssel számol, és hamarosan jönnek a nagy hitelminősítők döntései is. Ugyan felminősítés nem várható tőlük, de a kilátások javítása nem zárható ki. Az elemzők szerint a jelenlegi környezetben várhatóan 2027 közepén folytatódhat az MNB kamatcsökkentése, ám ezt most alaposan átírhatja az a tény, hogy már a mostani novemberi ülésén is volt ilyen előterjesztés. A bizonytalanságot jelzi, hogy az euróval szemben a forint gyengült, és a reggeli 364,5 forintos szintekről délutánra 366 forint fölé is emelkedett.

Itt a fordulat, elkezdett gyorsulni az infláció Magyarországon


Varga Mihály sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság kockázati megítélése stabil maradt, a 2027-es költségvetést és az euróbevezetés tervét kedvezően fogadta a piac. Ugyanakkor a magas energiaárak és azok változékony volta óvatos monetáris politikát igényel. Az olajárak az amerikai félidős választások óta csökkentek, és ugyanez érvényes az európai gázárakra, ám az árszint továbbra is magas, ami jelentős inflációs kockázatot jelent, mind Európában, mind idehaza. A bizonytalan inflációs környezetben a befektetők emelkedő kamatkörnyezetre számítanak. A piaci árazások alapján még idén várhatóan az EKB és a Federal Reserve is kamatot emel.


Idehaza októberben 2 százalékra emelkedett az infláció, elsősorban az üzemanyagárak emelkedése miatt. Kedvező körülmény, hogy az élelmiszerárak egy év alatt 4,6 százalékkal csökkentek, és az MNB megítélése szerint az inflációs várakozások alakulása is kedvezőnek mondható. Az alacsony hazai infláció a forint erősödésének köszönhető. Az MNB arra számít, hogy a következő hónapokban idehaza is gyorsul az infláció, az adóemelések, az üzemanyagárak emelkedése és az árréskorlátozások kivezetése miatt. Középtávon az MNB megítélése szerint fenntartható a jegybanki inflációs cél 2,5 százalékra való csökkentése 2028-tól – fogalmazott Varga Mihály.


Felmerült a húszezresek lecserélése

 

A jegybank korábban is vizsgálta a nagy címletű bankjegyek cseréjét és ennek költségeit – mondta Varga Mihály újságírói kérdésre. Az ügyben még a nyáron megkereste az MNB a Pénzügyminisztériumot, de válasz nem érkezett. Az elmúlt napokban vetődött fel, hogy érdemes lehet a nagy címletű forintbankjegyeket lecserélni, miután több mint hat milliárd forintnyi készpénzt talált különböző rejtekhelyeken a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal a Seszták Miklós elleni bűnügy kapcsán. Egy tömeges bankjegycsere gyakorlatilag elértéktelenítené a bűncselekményekből felhalmozott készpénzvagyonokat, ezzel szemben áll viszont a bankjegycsere tetemes költsége.

Biztonságos kikötő lett a régióban Magyarország az új gazdaságpolitika hitelessége miatt

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás