Milliós kártérítést kap a vatikáni bank a budapesti Tőzsdepalota körüli ingatlanügylet miatt

Közel egy évtizedes jogvita zárult le Vallettában, ahol a máltai polgári bíróság első fokon több mint 24 millió euró kártérítés megfizetésére kötelezett négy nemzetközi vagyonkezelő céget a Vatikán bankjaként ismert Vallási Művek Intézete javára. A pénzintézet, közismert nevén az IOR (Istituto per le Opere di Religione) a budapesti Szabadság téren magasodó Tőzsdepalota felújítását célzó, még a 2010-es évek elején indított befektetési konstrukció miatt fordult a hatóságokhoz. A Vatikán szerint a pénzintézetet súlyos veszteségek érték amiatt, hogy a megbízott cégek egy átláthatatlan közvetítői hálózaton keresztül indokolatlanul csapolták le a szentszéki forrásokat.

A határozat értelmében az Optimum Evolution Fund SIF, az Optimum Asset Management S.A., a Futura Investment Management Limited, valamint a Futura Funds SICAV plc egyetemlegesen köteles megfizetni a 24,1 millió eurós összeget a vatikáni banknak, kiegészítve azt az ítélet kihirdetésétől járó évi nyolcszázalékos kamattal. A máltai bíróság kimondta, hogy az alperesek megsértették a helyi polgári törvénykönyvben rögzített vagyonkezelői és bizalmi kötelezettségeiket. A döntés nem pusztán a pénzügyi kárt vette figyelembe, hanem rögzítette azoknak a felelősségét is, akikre a szentszéki tőke kezelését bízták.

A Szentszék még 2017-ben indított pert Máltán, miután Ferenc pápa megválasztását követően szigorították a vatikáni pénzügyi felügyeletet, és vizsgálatot indítottak a korábbi évek átláthatatlan tranzakciói ügyében. Mint arra a Malta Today máltai hírportál részletes beszámolója rámutat, ez az első bírósági döntés, amely a vita érdemi hátterét vizsgálta meg, és eljárási kifogások helyett teljes egészében helyt adott a Vatikán érvelésének.

Bonyolult cégháló a budapesti Tőzsdepalota körül

A történet 2012-ig nyúlik vissza, amikor a Szabadság téri Tőzsdepalotát – a Magyar Televízió korábbi székhelyét – magáénak mondó Tőzsdepalota Kft. súlyos fizetési nehézségekkel szembesült. Az épületet tulajdonosa, a kanadai Michael Tippin érdekeltségébe tartozó cég nem tudta törleszteni az MKB Bankkal szemben fennálló hitelét. Ekkor lépett a színre a máltai és luxemburgi alapokat felügyelő csoport, amely azt javasolta az egyházi banknak, vásárolják meg a bedőlt banki követelést, és cseréljék azt tulajdonrészre a palotát birtokló vállalatban. A terv szerint így nyomott áron szerezhettek volna ellenőrzést az értékes budapesti ingatlan felett.

A rendkívül szövevényes ügylet során a konstrukcióhoz létrehozták a Kappa elnevezésű alapot, amelybe olasz nyugdíjpénztárak mellett a vatikáni pénzintézet biztosította a kockázatosabb tőkét. A bírói eljárásban feltárt adatok szerint azonban a vagyonkezelők kulcsfontosságú részleteket hallgattak el az egyházi döntéshozók elől. Miközben a bizottságnak eredetileg 20 millió euró körüli kivásárlási összegről számoltak be, a csoport egy másik alapja, a Newton 20 millióért megvette a banki hitelt, majd alig egy hónappal később saját magának, a Kappának adta volna tovább 20,4 millió euróért. A vatikáni testület elé végül egy 32 millió eurós költséget tartalmazó tervet terjesztettek.

A máltai bíróság megállapította azt is, hogy a tranzakcióhoz közbeiktatott Cougar nevű társaság a vatikáni bank jogainak közvetlen megsértését szolgálta. A Kappa alap 20 millió eurós fedezetlen hitelt adott a Cougarnak, amely ebből megvásárolta a követelést, majd a magyar bíróság által jóváhagyott adósság-részvény csere révén kilencvenszázalékos részesedést szerzett a Tőzsdepalota Kft.-ben. A máltai bíró értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az egyházi intézmény forrásait garanciák nélkül kockáztatták egy olyan közvetítő cégen keresztül, amely jelentős vagyoni hátrányt okozott a Szentszéknek.

Magyarországi ellentmondások és a fizetési meghagyás

A vatikáni bank vezetése 2013-ban a pénzmozgások átláthatatlansága miatt leállította a további kifizetéseket és zárolta a projektet. Az alperes cégek erre válaszul szerződésszegéssel vádolták meg a Szentszék pénzintézetét. A mostani máltai ítélet azonban a társaságok valamennyi ellenkövetelését elutasította, kimondva: a bizalmi kötelezettségeit megszegő fél nem követelheti a szerződés betartását. Ugyanakkor a volt igazgatók elleni személyes felelősségre vonást a bíróság elutasította, mivel ők formailag a társaságok felé tartoztak elszámolással, nem közvetlenül a vatikáni pénzintézetnek.

A jogi küzdelem azonban a vallettai győzelem ellenére sem ért véget, a budapesti szál ugyanis újabb feszültséget okoz. Amint arra az Istituto per le Opere di Religione hivatalos közleménye rámutat, Magyarországon egy fizetési meghagyás keretében 21,5 millió euró megfizetésére kötelezték a vatikáni bankot a Cougar javára. A szentszéki intézmény hangsúlyozta, hogy ez nem tekinthető jogerős ítéletnek, mivel ellentmondással éltek, így az ügy perré alakul a magyar bíróság előtt.

Új tulajdonos a Szabadság téren

Az ügy azonban ezzel még mindig nem ért véget. A budapesti épület sorsa ugyanis mindeközben más irányt vett. Miután a Tőzsdepalotában tízszázalékos részesedést megőrző Michael Tippin 2019-ben jelezte az eladási szándékot, a Cougart végül a magyar Indotek Csoport érdekeltségébe tartozó cégek vették meg 41,7 millió eurós értéken, levonva a felhalmozott adósságokat. Így állt elő az a visszás helyzet, hogy a vatikáni banknak Máltán 24,1 millió euró kártérítést ítéltek meg egy olyan épület miatt, amelynek soha nem volt közvetlen gazdája, miközben Budapesten egy olyan cég követel tőle tízmilliókat, amelyet a máltai bíró éppen a vatikáni vagyon megkárosítására szolgáló eszközként azonosított.

A vatikáni bank vezetése jelezte, a mostani döntést kulcsfontosságú lépésnek tekinti az anyagi veszteségek megtérüléséért és a nemzetközi pénzügyi elszámoltathatóságért folytatott küzdelemben. A Tőzsdepalota-ügy lezárása azért is lényeges a Szentszék számára, mert a vatikáni pénzügyi reformok hitelessége nagymértékben múlik azon, hogy a vezetés képes-e következetesen fellépni a múltbeli visszaélésekkel szemben.