Ausztriában is botrány lett Seszták Miklós milliárdjaiból, a horvátok már Orbán Viktor szerepét firtatják
Az Ausztriában kormányzó szociáldemokraták és az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) között vasárnap éles szóváltás tört ki a Magyarországon feltárt milliárdos készpénzlelet miatt. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vasárnapi közleményében Klaus Seltenheim szövetségi pártigazgató azt kérte számon Herbert Kicklen, az FPÖ vezetőjén, hogy miért nem szólal meg az egykori magyar kormánytagot érintő ügyben. Seltenheim szerint az Osztrák Szabadságpárt rendre a korrupció elleni fellépés élharcosának mutatja magát, ám amikor egyik politikai példaképe környezetében merül fel a gyanú, elmarad a felháborodás.
A szociáldemokrata politikus a kettős mérce bizonyítékát látja ebben. Felidézte az FPÖ korábbi botrányait, köztük az ibizai ügyet, és azt állította, hogy Herbert Kickl pártja éveken keresztül magasztalta Orbán Viktort és politikáját. Az SPÖ üzenete ezzel egyúttal belpolitikai támadás is: a magyarországi nyomozás segítségével kívánja kétségbe vonni a Szabadságpárt korrupcióellenes hitelességét.
A Szabadságpárt visszavág
Hivatalos nyilatkozatában Christian Hafenecker főtitkár azzal kezdte, hogy Klaus Seltenheim összekeveri a Fideszt és a KDNP-t: Seszták Miklós az utóbbi párt parlamenti képviselője. Az FPÖ szerint a korrupciót minden országban üldözni kell, függetlenül az érintettek politikai hovatartozásától, de a bűnösségről a bíróságok határoznak. Hafenecker külön hangsúlyozta az ártatlanság vélelmét, és közölte: Seszták Miklós ellen a nyilatkozat időpontjáig nem emeltek vádat.
Rétvári Bence és Bóka János a parlamenti képviselői mandátuma visszaadására szólította fel Seszták Miklóst
A szabadságpárti politikus ezután az osztrák szociáldemokraták korábbi ügyeit sorolta, mindenekelőtt a salzburgi spekulációs botrányt. Felrótta, hogy az SPÖ a saját múltjával nem számol el megfelelően, miközben Magyarországra mutogat.
Többéves stratégiai szövetség
Az FPÖ és a Fidesz kapcsolata nem pusztán ideológiai: a két párt évek óta kitartóan épített politikai szövetséget tart fenn. Orbán Viktor már 2019 májusában Budapesten fogadta Heinz-Christian Strachét, a Szabadságpárt akkori vezetőjét és osztrák alkancellárt, és a találkozó után arról beszélt, hogy minden stratégiai kérdésben egyetértés mutatkozott közöttük. A magyar miniszterelnök ekkor az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az FPÖ kormányzati együttműködését európai szinten is követendő példaként állította be.
Nem is az volt az érdekes, hogyan dicsérték egymást, hanem az, mi történt utána: röviddel ezt követően Strache belebukott az Ibiza-botrányba. Az akkor kiszivárgott videofelvételek tanúsága szerint Strache egy a magyarországihoz hasonló médiatérképet szánt Ausztriának, visszaszorítva a független sajtó lehetőségeit.
A Fidesz-FPÖ partnerséget a szabadságpárt válsága sem törte meg. Orbán 2019 szeptemberében már Strache utódjának, Norbert Hofernek írt levelében szorgalmazta a két párt közötti „stratégiai együttműködés” folytatását. Herbert Kickl 2021-es elnökké választása után pedig megköszönte Orbán támogatását, szövetségesnek nevezte a magyarokat, és kiállt Magyarország mellett az uniós vitákban. Ez azt mutatja, hogy a kapcsolat nem egyetlen osztrák pártvezetőhöz kötődött, hanem tartós pártközi szövetséggé vált.
Videó is megjelent az elrejtett Seszták-milliárdokról, öt gép nyolc órán át számolta a pénzt
A két vezető 2024. október 31-én külön bécsi nyilatkozattal is megerősítette együttműködését. A dokumentumban az uniós központosítás elutasítását, a tagállami parlamentek szerepének növelését, az illegális bevándorlás elleni fellépést, valamint a háborúk tűzszünettel és tárgyalásokkal történő lezárását szorgalmazták. Ez a gyakorlatban azt jelentette: támogatják azt, hogy Oroszország feltételei szerint érjen véget a háború.
A közeledésnek szimbolikus gesztusai is voltak. Az osztrák parlament alsóházának frissen megválasztott, FPÖ-s elnöke, Walter Rosenkranz 2024 októberében Orbánt fogadta első külföldi vendégeként, ami Ausztriában ellenzéki tiltakozást váltott ki.
Kickl nemcsak szövetségesként, hanem követendő példaként is beszélt Orbánról. „Magyarország és Ausztria a maga közel tízmillió lakosával inkább kis országnak számít Európában. Annál fontosabb, hogy a nagyokkal szemben megvédjük érdekeinket és nemzeti szuverenitásunkat. Pontosan ezt teszi Viktor Orbán, és ezzel sokak számára példakép Európában” – hangoztatta az FPÖ vezetője 2025 elején. Kickl egyúttal Magyarország mintájára akart „Ausztria-erődöt” létrehozni, Orbánt pedig az állam élén álló, tettekre képes vezetőként méltatta.
Horvátországban már Orbán Viktor a kérdés
Seszták botránya Horvátországban is komoly visszhangot váltott ki. A horvát közszolgálati televízió Studio 4 című műsorában vasárnap megszólaló Marijan Palić politikai elemző úgy értékelte, a nyomozások még csak kezdeti szakaszukban járnak, és a korábbi magyar miniszterelnök körül fokozatosan szűkülhet a mozgástér. Ez az elemző véleménye, nem pedig bejelentés arról, hogy Orbán Viktor ellen büntetőeljárás indult volna.
Marijan Palić, aki a digitális politikai marketing szakértőjeként a magyar politikai életet is figyelemmel kíséri, hangsúlyozta: jelenleg senki sem tudhatja, mekkora lehet a feltételezett visszaélések teljes összege. Úgy véli, az új intézmények működésének megindulásával további ügyekre derülhet fény. Beszélt az Orbán-kormány időszakában folytatott állami vagyongazdálkodásról is, amelynek feltárása szerinte a készpénzleletnél szélesebb kérdéseket vet fel.
A horvát elemző azt állította, a volt miniszterelnök politikai üldöztetésként értelmezi egykori munkatársai ellen indított eljárásokat. A Medián felmérésére hivatkozva arról is beszélt, a magyarok mintegy hetven százaléka támogatja az új kormány korrupcióellenes intézkedéseit. Arra a kérdésre, eljuthatnak-e a vizsgálatok Orbánig, Palić óvatosan válaszolt. Szerinte a nyomozók előbb megfelelő bizonyítékokat akarnak összegyűjteni, és az eljárások későbbi irányát a már érintett szereplők vallomásai is befolyásolhatják.
A Seszták-ügy jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki. A magyar hatóságok a Seszták Miklós elleni eljáráshoz kapcsolódóan összesen mintegy 6,45 milliárd forint értékű, különböző valutákban tartott készpénzről számoltak be. A pénz egy részét erdőkben elásva, más részét épületekben és széfben találták meg.
Gyorsan világhírű lett Seszták Miklós az erdőben elásott milliárdjaival
Ezt is ajánljuk
Több mint tízszer annyian jelentek meg a Gen Z berlini tüntetésén, mint ahány várható résztvevőről a szervezők bejelentést tettek
Rutin karbantartás közbeni üzemzavar miatt nem szállhattak fel repülőgépek az egész Egyesült Államokban
Orosz szabotázsakció miatt Észtország lezárja a határt
Kalapács alá kerül az I Have a Dream kéziratának utolsó változata
A Babiš-kormány befolyást akar, Prágában több százezer ember tüntetett a közszolgálati média függetlenségéért









