Le kell hajolni a kis munkákért is a magyar építőiparban

Fokozódó árverseny

A szeptemberi mínusz teljesen beleillik a papírformába, hiszen a nyári hónapokat is csak egy-egy nagyobb munka, mint a paksi fenékküszöb építése tudta megmenteni – mutatott rá Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A KSH adatai szerint az új szerződések volumene sem mutat javulást, ezek volumene szeptemberben 34,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületekre vonatkozó új megrendelések 22,7, az egyéb építményekre szólók pedig 43,6 százalékkal estek vissza, így a hónap végén nyilvántartott teljes szerződésállomány 14 százalékkal volt kisebb.

Még komorabb képet fest az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) friss konjunktúrafelmérése, amelyben a megkérdezett cégek 80 százaléka panaszkodott krónikus megrendeléshiányra, miközben 90 százalékuk érzékeli a felerősödött, sokszor aránytalanul alacsony árakkal operáló árversenyt. Miután a leállított beruházások esetleges újraindulása időbe telik, az is kérdés, hogy az ágazati szereplők hogyan tudják átvészelni az addigi időszakot – fogalmazott a KSH adatait kommentálva Regős Gábor, hozzátéve, hogy vélhetően aki tud, az lehajol majd a kisebb, kevésbé jövedelmező munkákért is, ami ebben a szegmensben erősítheti végre az árversenyt.

Borús kilátások és stagnáló összteljesítmény

Mindeközben a vállalkozások fele már létszámcsökkentésre készül a következő fél évben a szakmai szövetség felmérése szerint. Nem mellesleg a piaci szereplők költségei – élén a munkaerő drágulásával – tovább emelkednek, a lánctartozások és a késedelmes fizetések pedig a cégek több mint felénél okoznak komoly nehézséget. Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint az építőipar egészében csak 2028-ban indulhat el a tartós magára találás, addig is legfeljebb a lakásépítések, a felújítások, valamint a kötöttpályás beruházások jelenthetnek kapaszkodót. Arra, hogy az építőipar gondjai megoldódjanak és a kereslet visszatérjen, még várni kell – ehhez mindenképpen hozzá tudna járulni a kedvezőbb gazdasági helyzet, az uniós pénzek megérkezése, konkrétabban a tervezett bérlakás- és vasútépítések, illetve a leállított beruházások újraindítása – összegezte a Gránit Alapkezelő szakértője.

A KSH adatai szerint az építőipari termelői árak 2026 harmadik negyedévében átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet (az előző negyedévhez képest 0,9 százalékos volt a drágulás), az év első kilenc hónapjának összteljesítménye pedig csupán arra volt elég, hogy az ágazat egésze stagnáljon a tavalyi év azonos időszakához képest. Az építőipar tavalyi 8,2 ezermilliárd forintos termelési értékéhez mérten az idei első kilenc hónap a 5,9 ezer milliárdos volumene sok tízmilliárd forintos lemaradást mutat az időarányos bázishoz képest.

Januárban már indulnia kellene az épületenergetikai felújítási programnak