Kultúrharc bontakozott ki Lengyelországban a krakkói vérengzés motívumai kapcsán

A lengyel társadalom összefogása rövid ideig tartott a november 7-i krakkói vérengzés után. Máris harc kezdődött arról, mi motiválhatta a 25 éves elkövetőt, aki hétfőn halt bele sérüléseibe. A férfi szombaton a város történelmi főterére hajtott, majd válogatás nélkül tüzet nyitott a járókelőkre. Hat embert megölt, többen megsebesültek. Később a szüleit és a húgát is holtan találták.

A bűncselekményről szóló első, sokkoló beszámolókat hamarosan egymásnak ellentmondó politikai értelmezések váltották fel. Marcin Kierwiński belügyminiszter szombaton azt mondta, a rendelkezésre álló jelek alapján az elkövetőt szélsőjobboldali eszmék foglalkoztathatták. Ezt volt iskolatársak nyilatkozatai és a férfihez kapcsolt jelképek is táplálták. Hétfőn viszont Przemysław Nowak, a főügyészség szóvivője arra figyelmeztetett: túl korai lenne biztos következtetést levonni. A nyomozók nem azonosítottak olyan egyértelmű szimbólumot, amely egy meghatározott politikai mozgalomhoz kötné a támadót. Az eljárásban továbbra is vizsgálják a terrorcselekmény gyanúját.

Waldemar Żurek igazságügyi miniszter kedden újabb adalékot ismertetett: a férfi olyan honlapokat is felkeresett, amelyeken a norvég tömeggyilkos Anders Behring Breivikről olvashatott. Egy ilyen böngészési előzménynek lehet jelentősége az indíték felderítésében, de önmagában nem bizonyítja, hogy a krakkói támadást ugyanaz az ideológia vezérelte volna.

Jelképekből gyártott bizonyítékok

A támadó szobájában megtalálták az amerikai függetlenségi háború idejéből ismert Gadsden-zászlót, rajta a „Ne taposs rám!” felirattal és a csörgőkígyóval. A zászlót az Egyesült Államokban különböző politikai csoportok használják, köztük szélsőjobboldaliak is, de a jelentése ennél tágabb. Hasonlóan többféleképpen értelmezhetők a férfi ruháján látható felvarrók.

Az egyik, kalózjelképre emlékeztető emblémát internetes bejegyzések a Forward Observations Group nevű amerikai, katonai felszerelésekkel is foglalkozó vállalkozáshoz kötötték. Innen egyetlen lépéssel jutottak el a feltételezésig, hogy az elkövető Ukrajnában harcoló amerikai zsoldos lett volna. Az OKO.press lengyel tényfeltáró portál vizsgálata szerint a történetet orosz dezinformációs csatornák harsogták, majd több európai országban is terjesztették. A jelvény ráadásul eltér a vállalkozás ismert emblémájától, és egyszerű kereskedelmi termékként is kapható. A hatóságok cáfolták a támadó katonai múltjáról terjedő állítást.

A képeken szereplő más jelzésekkel ugyanez történt. Egyes változatokon a lengyel zászlót ukránra cserélték, másokon a ruházat részleteit értelmezték át. Egy állítólag katonai alakulatot jelölő felvarró a beszámolók szerint valójában a Szentkereszt-hegységből származó turistajelvény. 

A gép által kitalált részletek

A mesterséges intelligencia tovább növeli a bizonytalanságot. Egy távolról készült, homályos felvétel „feljavításakor” a képgeneráló rendszer olyan betűket, arcéleket és mintákat is hozzáadhat, amelyek az eredeti képen sohasem voltak láthatók. A Demagog lengyel tényellenőrző szervezet elemzése éppen erre figyelmeztetett a támadó ruházatáról terjedő állítólagos nagyítások esetében.

Különösen látványos hamisítvány volt az a felvétel, amelyen a férfi állítólag Kierwiński belügyminiszter társaságában látható. A Demagog külön ellenőrzése megállapította, hogy a képet mesterséges intelligenciával alakították át. Hasonlóképpen hamis az a videó is, amelyen a támadó előre bejelentené a készülő szörnyűséget: a lengyel tényellenőrzők technikai vizsgálata szerint mesterségesen előállított anyagról van szó.

Egy másik terjedő fotóról azt állították, hogy az elkövető egy łódźi, menekültekkel szolidáris tüntetésen vett részt. A Demagog által ellenőrzött korabeli felvételek azonban bizonyítják, hogy a képen más személy szerepel. Az interneten így egyszerre próbálták a támadót ukránbarát katonai körökhöz, baloldali mozgalmakhoz és a szélsőjobbhoz kötni, gyakran ugyanabból a néhány ellenőrizetlen képrészletből.

Politikai küzdelem a gyász idején

A vita különösen élesen zajlik a megosztott lengyel belpolitikában. Donald Tusk liberális kormánya és a Jog és Igazságosság (PiS) körüli nemzeti konzervatív ellenzék már a krakkói támadás előtt is heves alkotmányjogi konfliktusban állt egymással. A PiS több képviselője kétségbe vonta a szélsőjobboldali indíték korai felvetését; politikai oldalak és a hozzájuk közel álló médiumok képekkel próbálták igazolni saját értelmezésüket.

Az elkövető közösségi profiljainak eltűnése tovább táplálta a találgatásokat. Régi bejegyzéseknek mondott képernyőfotók keringenek, köztük szivárványszínű motívummal vagy gázmaszkos alakkal. Egyesek ezekből a szexuális kisebbségek melletti kiállást olvassák ki, mások éppen gúnyolódást feltételeznek.

A hatóságok számára a bizonyítékok, a fegyverek beszerzésének körülményei, a digitális nyomok és az áldozatokhoz fűződő esetleges kapcsolatok vizsgálata adhat választ az indítékra. A rendőrségi adatok alapján a 25 éves férfi az év elején sikeresen teljesítette a fegyvertartáshoz szükséges vizsgát, és lőfegyvereket vásárolt.