Az ukrán drónerők a Starlink alternatívájára állnak át, hogy a Fehér Ház ne akadályozhassa őket

Az orosz katonai médiában még október végén jelentek meg állítások arról, hogy az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) a HiSKY SmartLight műholdas távközlési rendszer termináljait kezdték el beépíteni az orosz olajfinomítók és katonai létesítmények támadásához használt drónjaikba, alternatívaként az ukrán erők által 2022 óta szinte mindenhol alkalmazott amerikai Starlink vagy Starshield vevőegységekkel szemben.

Az ígéretes fejleményről a Kyiv Post közölt cikket nagyrészt orosz forrásokra hivatkozva, éppen az Abu-Dzabiban ma kezdődő, amerikai közvetítésű béketárgyalások előestéjén.

A cikk szerint Konsztantyin Malofejev orosz katonai elemző egy október 30-i jelentésében számolt be arról, hogy az Oroszország felett bevetett, HiSKY-rendszerrel felszerelt drónok ellenállnak az elektronikus zavarásnak, mivel a rendszer automatikusan átvált egyik kereskedelmi műholdról a másikra, ha a jel minősége romlik. Az elemző rámutat, hogy az ukránok azért fordultak el a SpaceX Starlink alapú rendszerétől, mert a cég tulajdonosa, Elon Musk úgy döntött, letiltja annak használatát Oroszország felett, mondván, hogy „különben Oroszország lelőné Musk műholdjait”.

Malofejev szerint a HiSKY-re való átállás lehetővé tette, hogy az ukrán drónkezelők akár drónrajokkal is zavarásmentes támadásokat hajtsanak végre orosz olajfinomítók ellen, és drónjaik egy részét kifejezetten az üzemek sebezhető pontjaira irányítsák.

Az Ukrajna megszállását támogató Új-Oroszország Segítésének Koordinációs Központja (CCANR) október 29-én a RuTube-on közzétett elemző videóban számolt be arról, hogy a hatóságok megerősített információi alapján az ukrán drónalakulatok HiSKY technológiát kezdtek alkalmazni oroszországi támadásaikhoz. „E berendezések kapacitásait nem korlátozzák olyan tényezők, mint a Starlink esetében, amely Oroszországban nem működik” – emelte ki Alekszandr Ljubimov, a CCANR igazgatója.

„Információink szerint Oroszország határ menti régióiban tesztelik ezt a technológiát…” – mondta Ljubimov, aki szerint számítani lehet rá, hogy a HiSKY-terminálokkal szerelt drónokat az ukránok a későbbiekben tömegesen is bevethetik.

Politikai kényszer hozta az új technológia felé fordulást

A HiSKY egy izraeli cég, amely brit leányvállalattal (hiSkySat Ltd.) is rendelkezik, és kutatás-fejlesztési központot üzemeltet az oxfordshire-i Harwellben. Egy brit kormányzati közlemény szerint az Egyesült Királyság Űrügynöksége 9 millió fonttal támogatja a projektet az Európai Űrügynökségen (ESA) keresztül.

Szerhij Beszkresztnov elektronikai hadviselési és dróntechnológiai specialista, az ukrán védelmi minisztérium és az elnöki stáb tanácsadója vasárnap az Euromaidan Pressnek nyilatkozva nem erősítette meg, de nem is cáfolta az oroszoktól származó információkat. Megjegyezte ugyanakkor, nem érti, miért kelt ez ekkora visszhangot az orosz médiában, „hiszen az ilyen technológiák már régóta nem számítanak különlegességnek”.

A világ leggazdagabb embere, Elon Musk vállalatai október 14-e körül kezdték akadályozni az Ukrajna által használt, SpaceX-hez köthető terminálok működését, automatikusan megszakítva a 160 km/h sebességet túllépő eszközök internetkapcsolatát. Ezzel lényegében lehetetlenné vált a Starlink és Starshield rendszerekkel felszerelt ukrán támadó drónok bevetése, és a lépés használhatatlanná tette az orosz sugárhajtású drónok ellen kifejlesztett elfogó drónokat is. Az ukrán elnök mindezért amerikai kollégáját, Donald Trumpot hibáztatta. Volodimir Zelenszkij és más ukrán tisztségviselők szerint több tucat, dollármilliókba kerülő drónjuk zuhant le az első napon úton Oroszország felé.

Az éles nemzetközi reakció, valamint a SpaceX-nek küldött kongresszusi utasítás, miszerint januártól alá kell vetnie magát egy hivatalos vizsgálatnak a sebességkorlátozással kapcsolatban, segített abban, hogy október 24-re helyreállítsák a Starlink és a Starshield szolgáltatást az AFU egységei számára.

Ukrán sajtóértesülések szerint az AFU éppen október közepén kezdte el alkalmazni a HiSKY legolcsóbb terminálját, a Sirius 16×16 Ku nevű eszközt az Oroszország elleni dróntámadásokhoz. Az orosz légvédelem pedig a hónap vége felé lőtt le egy ilyennel felszerelt ukrán drónt.

A DP Defpulse ukrán kutatócsoport vasárnapi cikke szerint bár a HiSKY-technológia AFU általi használata nem nyert teljes megerősítést, rendkívül valószínű. A rendszer ugyan alig 2 Mbps adatátviteli sebességű kapcsolatot biztosít az ukrán kezelők számára, de a jele koncentrált nyalábokban továbbítódik, és szükség szerint átvált egyik geostacionárius műholdról a másikra, ami szinte lehetetlenné teszi a drón és a kezelő közti elektronikus kapcsolat zavarását.

Az ukrán kezelők számára a fő hátrányt az jelenti, hogy a SpaceX több ezer, alacsony pályán mozgó műholdjára támaszkodó Starlink vagy Starshield terminálok 50–250+ Mbps adatátviteli kapacitása mellett vizuálisan is irányíthatták nagy hatótávolságú drónjaikat. A jelentés szerint ugyanakkor a kisebb kapacitású HiSKY-kapcsolat is elég lehet a repülés közbeni iránykorrekciók továbbítására, lehetővé téve, hogy egy drónraj tagjait különböző, pontosan a megjelölt célpontokra vezessék rá.

Starlink-berendezéseket akartak felgyújtani a litván fővárosban, Oroszországra gyanakszanak

Gyengébb adatátvitel, mégis pontosabb csapások

Október 15. és 29. között Ukrajna felfüggesztette az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, miután a Fehér Ház kilátásba helyezte, hogy az ellenlépéseket tehet Ukrajnával szemben, ha az nem hagy fel az orosz energiaszektor elleni csapásaival – amelyek Trump elnök szerint az amerikai autósok számára is megemelték az üzemanyagárakat.

Október 30. óta viszont Kijev – Washingtonnal látszólag szembeszegülve – új támadáshullámot indított a legnagyobb orosz olajfinomítók ellen. A célba vett létesítmények között volt a Szamarai területen található novokujbisevszki és a Nyizsnyij Novgorod-i területen lévő ksztovói finomító, a szamarai átfejtő állomás, a jaroszlavli JANOS és a rjazanyi finomító, a krasznodari afipszki olajfinomító, egy második szaratovi üzem, valamint legutóbb, hétfőre virradó éjjel a szentpétervári KINEF finomító.

A helyi híradások és az amerikai FIRMS globális tűzfigyelő szolgálat műholdfelvételei szerint a Nyizsnyij Novgorodot, Jaroszlavlt és Rjazanyt célzó ukrán csapások pontosabbak voltak, mint a korábbi hónapok hasonló akciói: a támadások a finomítók kulcsfontosságú desztillálótornyaira és krakkolóberendezéseire összpontosultak, és számos olyan tüzet okoztak, amelyek némelyike ​​napokig égett. A FIRMS adatai alapján hétfő délután – mintegy 12 órával az ukrán támadást után – a KINEF finomító több mint kétharmada még mindig lángokban állt.