Elismerte a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat korábbi vezetője, hogy együttműködési nyilatkozatot írt alá a katonai elhárításnak

Tizennyolc évesen önként vállalta az együttműködést a katonai elhárítással, de ezt nem tekinti besúgói tevékenységnek a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) korábbi főigazgatója.

Béres János az Átlátszónak nyilatkozva megerősítette, hogy ő szerepel „Szunyog” fedőnéven a Nyitott Akták adatbázisában, ahol a Belügyminisztérium III/IV-es csoportfőnökségének foglalkoztatott hálózati személyeként, 4-es kóddal tartották nyilván. A volt főigazgató közölte, hogy későbbi kinevezései alkalmával nem kifogásolták ezt a kapcsolatot.

Főigazgató-helyettesi kinevezésekor megmutatták neki a róla készült iratokat, amelyekben elmondása alapján nem szerepelt ügynöki jelentés. A nagyköveti kinevezését megelőző átvilágításkor sem merült fel zsarolhatósági kockázatként az állambiztonsági múltja. A hírszerzői vagy elhárítói pálya iránt már középiskolásként érdeklődött. Tizenhat évesen találkozott egy elhárítótiszttel, aki 1983-ban vagy 1984-ben ismét megkereste, és felajánlotta, hogy egy próbafeladat teljesítése esetén segít neki bekerülni az elhárításhoz. Azt kellett megtudnia, melyik osztálytársának van otthon légpuskája. Állítása szerint társai ismerték a kérdezősködés célját. Azt is elmondta, hogy politikai ügyekben nem tett jelentéseket.

Ügynökakták: a nyilvánosság csak a kezdet

Visszaemlékezése alapján 1989 végén, az iraki misszióból szabadságra hazatérve arra kérték, hogy írjon jelentést a részt vevő tisztek közötti, általa személyes jellegűnek nevezett konfliktusról. Béres János úgy véli, valószínűleg azért maradt a neve a nyilvántartásban, mert nem hajtották végre azt a korabeli utasítást, amely a később tisztté váló hálózati személyek adatainak törlését írta elő. A pártállami rendszer megítéléséről közölte, hogy fiatalon kedvezőbben gondolkodott róla, a rendszer működéséről később szerzett ismeretei azonban megváltoztatták a véleményét. Saját döntését nem bánta meg, mert állítása szerint mindig azt tette, amit az adott korban, akkori ismeretei alapján helyesnek tartott, és amit az akkori törvények megköveteltek tőle. Az együttműködésben a szakmai előrejutás lehetőségét látta. A KNBSZ főigazgatói tisztségét 2018-tól 2023-ig töltötte be, majd Magyarország litvániai nagykövete lett. Utóbbi megbízatásából 2026 júliusában mentették fel.

Majtényi László: Az ügynökakták „ömlesztett nyilvánossága” akadályozza a személyenkénti elbírálást