Túljutott a válságon, végre húz a magyar ipar

A magyar ipar túljutott három éven át tartó válságán. Szeptemberben 8,2 százalékkal volt magasabb az ipari termelés, mint egy évvel korábban, míg az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal nőtt – közölte a KSH. Az éves index gyakorlatilag 2026 márciusa óta folyamatosan pozitív tartományban van, az egyhavi index azonban sokáig fűrészfogazott, vagyis egy jobb hónapot egy gyengébb követett. Mára ez is megváltozott júliusa óta – vagyis három hónapon át folyamatosan nőtt a gyárak termelése.

Szintén pozitív változás, hogy a folyamatos növekedésnek köszönhetően a termelés színvonala végre meghaladta a 2021-es szintet, amire 2024 eleje óta nem volt példa.

Négy éve nem láttunk növekedést

Többek között a csökkenő ipari termelés visszahúzó hatása miatt nem tudott érdemben nőni a GDP a 2023–25 közötti időszakban. Az ipar területén végre fordult a kocka, így idén már pozitív hatással lesz a szektor a gazdasági növekedésre a szolgáltatások masszív bővülése mellett. Idén is az aszály és a mezőgazdaság fékezi jelentősen a magyar gazdaság növekedését.

Szeptemberben tehát 8,2 százalékos volt a növekedés, a gyengébb év elejének köszönhetően az éves átlag így is 4 százalékos bővülést mutat, amire szintén nem volt példa. Utoljára 2022-ben tudott 6 százalékos növekedést produkálni a hazai ipar – ám az is a Covid utáni újranyitásnak köszönhető korrekció volt.

Jó hírek érkeznek az iparból, de a növekedés még nem teljesen kiegyensúlyozott, az ugyanis csak néhány, jellemzően külpiacokra termelő ágazatra korlátozódik. Az első kilenc hónapban a KSH adatai szerint az ipar összes értékesítésének 65 százalékát adó exporteladások 5,6 százalékkal nőttek. Ezzel szemben a 35 százalékot kitevő belföldi értékesítés még 1,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel ezelőtt. A szeptemberi adatok ennél már kedvezőbbek: az exporteladások 11,5 százalékkal, a belföldi értékesítések pedig 4,2 százalékkal nőttek 2025 szeptemberéhez mérten.

Megtáltosodott a hazai autógyártás

A legnagyobb növekedést a járműipar produkálta, a hazai járműgyártás termelése 28 százalékkal haladta meg a tavalyit. Ezen belül a közúti járműgyártás 62 százalékkal (!), az alkatrészgyártás pedig 11,9 százalékkal emelkedett. A kiugró növekedés az autógyártásban a kecskeméti Mercedes új üzemének termelésbe állását és a debreceni BMW gyárának indulását takarja. A másik húzóágazat a számítógép-, elektronikai, optikai termék gyártása, amely 11,0 százalékkal bővült. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 14,5 százalékkal nőtt, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 7,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A probléma az, hogy az ágazat teljesítményének felfutását egyetlen gyár termelése húzta fel: a Foxconn-csoport komáromi gyára évek óta gyárt AI-szervereket és más részegységeket, amelyekre hatalmas kereslet van az egész világban. Az autógyártással szorosan összefüggő akkumulátorgyártás is felfutóban van, ezen cégek termelése 15 százalékkal nőtt.

Csökkent viszont a hazai élelmiszeripar termelése, ahol 4,3 százalékkal mérséklődött a termelés, részint az alapanyaghiánynak (aszály) köszönhetően, de az ágazat évek, sőt évtizedek óta alacsony hatékonysággal termel, így nehezen veszi fel a tempót a régiós versenytársakkal. Szintén elmaradt  – még – a termelés a kőolaj-feldolgozásban, a százhalombattai finomító tavalyi kiesése miatt. A károkat az elmúlt hónapokban helyreállították, a Mol Nyrt. folyamatosan újra indítja a finomítói tevékenységeket a leállt üzemrészekben, ennek hatása az októberi adatokban már látszani fog.

Az elemzők szerint az ipar kilábalása a jövő évben folytatódni fog, a termelés felfutását ugyanakkor fékezhetik a külpiaci bizonytalanságok, a magas energiaárak miatt csökkenő megrendelések. Ezzel együtt az idei 4 százalékhoz hasonló növekedésre lehet számítani 2027-ben is.

Három hónap alatt jelentősen lassult a gazdaság növekedése, keményen sújtja Magyarországot az aszály