Jövőre többen dolgoznak a minisztériumokban

A minisztériumi létszámadatok szerint jövőre a minisztériumokban 12 955-en dolgoznak, ami 272 fős, avagy 2 százalékos létszámnövekedés – ez derül ki a 2027-es költségvetés számaiból. A pontos adatok ettől néhány-tíz fővel eltérnek, ugyanis a Kapitány István vezette Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium (GEM) nem közölt létszámadatokat, holott ez minden költségvetési szerv számára kötelező lett volna.

Az elmúlt évtizedekben soha nem volt még arra példa, hogy egy tárca és egy komplett költségvetési fejezet létszámadatai kimaradtak volna a költségvetésből – láthatóan a gazdasági tárcánál nem tudták értelmezni a költségvetési tervezési szabályokat. A béradatok alapján becsléssel éltünk, ez alapján a GEM-nél 714 fővel számoltunk, ami kismértékben meghaladja a részben jogelőd Energetikai Minisztérium 678 fős létszámát. Az elmúlt években rendre 13 ezer fő körül mozgott a létszám, még a 2010-es kormányváltás előtt azonban csak 6880 főt számláltak a minisztériumok.

Ez már történelem, de a 2010 előtti kormányok előszeretettel éltek azzal, hogy kis minisztériumok mögé kiszervezett háttérintézményekbe helyezték át a kormányzati munkát, illetve a létszámot.

A 2010-es kormányváltás után szakított ezzel a gyakorlattal az Orbán-kormány, akkor jöttek létre a nagy gigaminisztériumok és következett be a minisztériumi létszám jelentős növekedése. A minisztériumi létszámadatok fontos információval szolgálnak egy kormányzat hatékonyságáról: anno 2010-ben az Orbán-kormány az olcsóbb, ám hatékony állam ígéretével vette át a hatalmat, ennek ellenére csaknem megduplázódott a kormányzati tisztviselők száma, miközben fontos területek nem kaptak önálló tárcát. A 2-3 százalékkal nagyobb létszám magasabb bérköltséggel jár, ám ez nem jelenti azt, hogy valóban drágábban és vagy hatékonytalanabbul működik az új kormány – ezt majd csak a jövő dönti el.

Arról sem lehet megfeledkezni, hogy a minisztériumokban jövőre gyakorlatilag nem lesz béremelés, illetve a dologi és felhalmozási kiadásokat minden tárcának jövőre 10-15 százalékkal csökkenteni kell. Ha ez sikerül, akkor a minimális létszámemelkedés ellenére is egy olcsóbb kormányzás jöhet ki a bővülő minisztériumok számából.

Megszaporodtak a tárcák

A Magyar-kormány ugyanis jelentősen átalakította a kormányzati szervezetet: újra lett önálló környezetvédelmi tárca – ilyen gyakorlatilag nem létezett az Orbán-kormányban –, de kivált a Belügyminisztériumból és megalakult az önálló oktatási és gyermekügyi, valamint szociális és családügyi tárca. Ezzel szemben megszűnt az Orbán-kormány Miniszterelnöki Kabinetirodája, amit Rogán Antal vezetett, illetve a Bóka János által dirigált, szinte láthatatlan Európai Ügyek Minisztériuma is. Mind a két tárca feladatait jelentős részben a Miniszterelnökség vette át, ami meg is látszik a létszámnövekedésen, amely a Gulyás Gergely vezetése alatt álló 572 főről 883 főre emelkedett.

A Tisza-kormány új tárcái közül az oktatási és az egészségügyi kifejezetten alacsony létszámmal jött létre: az előbbiben 338-an, míg az egészségügyi tárcánál 311-en dolgoznak. Ezzel szemben zöldmezős beruházásként szinte a nulláról építették fel az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot, ennek ellenére 753 álláshelyet hoztak ott létre, mivel rögtön a középmezőny felső részébe került a tárca. A szociális tárca a Belügyminisztériumból vált ki és rögtön a nagyobb létszámú tárcák közé került.

A minisztériumok erősorrendjében – már ha a létszámot nézzük – toronymagasan a Vitézy Dávid vezetése alá tartozó Közlekedési és Beruházási Minisztérium vezet, ahol 1890 álláshelyet tartanak nyilván – ám még ez is szűk 60 fős csökkenés a jogelőd Építési és Közlekedési Minisztérium létszámához képest. A lista elején a Külügyminisztérium szerepel, bár itt egy kis pontatlansággal éltünk: szervezetileg a minisztérium igazgatása és a külképviseletek elkülönülnek, ám valójában a kiküldetésben álló diplomaták ugyanúgy így a követségek és konzulátusok létszámát is beszámítottuk. Ez alapján viszont a külügy számít a legnépesebb tárcának a 2466 foglalkoztatottal: ebből 888-an dolgoznak idehaza, míg a külképviseleteken 1578 álláshelyet tartanak fenn. A külügy létszáma a kormányváltás után csökkent bő száz fővel.

A középmezőnyben tartozik még a Miniszterelnökség (883 fő), a karcsúsított Belügyminisztérium (846 fő), majd követi a BM-ből kivált szociális tárca. A sor végén az hagyományosan alacsony létszámú igazságügyi tárca (454), az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (338) és az egészségügyi tárca áll 311 köztisztviselővel.

Pénzköltés: az utolsókból lesznek az elsők

Ha a minisztériumok költségvetési keretét nézzük, akkor megfordul az erősorrend: a legtöbbet ugyanis az egyik legkisebb létszámú tárca, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium költheti el. A tárca büdzséje 3248 milliárd forint lesz, ami ráadásul 281 milliárd forintos növekedést is takar az idei módosított tervekhez mérten. A második legtöbb pénzt a Kapitány István vezetése alatt álló Gazdasági és Energetikai Minisztérium költheti el (2184 milliárd forintot), majd jön a frissen alakult és létszáma alapján karcsú egészségügyi tárca, amely jövőre 1983 milliárd forintból gazdálkodhat. Egyik tárca helyezése sem meglepő, hisz mind az oktatás, mind az egészségügy, mind a gazdasági támogatások teszik ki az egyik legnagyobb kiadási tételt.

A gazdasági támogatások ugyan csökkennek jövőre – helyüket az uniós pénzek veszik át –, viszont az energetikai kiadások, a rezsitámogatások emelkednek. Szintén emelkednek az egészségügyi és oktatási kiadások is, ami megerősítette a két tárca helyét.

A költségvetés méretét tekintve így kissé lemaradt a honvédelmi tárca (1956 milliárd forint), illetve a Közlekedési és Beruházási Minisztérium az 1845 milliárd forintos kiadási főösszeggel. Ennek ellenére Vitézy Dávid lehet az a miniszter, akinek a tárcája az uniós pénzek megszerzésének legnagyobb nyertese, így költségvetési értelemben neki lehet a legnagyobb befolyása. Ám a pénz sem minden: a sor végén található az Igazságügyi Minisztérium (23 milliárdos kiadással) és a Miniszterelnökség a maga szerény 62 milliárdos büdzséjével, ám ennek ellenére egyetlen politikai szakértő sem merné azt állítani, hogy Ruff Bálint, miniszterelnökségi miniszter nem lenne a kormány egyik erős embere.