Nem a keresőkutya miatt hosszabbították meg Seszták Miklós letartóztatását a vagyonvédelmi hivatal szerint

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) szerint Seszták Miklós védőjének állítása nem megalapozott – írja a Magyar Távirati Iroda (MTI). 

A NVVH azt közölte, a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló kormányrendelet a bűnügyi szolgálati kutya igénybevételét, tevékenységét s annak eredményét, a szagazonosítást a bizonyítási cselekmények között sorolja fel.

A Büntetőeljárási törvény 167. paragrafusa szerint a büntetőeljárásban szabadon alkalmazható minden bizonyítási cselekmény, amiből következik, hogy a keresőkutya jelzése bizonyítási cselekményből származó bizonyítékként értékelhető – tették hozzá. A szakértő azonban a szakvéleményében – a kompetenciáján túllépve – nem szakkérdésben, hanem jogkérdésben nyilatkozott akkor, amikor azt állította, hogy a keresőkutya jelzése nem bizonyíték. A bíróság a letartóztatás meghosszabbításáról rendelkező végzésében a keresőkutya jelzésével kapcsolatban pusztán azt állapította meg, hogy a páncélszekrény ajtajának zárszerkezeténél a bűnügyi keresőkutya jelzést adott. Kiemelték, hogy a jelzés tényét a szakvélemény alátámasztotta, így nem megalapozott az a védői hivatkozás és érvelés, miszerint a letartóztatás meghosszabbításának tárgyában tartott üléskor a szakvélemény megléte a bíróságot eltérő döntés meghozatalára vezette volna.

Nem bizonyíték a Seszták Miklós széfjeinél jelző kutya viselkedése a szakértő szerint

A letartóztatás meghosszabbítását nem a keresőkutya jelzése indokolta, hanem egyebek mellett az, hogy a bizonyítás veszélyeztetése vagy meghiúsítása továbbra is fennáll, különösen azért, mert a bűnös úton szerzett pénz felkutatására tett intézkedések eddig nem vezettek eredményre. Az NVVH szerint egyebekben a korrupciós pénz meglétét nemcsak a hivatkozott cikkben jelzett bizonyítékok, hanem az eljárás egyéb adatai is alátámasztják.

A nyomozás érdekeire tekintettel további információ nem adható.

Az NVVH azt közölte november 2-án, hogy a Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő, volt nemzeti fejlesztési miniszter kisvárdai házában tartott októberi házkutatás során talált páncélszekrényeket jellemzően nem magánszemélyek, hanem pénzügyi szolgáltatók és zálogházak alkalmazzák.

Közleményt adott ki Seszták Miklós 1,7 tonnás embermagasságú páncélszekrényeiről az NVVH

A Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 30-án az NVVH indítványa alapján rendelte el Seszták Miklós letartóztatását. A nyomozás adatai alapján feltételezhető, hogy a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől – közvetítőn keresztül – összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át 2015 és 2018 között.

A bíróság október 28-án közölte, hogy január 30-ig meghosszabbította Seszták Miklós kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, volt nemzeti fejlesztési miniszter letartóztatását.

A bíróság a szökés, elrejtőzés veszélyét illetően utalt a cselekmények kiemelkedő tárgyi súlyára, a bizonyítottságuk esetén kiszabható büntetés nagyságára, valamint a terhelt közéleti szerepvállalásából következő, feltehetően széles kapcsolati rendszerére. Kiemelte, hogy Seszták Miklósnak elegendő vagyon áll a rendelkezésére ahhoz, hogy az eljárás alól kivonja magát. A bíróság a bizonyítási eljárás befolyásolásának veszélye mellett immáron annak tényét is megállapította. A nyomozóhatóság a terhelt lakóhelyén tartott kutatás alkalmával üres páncélszekrényeket talált, amelyekben a rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított 9 milliárd forint készpénzt tartott, azok elrejtéséről pedig a kihallgatását megelőzően gondoskodhatott.

Seszták Miklós széfjéből ezer évig lehetne finanszírozni a várandósok szűrőprogramját