Óriási adókedvezményt ad a Magyar-kormány, mégsem látszik a számokon

Magyarországon hosszú évek óta egykulcsos a személyi jövedelemadó (szja), így a legszegényebbektől a leggazdagabbakig mindenki – elvileg – 15 százalékos adót fizet minden jövedelme után. Jövőre az változtat ezen, hogy a minimálbér és annak kétszerese között – vagyis bruttó 680 ezer forintig – újra bevezetik az adójóváírást. A jóváírásnak köszönhetően a minimálbért terhelő jövedelemadó 9 százalékra csökken. A jövedelem emelkedésével az átlagos adókulcs fokozatosan nő, és bruttó 680 ezer forintnál éri el a 15 százalékot. Ez komoly lépés a progresszív adózás felé – igaz, a kormány választási ígéreteinek megfelelően a magasabb jövedelmek adóját sem emeli.

Az átlagos szja-terhelés 11 százalék

Az adójóváírás 325 milliárd forintnyi adót hagy az érintetteknél, a lakosság átlagos szja-terhelése mégis alig változik. A parlament előtt fekvő 2027-es költségvetési törvényjavaslat indokolása szerint jövőre az átlagos személyi jövedelemadó-terhelés 11 százalékra csökken az idei 11,3 százalékról. A kedvezmények így átlagosan 4 százalékponttal mérséklik a 15 százalékos adóterhet. Az szja-rendszer legnagyobb tétele továbbra is a családi adókedvezmény, amelynek összege a gyerekek számától függ. Ezen a címen jövőre 470 milliárd forint marad a családoknál.

A három vagy több gyermeket szült nők, illetve a két gyermeket nevelő, 40 év alatti anyák adómentessége miatt 360 milliárd forinttal kevesebb szja folyik be a költségvetésbe. A 25 év alattiak az adókedvezményük révén 205 milliárd forintnyi szja-t takarítanak meg, a különböző személyi kedvezmények pedig további 67,5 milliárd forintra rúgnak. Jövőre a költségvetés összesen 5043 milliárd forint szja-bevétellel számol, a felsorolt kedvezmények pedig mintegy 1427 milliárd forintot tesznek ki. Az állam így a kedvezmények nélkül számított szja-bevétel 22 százalékáról mond le.

Adóparadicsomi állapotok a társasági adóban

A társasági adózásban még nagyobb a különbség a névleges kulcs és a tényleges adóterhelés között. A cégek többségének 9 százalékos nyereségadót kell fizetnie, néhány nagyobb cégnél viszont a globális minimumadó 15 százalékos kulcsa érvényesül. Jövőre bővül a 15 százalékkal adózó cégek köre. Minden olyan cégnek, amelynek éves árbevétele meghaladja az 500 millió eurót (jelenlegi árfolyamon 183 milliárd forintot), 15 százalékos nyereségadót kell fizetnie. A költségvetési adatok szerint a cégek átlagos társaságiadó-terhelése idén 5,2 százalék, miközben az alacsonyabb névleges adókulcs is 9 százalék. A januári adóemelések után is csak 5,8 százalékra nő az átlagos adóterhelés az adókedvezmények és az adómentességek miatt.

Magyarországon szélsőségesen alacsony a társasági adóterhelés. A 9 százalékos kulcs a legalacsonyabb az egész Európai Unióban. Az uniós országok azokat az országokat tekintik adóparadicsomnak, ahol a társasági adókulcs 10 százalék alatti. A régióban az átlagos társasági adókulcs 20 százalék. A magyar rendszer másik sajátossága a helyi iparűzési adó (hipa). Az önkormányzatoknak fizetett adó kulcsa általában 2 százalék, alapját a nettó árbevételből számítják. Ha ezt az adót is figyelembe vesszük, a magyar cégek adóterhelése már megközelíti a régiós átlagot. Az előző kormány az alacsony társaságiadó-bevételeket különadókkal egészítette ki. Így különadót fizetnek a bankok, a biztosítók, az energiatermelő cégek és a kiskereskedelmi vállalkozások. A költségvetés jövőre 1231 milliárd forint bevétellel számol a különadókból és 1431 milliárd forinttal a társasági adóból. Vagyis a különadókból közel annyi folyhat be, mint a társasági adóból. Ez egyenlőtlenül terheli az egyes ágazatokat, amivel előbb-utóbb a kormánynak foglalkoznia kell.

Ezermilliárdokba kerülnek az adókedvezmények