Leállították a NER-milliárdosok legnagyobb pénzszivattyúját, de a Mészáros-féle sztrádakoncesszióra így is ezer milliárd forint ment el
Drága mulatság és nehezen tervezhető az autópálya-üzemeltetés – ez derül ki a 2025-ös költségvetés beszámolójából, a zárszámadási törvényből, amit a napokban nyújtott be a kormány a parlamentnek. Az autópályák üzemeltetése az Orbán-kormány, illetve a NER-milliárdosok legnagyobb állami pénzszivattyúja volt – ez látható a 2025-ös költségvetés elszámolásaiban is. Nem véletlen, hogy a kormányváltás után az új kormány első intézkedései között szerepelt a 2022 májusában létrejött sztrádakoncessziós szerződés felbontása, amelyre talán a jövő év közepe táján kerülhet sor a legfrissebb információk szerint.
Az elmúlt évtizedekben az állami kezelésben lévő autópályák fenntartása állami cégek feladata volt, az üzemeltetésre és az útfelújításra költségvetési támogatást kaptak, e kiadásra általában fedezetet nyújtottak a sztrádahasználati díjból befolyt bevételek. Ezt az évtizedek óta jól működő rendszert borította fel az Orbán-kormány 2021-ben, amikor – átmenetileg megrogyott a támogatottsága és pár hónapig reális veszélyként lebegett a fejük felett a kormányváltás is – arra az elhatározásra jutottak, hogy privatizálják a sztrádafenntartást. Az elképzelés szerint 35 éves fenntartási és fejlesztési koncesszióba adták a sztrádakezelést,. A sajátos, két szereplősre szűkült közbeszerzési eljárást Mészáros Lőrinc és Szíjj László NER-milliárdosok magántőkealapjai nyerték meg. Végül 2022-ben nem lett kormányváltás, de ez már nem változtatott a helyzeten: a magyar állam 2022 májusában aláírta a szerződést, így az állami sztrádák fenntartása az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez került.
Egyre nőtt a pénzigény
A koncessziós szerződés lényege az lett volna, hogy a NER-milliárdosok saját forrást szereznek a működtetéshez és az új szakaszok építéséhez, így arra nem kell költenie az államnak, hanem a 35 év alatt koncessziós díj formájában fizetik ki a koncesszorokat. Ennek ellenére 2023 után is megmaradt a költségvetési támogatás: a terv szerint 2022 és 2026 közötti években összesen 962 milliárd forintot kapott volna az MKIF, ám ez alatt az öt év alatt várhatóan ennél is több, összesen 1240,9 milliárd forint vándorol a céghez.
A költségvetési beszámolók szerint a cég 2022-ben, az aláírás évében még csak minimális, 13,4 milliárdot kapott a működésre. 2023-ra már 182 milliárdos támogatással terveztek, de csak 176 milliárdot fizettek ki. Innentől egyre jobban hízott a számla: 2024-re 200 milliárdos kiadással kalkulált a költségvetés az MKIF felé, ebből végül 226,7 milliárdot fizettek ki.
Közben két év semmittevés és látszattevékenység után – amikor is az volt az MKIF legfőbb beruházása, hogy több tíz kilométernyi autópálya-szakaszon a balesetveszélyre hivatkozva lebetonozta a két menetirányt elválasztó füves-bokros sávot – 2025-ben megindult az M1-es autópálya kétszer három sávosra alakítása. Ám a beruházást nem banki vagy saját forrásból finanszírozták, hanem a költségvetésből. A kormány 2025-ben 370 milliárd forintos kiadással tervezett, ami már önmagában 60 százalékot meghaladó növekedés egy év alatt, végül viszont tavaly 438,8 milliárd forintot fizettek ki az MKIF-nek – derül ki a parlament elé a napokban benyújtott 2025-ös költségvetési elszámolásból.
A Tisza-kormány által készített beszámoló nem túl bőbeszédű, csak annyi derül ki, hogy az Orbán-kormány előbb november végén egy 40 milliárd forintos extra kifizetést, decemberben pedig további 29 milliárdos plusztámogatást engedélyezett a koncessziót kezelő Építési és Közlekedési Minisztériumnak. A 69 milliárdos extra számlát végül az utolsó fillérig kifizette az Orbán-kormány. A két kormányhatározatnak semmilyen indoklása nem volt, így sem ezekből, sem a költségvetési beszámolóból nem derül ki, mi volt a költségtúllépés oka.
Lépett az Európai Bizottság is
A kormányváltás után kapott nyilvánosságot, hogy a tavalyi 438,8 milliárd forintos kifizetés után 2026-ra 210 milliárdos kiadással számolt a Tisza-kormány. A kabinet úgy értékelte, hogy az elődje kvázi meghamisította a költségvetést, ugyanis nem tervezte meg a reálisan várható kiadásokat. Végül az őszi költségvetési módosítással az idei előirányzatot 386 milliárd forintra emelte az országgyűlés. Így 2022 és 2026 között az eredetileg tervezett 962 milliárd forinttal szemben a magyar állam 1240,9 milliárdot fizet ki az MKIF Zrt.-nek. A G7 számításai szerint ebből a pénzből 2022 és 2025 között legalább 95,8 milliárd forint adózott eredménye keletkezett a cégnek, amiből 47,5 milliárd osztalékot kifizettek. Az eredmény és az osztalék ennél is magasabb lehet, hiszen az MKIF beszállítói szinte kizárólag Szíjj László és Mészáros Lőrinc építőipari cégei, vagyis ezeknél a cégeknél is keletkezett még további nyereség a sztrádaüzemeltetésből.
Vitézy Dávid tervei szerint a Magyar Közút április 1-jétől venné vissza az autópályák üzemeltetését
Konzervatív becslések szerint is legalább száz milliárd forintos többletkiadással járt az elmúlt években a sztrádakezelés magánkézbe adása az adófizetőknek, ahhoz képest, mintha maradt volna az eredeti konstrukció. Nem véletlen, hogy a Tisza-kormány első lépése volt a koncessziós szerződés felszámolása, amire várhatóan a jövő évben kerül sor. A kormány amúgy is lépéselőnyben van, hiszen az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást folytat a 35 éves sztrádakoncesszió ügyében a magyar állam ellen. Brüsszel szerint az Orbán-kormány által levezényelt eljárás nem volt szabályszerű és átlátható, és nem mellesleg sérti az uniós szabályozást is.
Nagy valószínűséggel egy per esetén a szerződést semmisnek mondaná ki az uniós bíróság, így végső soron az MKIF érdeke is a koncessziós szerződésből való tárgyalásos kihátrálás. Magyar Péter miniszterelnök idén szeptemberben jelentette be, hogy felbontják a szerződést. A kormány azért választotta a tárgyalásos, mert így gyorsabban megállap juthatnak. Ellenkező esetben választott bíróság dönthetne az ügyben, amely jóval hosszadalmasabb eljárás lenne.
Ezt is ajánljuk
Összesen több mint hatszáz fővel csökkent 14 nagy NER-közeli építkezési cég létszáma április óta
Már 3,2 milliárd forintot utalt át a magyar állam az ipolysági kolostor felújítására, a folytatás feltételei továbbra is tisztázatlanok
Történelmi fordulat jött, Kína letaszította az amerikaiakat a kutatás-fejlesztés trónjáról
862 millió forintra becsült vagyont értékesítenek a Bászna-csoport egyik cégénél
Berobbant az egyéjszakás repülőgépes utak piaca Magyarországon









