Fogolycseréről és biztonsági garanciákról egyeztettek Ukrajna és Oroszország abu-dzabi tárgyalásainak első napján

A G7 csoport miniszteri találkozóján, Párizsban tartózkodó Marco Rubio az amerikai-ukrán-orosz tárgyalásokról nyilatkozva ugyanakkor úgy vélekedett, hogy sok munka van még hátra, beleértve az európai képviselők hivatalos bevonását a jelenleg háromoldalú tárgyalásokba. Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán delegáció forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy a felek megállapodtak, „a közeljövőben nagyszabású fogolycserét” hajtanak végre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában úgy foglalta össze a történteket, hogy foglyok szabadon bocsátásáról és Ukrajna biztonsági garanciáiról tárgyaltak az első napon.

„A háromoldalú formátum konstruktív és meglehetősen informatív volt. Sikerült megvitatni a humanitárius lépések szükségességét és lehetséges paramétereit. A foglyok szabadon bocsátása prioritás. Részletesen megvitattuk Ukrajna biztonsági garanciáinak tartalmát és hosszú távú finanszírozásának alapját. Valódi eszközökre van szükségünk a háború megismétlődésének megakadályozásához. A deeszkalációs lépések szükségességéről is szó esett” – írta a BBC orosz adása szerint Zelenszkij.

A résztvevők nem tettek hivatalos nyilatkozatot az első nap után. A küldöttségek várhatóan szerdán folytatják az Egyesült Arab Emírségek fővárosában megkezdett tárgyalásaikat.

Az Egyesült Államokat az Abu-Dzabiban zajló háromoldalú tárgyalásokon Donald Trump megbízottjai, Steve Witkoff és az elnök veje, Jared Kushner képviselik. Az orosz delegációt Volodimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az ukrán delegációt pedig Rusztem Umerov, az ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője vezeti.

Trump bizakodása és az európai szövetségesek aggodalmai között

Donald Trump elnök, aki a félidős amerikai választások közeledtével kezdte ismét forszírozni az ukrajnai háború lezárását, a múlt héten felvetette: lehetőség nyílhat egy átfogó megállapodásra egy új európai biztonsági rendszer kidolgozásával összekötve. A két kérdéskör összekapcsolása azonban aggodalmakat keltett Ukrajna Európai szövetségeseiben, akik ezt egyfajta amerikai engedménynek tekintik a NATO 1997 óta végrehajtott bővítésének visszafordítását követelő Oroszországgal szemben, és attól tartanak, hogy Washington és Moszkva a fejük fölött próbál megállapodni a „kollektív biztonságról”.

A mostani az első háromoldalú találkozó február óta, amikor is a genfi ​​tárgyalások nem hoztak áttörést. Az újabb fordulóra a tél közeledtével kerül sor, miközben Moszkva egyre intenzívebb légihadjáratot folytat Ukrajna energiaellátó rendszerének és más kritikus infrastruktúrájának lerombolására.

A Reuters hírügynökség beszámolója szerint Jared Kushner amerikai megbízott a tárgyalásokat megnyitva arról beszélt, hogy a felekkel folytatott közelmúltbeli egyeztetések során sikerült „azonosítani és szűkíteni a nézeteltéréseket”, az amerikai félnek pedig „jó ötletei” vannak arra, hogyan hidalhatók át a fennmaradó különbségek. Hozzátette: Trump elnök elkötelezett a béke megteremtése mellett.

„Valóban arra kért minket, hogy tegyünk külön erőfeszítéseket egy olyan megoldás megtalálására, amely remélhetőleg véget vet a háborúnak, ugyanakkor mindkét felet sokkal erősebb helyzetbe hozza” – mondta Kushner, hozzátéve, hogy a cél a felek teljes potenciáljának kibontakoztatása.

Az álláspontok továbbra is távol állnak egymástól

Ám több mint négy és fél évvel Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója után – miközben az orosz erők az ország mintegy ötödét tartják megszállva –, Moszkva és Kijev álláspontja továbbra is távol áll egymástól az esetleges megállapodás feltételeit illetően.

Az ukrán küldöttséget vezető, Rusztem Umerov – az ukrán Külső Hírszerzési Szolgálat vezetője nyitóbeszédében hangsúlyozta: Kijev számára a legfontosabb cél a biztonsági garanciák megszerzése és a tartós béke elérése. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont előzőleg leszögezte: Moszkva azt részesíti előnyben, hogy még a háború konkrét részleteinek megvitatása előtt egy átfogó európai biztonsági keretrendszerről tárgyaljanak. „Teljes mértékben észszerű az az elképzelés, hogy először meghatározzuk a jövőbeli biztonsági architektúra világos paramétereit, és csak ezt követően térjünk rá az orosz–ukrán konfliktus tényleges rendezésére” – nyilatkozta újságíróknak az orosz fővárosban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg: szerinte az átfogóbb biztonsági tárgyalásokra csak az ukrajnai tűzszünetet követően kerülhet sor. Lavrov ismét elutasította a tűzszünet gondolatát, azzal érvelve, hogy az európaiak csupán lélegzetvételnyi időt próbálnak szerezni Ukrajnának.

Az európaiak szerepet kérnek a folyamatban

Az Egyesült Államok újabb törekvése a megállapodás elérésére arra ösztönözte az európai tisztségviselőket, hogy helyet követeljenek maguknak a tárgyalóasztalnál a második világháború óta a kontinensen zajló legvéresebb konfliktus lezárása érdekében, képviselőik ezért Abu-Dzabiba is elutaztak. Oroszország azonban eddig kitartott amellett, hogy nem látja helyét az európaiaknak az ukránokkal és amerikaiakkal folytatott megbeszéléseken.

Az ukrán küldöttség délelőtt a helyszínen találkozott az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, a NATO és az Európai Bizottság képviselőivel, valamint amerikai tisztségviselőkkel. Kijev azt reméli, írta a Kyiv Independent hírportál, hogy a tárgyalásokon a fogolycserék mellett szó eshet a tengeri és energetikai területekre kiterjedő esetleges tűzszünetről, és előkészíthetik a terepet egy későbbi, legfelső szintű csúcstalálkozó számára.

Az erőviszonyok alakulása

A nyilvánosság előtt semmi jel nem utal arra, hogy Putyin hajlandó lenne feladni azt a követelését, miszerint Ukrajnának át kellene engednie a teljes keleti Donbász régiót, mielőtt sor kerülhetne a békemegállapodásra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont elutasítja, hogy átadjanak olyan területeket, amelyek kitartó védelmében ukrán katonák estek el.

Az orosz erők front menti előrenyomulása az idén gyakorlatilag megállt, Moszkva azonban folyamatos drón- és rakétatámadásokat intéz Ukrajna városai és energetikai létesítmények ellen; ezzel párhuzamosan Ukrajna is fokozta az oroszországi olajfinomítók és egyéb infrastrukturális létesítmények elleni csapásokat.

A tárgyalások előestéjén Zelenszkij kijelentette: Ukrajna alkupozíciója erősödik a közelmúltbeli harctéri sikereknek köszönhetően – beleértve a donyecki régióban visszafoglalt területeket is. „Az ukrán erők jelenleg érdemben erősítik Ukrajna tárgyalási pozícióját” – mondta Zelenszkij hétfő esti videóüzenetében. Hozzátette, hogy Oroszország „rekordmértékű veszteségeket” szenved el – amit Moszkva tagad –, és felszólította Washingtont, hogy gyakoroljon hatást a Kremlre a háború lezárása érdekében.

Amerikai kérésre izraeli kitérőt tett az orosz béketárgyalási delegáció vezetője