Nyírmártonfalvi abszurd a bíróságon: a polgármester szerint a lombkorona-sétány teljesíti a küldetését

Az elmúlt másfél évtized magyar közigazgatási és vidékfejlesztési valóságának egyik legbizarrabb epizódja elevenedett meg ma újra a Debreceni Járásbíróság 59-s számú tárgyalótermében, ahol a vádlottak padján Filemon Mihály, Nyírmártonfalva volt fideszes polgármestere és az elhíresült, lombkorona nélküli lombkoronasétány-beruházást megvalósító vállalkozó, a per másodrendű vádlottja foglalt helyet.

Az ügy, amely az európai uniós források sajátos felhasználásának groteszk mementójává vált, most ért abba a bírósági szakaszba, hogy kihallgassák a két vádlottat, szakértőket vonjanak be, tanúkat idézzenek be, és elemezzék a bizonyítékokat. Mivel a beruházásra megítélt közel hatvannégy millió forintos támogatási összeg kifizetését az Államkincstár a fák kivágása után végül megtagadta, így az ügyészség nem különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, hanem annak kísérletével, illetve hamis magánokirat felhasználásával vádolja az érintetteket.

A vádirat szerint az eredetileg a fák lombkoronája és a helyi élővilág bemutatására szánt, fából készült sétány környezetében található terebélyes nyárfaligetet a polgármester vágatta ki. A letermelt faanyagot értékesítették, majd a terület újratelepítésére újabb támogatási igényt nyújtottak be. Amikor 2022 végén a Magyar Államkincstár (MÁK) az elszámolási és kifizetési kérelmet felülvizsgálta, megtagadta a pénz átutalását azzal az indokkal, hogy a faállomány hiánya miatt a lombkorona-ösvény fizikailag és értelmileg sem képes betölteni eredeti funkcióját.

Mivel a pénzt a hatóságok közbelépése miatt nem fizették ki, így büntetőjogilag csak a költségvetési csalás kísérletét lehetett megállapítani, ám ez hangsúlyozottan nem a vádlottak önkéntes visszalépésének, hanem az ellenőrző szerv eljárásának volt köszönhető. Filemon Mihály volt polgármester a terhére rótt bűncselekmény elkövetését a bíróságon a leghatározottabban tagadta, kijelentve, hogy a vidékfejlesztési pályázat valamennyi formai és tartalmi követelményét maradéktalanul teljesítette. Álláspontja szerint semmilyen büntetőjogi tényállás nem valósult meg, az ellene indult eljárás pedig csupán egy jól felépített, a sajtó és a politikai ellenzék által gerjesztett hadjárat közvetlen következménye.

Ő maga a lombkoronasétány hivatalos definícióját idézve igyekezett meggyőzni a bíróságot arról, hogy a projekt maradéktalanul teljesítette a kiírásban szereplő elvárásokat. Érvelése szerint az a körülmény, hogy a látogatók a beruházás átadását követő hónapokban csupán a tarra vágott erdő hűlt helyét láthatták, még belefér a lombkoronasétány kifejezés kereteibe.

„Egy erdő nem attól szűnik meg erdőnek lenni, hogy kivágják a fákat” – hangzott el a tárgyalóteremben e különös érvelés.

Hozzátette: a kivágott erdőt újratelepítette, a fák ma már több mint nyolc méteresek, így szerinte a lombkorona-sétány teljesíti a küldetését.

Fotó: Huszár Dávid / Népszava-archív

Folytatják a bizonyítást

Az ügy büntetőjogi megítéléséről, a jelenlegi eljárási szakaszról és a várható menetrendről is megkérdeztük Dobó Dénest, a Debreceni Törvényszék szóvivőjét. Szavai szerint a vádlottak a szeptemberi előkészítő ülésen nem ismerték be bűnösségüket, és nem mondtak le a tárgyaláshoz való jogukról, így a Debreceni Járásbíróság rendes tárgyalási szakaszban folytatja a bizonyítást.

Kiemelte: a bíróság feladata a tényállás teljes és minden kétséget kizáró tisztázása. A tárgyaláson a védelem számos bizonyítási indítványt terjesztett elő. Kérték többek között a beruházás ellenőrzéséről készült Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentés okirati bizonyítékok közé csatolását, valamint további tanúk meghallgatását. Nem kizárt, hogy a bíróságnak igazságügyi, műszaki, erdészeti szakértőt is ki kell rendelnie majd az ügyben.

A bizonyítási eljárás során a bíróságnak nem csupán azt kell mérlegelnie, hogy a pályázati kiírásban szereplő feltételeket formálisan teljesítették-e, hanem azt is, hogy a nyilvánvaló műszaki és környezeti képtelenség – a lombkorona hiánya egy lombkorona-ösvény esetében – megvalósítja-e a büntetőjog által büntetni rendelt költségvetési csalás kísérletét. Nem a nyírmártonfalvi lombkoronasétány volt azonban a térség egyetlen ilyen tematikájú, kifogásolható beruházása.

Korábban Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő gyűjtötte össze, hogy Nyíradonyban Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés akkori fideszes alelnöke 61 millió forintot, míg Tasó László korábbi fideszes országgyűlési képviselő 64 millió forint támogatást kapott erdei kirándulóhely és lombkorona-ösvény létesítésére 2021-ben, miközben nem messze tőlük, Nyíracsádon egy független magánszemély ugyanezen a pályázati kiíráson mindössze 5,5 millió forintból valósított meg egy hasonló paraméterekkel bíró kirándulóhelyet és sétányt.

Vagyis vélhetően ez lenne az a reális ár, amennyiből egy lombkoronasétány megvalósítható, nem pedig annak tízszerese. Az említett helyszíneken ugyanakkor nem történt tarvágás, a projektek is elkészültek. A beruházások ügyében korábban Hadházy Ákos és Donáth Anna országgyűlési képviselőként az OLAF-hoz fordult, valamint a Központi Nyomozó Ügyészségen és a NAV-nál is tettek feljelentést a rendszerszintű túlárazás gyanúja miatt, jelenleg azonban csak a nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében folyik bírósági eljárás.