Hét és fél milliárd dollár értékű amerikai processzor juthatott Kínába

Legalább 7,5 milliárd dollár értékű, fejlett mesterségesintelligencia-processzor beszerzését segíthette elő egy kínai és szingapúri vállalkozásokból álló hálózat, amely az amerikai Nvidia termékeit juttatta el kínai ügyfelekhez. A The Information amerikai technológiai portál keddi feltárása szerint mintegy 240 ezer H100, H200 és kisebb részben A100 típusú gyorsító került az érintett cégek közvetítésével Kínába. A lap két, Alice Huangot ismerő személyre és vállalati nyilvántartásokra hivatkozik. A becsült összeg az érintett csipügyletek értéke, nem az Nvidia bizonyított pénzügyi vesztesége.

Az ügy súlyát az adja, hogy az Egyesült Államok évek óta korlátozza legfejlettebb félvezetőinek kínai kivitelét. Washington attól tart, hogy a nagy számítási teljesítményű processzorok hozzájárulnak Peking katonai és technológiai képességeinek erősítéséhez. 

A beszerzések központja Sanghajban

A The Information szerint a hálózat kulcsszereplője a 2023 júniusában alapított Shanghai Century Litong. A vállalat ugyanazon év októberére az Nvidia előnyben részesített felhőszolgáltatói partnerei közé került. Ez a minősítés kedvezőbb hozzáférést biztosíthatott a nagy keresletű processzorokhoz. A hálózat másik fontos szereplője a szingapúri Megaspeed, amely délkelet-ázsiai beszerzésekben és adatközponti szolgáltatásokban vett részt.

Az amerikai portál azt állítja, hogy amikor egyes, korlátozás alá eső csipek megrendelése elakadt, Alice Huang személyes kapcsolatait használta a beszerzés előmozdítására. Az üzletasszony korábban vezető tisztséget töltött be a Megaspeednél; a feltárt céges kapcsolatokban férje és testvére is megjelenik. Az Nvidia vezérigazgatójával, Jensen Huanggal nincs rokoni kapcsolatban. A tudósítás szerint a nagy teljesítményű berendezések egy része kínai adatközpontokba jutott, mások számítási kapacitását távolról vehették igénybe kínai ügyfelek.

Az érintett felhasználók között a beszámoló az Alibabát, a Tencentet és kisebb mesterségesintelligencia-fejlesztőket említ. A csipek típusa sem közömbös: a H100 és az A100 eredetileg nem a kínai exportkorlátozásokhoz igazított változat, az Nvidia külön H800 és A800 modelleket is készített a kínai piacra, ám ezekre később szintén szigorítások vonatkoztak. A H200 kivitelére vonatkozó szabályok időközben változtak, ezért minden szállításnál annak dátuma és engedélyezési feltétele a döntő.

A vállalatok álláspontja is lényeges. A Century Litong a The Information megkeresésére azt közölte, hogy az Nvidia-partnerminősítést szakmai feltételek teljesítésével, jogszerűen szerezte, üzleti erőforrásai szabályos csatornákból származnak, és nincs üzleti kapcsolata Alice Huanggal. Az Nvidia a portálnak azt hangsúlyozta, hogy ismert partnereken keresztül értékesít, minden tranzakciótól az amerikai exportszabályok betartását várja, és hatósági együttműködésével korábban jogsértő kísérletek feltárását is segítette. A Megaspeed nem válaszolt a lap kérdéseire.

Vezetői kapcsolat és vizsgálat

Az üzleti hálózat ügye egy másik, politikailag is kényes történettel kapcsolódott össze. Amerikai sajtóértesülések szerint a biztonsági szervek azt gyanítják, hogy Alice Huang a kínai hírszerzés számára gyűjtött információkat, és kapcsolata Jensen Huanggal hírszerzési célokat is szolgálhatott. Peking visszautasította a kémkedési vádakat.

Jensen Huang november 8-án az Nvidia dolgozóinak küldött, nyilvánosságra hozott levelében elismerte,  hűtlen volt feleségéhez, és bocsánatot kért családjától, valamint munkatársaitól. Arról nem közölt részleteket, milyen üzleti információkhoz férhetett hozzá az érintett nő. Az Nvidia igazgatótanácsának hivatalos közleménye szerint független igazgatókból álló bizottság, külső jogi szakértők közreműködésével vizsgálja, célpontja lett-e a vezérigazgató külföldi hírszerzési műveletnek.

Az igazgatótanács hangsúlyozta: jelenleg nincs oka feltételezni, hogy amerikai nemzetbiztonsági érdekek vagy a cég titkai sérültek volna. Huang támogatja a vizsgálatot, és együttműködést ígért. Ez az óvatos megfogalmazás különösen fontos, mert a csipszállításokról szóló beszámoló, a feltételezett hírszerzési kapcsolat és a vállalatvezető személyes felelőssége három eltérő bizonyítási kérdés.

Washingtonban is következményei lehetnek

Az ügy az amerikai politikát is elérte. A CNN beszámolója szerint Donald Trumpot már májusban tájékoztathatták a Huang körüli hírszerzési aggályokról, bár az elnök azt állította, csak nemrég szerzett tudomást az ügyről. A Fehér Ház vitatta a CNN értesülését. Trump ugyanakkor nyilvánosan kiállt az Nvidia vezetője mellett, és hihetőnek nevezte, hogy Huang nem tudott állítólagos hírszerzési tevékenységről.

Az elnök és a csipgyártó vezetője között régóta szoros a kapcsolat. Jensen Huang a kínai csipexport szabályainak enyhítése mellett érvel, mondván, az amerikai technológia jelenléte segíti az Egyesült Államok versenyképességét. Ellenfelei éppen attól tartanak, hogy a fejlett processzorokhoz való hozzáférés gyorsítja a kínai mesterségesintelligencia-fejlesztéseket. A demokrata törvényhozók további vizsgálatokat sürgetnek, a kongresszusi ellenőrzés pedig várhatóan a céges biztonsági szabályokra és a kormány döntéseire is kiterjed.

A jogi kockázat már kézzelfogható: befektetők keresetet nyújtottak be az Nvidia és vezetője ellen, azt állítva, hogy a vállalat nem tájékoztatta megfelelően a piacot az üzleti és nemzetbiztonsági kockázatokról. A kereset állításai még nem bírósági megállapítások. A cég részvényének árfolyama azóta zuhant a tőzsdén.