Megállapodás született Brüsszelben az Európai Unió 2027-es költségvetéséről

Hajnalig tartó, maratoni tárgyalássorozat végén jutottak előzetes egyezségre az Európai Parlament és a tagállamok képviselői az Európai Unió 2027-es büdzséjéről Brüsszelben. A szerda reggel bejelentett intézményi megállapodás értelmében a közösség jövő évi költségvetésében mintegy 199,7 milliárd eurónyi kötelezettségvállalást rögzítenek, miközben a tényleges kifizetések tervezett összege eléri a 211,5 milliárd eurót. Az egyeztetések alapjául az Európai Bizottság eredeti tervezete szolgált, amely alig valamivel magasabb, 199,9 milliárd eurós főösszeget irányzott elő a 2021 és 2027 közötti többéves pénzügyi keret (MFF) záróévére.

Az elfogadott tervezet kiemelt célként fogalmazza meg az európai versenyképesség megerősítését, a közös biztonság- és védelmi politika érdemi fejlesztését, valamint a háború sújtotta Ukrajna kiszámítható támogatását. A megegyezés hátteréről beszámoló a Spiegel német hírmagazin brüsszeli tudósítása szerint a kompromisszum révén garantálható, hogy a közösség a súlyos geopolitikai konfliktusok és a közel-keleti feszültségek közepette is megőrizze operatív mozgásterét. A tárgyalófelek mintegy 710 millió eurónyi tartalékot hagytak a hivatalos kiadási plafon alatt, hogy az unió gyorsan reagálhasson az előre nem látható válsághelyzetekre.

Védelmi prioritások és növekvő kifizetések

A részletes számok mögött világos prioritások rajzolódnak ki: a kutatási, innovációs, digitalizációs és belső piaci programokra megközelítőleg 22 milliárd eurót szán a huszonhetek közössége, míg a migrációkezelésre és a határok védelmére 5,8 milliárd euró jut. A védelmi és biztonsági kiadásokra elkülönített 3,1 milliárd euró szintén azt jelzi, hogy a tagországok igyekszik felgyorsítani a közös védelmi ipari kapacitások megerősítését. Mindeközben a tényleges kifizetések szintje több mint 11 százalékkal haladja meg az idei, mintegy 190 milliárd eurós keretet, ami elsősorban a hétéves ciklus végéhez közeledve felpörgő kohéziós és helyreállítási számlák kiegyenlítésével magyarázható.

A tagállamokat tömörítő Tanács részéről a tárgyalásokat vezető ír delegáció a fenntartható költségvetési egyensúly fontosságát állította a középpontba. Simon Harris ír pénzügyminiszter kiemelte, hogy az uniós intézmények cselekvőképességének megőrzése mellett tekintettel kellett lenni a szűkös nemzeti kasszák teherbíró képességére és a tagállami adófizetők helyzetére is. A megegyezés intézményi véglegesítése a következő napokban esedékes: az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak két héten belül hivatalosan jóvá kell hagynia a kialkudott szöveget, a miniszteri szintű szavazás november 23-án várható.

Éles törésvonalak a 2028 utáni keret körül

Bár a 2027-es költségvetés tető alá hozása a hétéves ciklus lezárásaként kezelhető kompromisszumot jelent, a kulisszák mögött már megkezdődött a jóval keményebb csata a 2028 és 2034 közötti új többéves pénzügyi keretről. A jelenlegi, 2021-től érvényes hétéves büdzsé mintegy 1100 milliárd eurós összértékével szemben a brüsszeli bizottság korábban egy csaknem 1985 milliárd eurós grandiózus tervezettel állt elő. Az uniós elnökség által előterjesztett, legfrissebb kompromisszumos javaslat 1826 milliárd euróra mérsékelné a hétéves időszak kiadási keretét, ám a tagországok közötti álláspontok továbbra is rendkívül távol állnak egymástól.

A legnagyobb nettó befizetőnek számító Németország határozottan elutasítja a közös költségvetés ilyen mértékű felduzzasztását. Amint arra a Tageblatt napilap beszámolója emlékeztet, Friedrich Merz német kancellár elfogadhatatlannak nevezte az összeget, és több százmilliárd eurós lefaragást követel a tervezett keretből. Berlin és az úgynevezett takarékos tagállamok álláspontja szerint a feszített nemzeti költségvetések idején felelőtlenség lenne a tagállami hozzájárulások drasztikus emelése, miközben a kohéziós és mezőgazdasági források haszonélvezői ragaszkodnak a támogatási szintek fenntartásához.

A tagállamok célul tűzték ki, hogy még az év vége előtt politikai egyezségre jutnak a jövőbeli pénzügyi alapokról, ám ezt a diplomaták többsége túlzottan ambiciózus várakozásnak tartja. A mostani, 2027-es éves kompromisszum megszületése így csupán lélegzetvételnyi szünetet biztosít az uniós intézmények számára.