Tavasztól jöhet az Airbnb új szabályozása Budapesten

A budapesti moratórium következtében idén mintegy kétezer magánszálláshely esik ki a piacról – mondta Komáromi Kristóf, a Visit Hungary vezérigazgatói kabinetfőnöke. A rövid távú lakáskiadás szabályozásán több tárcával, köztük a közlekedési és beruházási minisztériummal együtt dolgoznak. A piaci szereplők, szakmai és civil szervezetek, az érintettek javaslatait is ötvöző tervek társadalmi egyeztetésre kerülnek, a rendelet pedig akár már az év végén, vagy jövő év elején megjelenhet. A szabályok alkalmazásához ugyanakkor türelmi időre lesz szükség, például az ellenőrzéshez szükséges technikai feltételeket, köztük a szoftverek miatt. Kérdésünkre a turisztikai szervezet kabinetfőnöke pontosította, a szabályozás elsődlegesen Budapestre vonatkozik majd, a fővárosi rövid távú szálláskiadást szabályozhatja.

 

Vízfejű a turizmus

 

A turizmusnak 2026-ban a nemzetközi bizonytalanságokkal, a geopolitikai konfliktusokkal, az energiaárak változásával és a fogyasztási hajlandóság csökkenésével is számolnia kell. Komáromi emlékeztetett, hogy a forint közel 10 százalékos erősödése szintén hatással volt a turisztikai keresletre.

A Visit Hungary illetékese a turizmus gazdasági súlyáról szóló adatokat is pontosította. A korábban kommunikált 14 százalék helyett a turizmus teljes, tovagyűrűző hatásokkal számított GDP-hozzájárulása 10,2 százalék, a közvetlen hozzáadott érték pedig mintegy 7 százalék. A különbség oka az eltérő számítási módszertan: az új számítás a KSH adataira épül, és a nemzetközi összehasonlítást is jobban lehetővé teszi. A szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban több mint 72 ezer, döntően kis- és középvállalkozás működik. A turizmushoz kapcsolódó foglalkoztatottak száma 441 ezer, ami a hazai foglalkoztatottak 9,5 százaléka.

2025-ben 47,2 millió vendégéjszakát regisztráltak Magyarországon. Egy vendég átlagosan 2,4 éjszakát töltött az országban, miközben az európai országokban jellemzően 1,8–2,2 között alakul ez az érték. A vendégforgalom 39 százaléka, a vendéglátás forgalmának pedig 42 százaléka Budapesthez kötődik.

A vidéki szálláshelyek átlagos kihasználtsága 53,5 százalék. A Balatonon télen mindössze 20 százalék körüli, az éves átlagos kihasználtság pedig 54 százalék. Komáromi szerint a budapesti vendégek vidéki úti célok felé terelésére is szükség van.

 

Milliárdok pihennek a SZÉP-kártyákon

 

A belföldi turizmusban továbbra is fontos szerepet szánnak a SZÉP-kártyáknak. A havi szabadon felhasználható egyenleg 97–150 milliárd forint között mozog. A Visit Hungary szerint ennek az összegnek minél nagyobb részét kellene a turisztikai szolgáltatásokra fordítani.

A külföldi vendégforgalom növelésére új célpiacokat is kijelöltek. A 27 szempont alapján elvégzett elemzés Kanada, Hollandia, valamint Svédország és Norvégia piacát emelte ki. Kanadánál a közvetlen repülőjáratok teremthetnek kedvezőbb feltételeket. A holland vendégek korábban nagy számban érkeztek Magyarországra, most azonban kevesebben vannak, miközben a tapasztalatok szerint sokat költenek. A skandináv országokból is jelentősen visszaesett a budapesti vendégforgalom. Komáromi ennek egyik okaként a politikai kapcsolatokat említette, amelyek szerinte már nem jelentenek akadályt a piac újbóli élénkítésében.

 

 

A családos utazók megszólítását szintén fontosnak tartják. A gyermekkel érkezők igényeihez igazodó szolgáltatásokkal, vízparti és fürdőprogramokkal, játszóházakkal, tanösvényekkel és animációs programokkal növelnék a tartózkodási időt.

 

Versenyben Béccsel és Prágával

 

Budapest Bécs és Prága mellett versenyez a turistákért. Komáromi Kristóf egy friss összehasonlításra hivatkozva elmondta, hogy a magyar főváros a szállodai szobaárakban vezet a régiós versenytársak előtt, az üzleti turizmusban azonban elmarad tőlük. Budapest adottságai jók, az attrakciók és a látogatói élmények terén viszont még van hová fejlődni.

A turizmusirányítás egyik folyamatban lévő fejlesztése az NTAK-adatok szélesebb körű hozzáférhetővé tétele. A Visit Hungary olyan rendszert készít elő, amelyben a szolgáltatók napi szinten kérdezhetnek le adatokat, és összevethetik saját teljesítményüket a térség versenytársaival. Megnézhetik például, hogyan alakulnak a küldőpiacaik, és mely vendégköröket érdemes megszólítaniuk.

Az adatokat anonimizált formában kapnák meg a szolgáltatók. Komáromi szerint eddig az adatszolgáltatási kötelezettségük megvolt, de az általuk szolgáltatott információkat nem kapták vissza olyan formában, amelyet a saját üzleti döntéseikhez használhattak volna. Az ehhez szükséges előterjesztés már a kormány előtt van, a Visit Hungary vezetője az év végéig kormányhatározatot remél.

A turizmusfejlesztés hosszabb távú irányait a Magyarország Turizmusfejlesztési Stratégiája 2036 dokumentum foglalja össze. Kidolgozásába 4100 szolgáltatót és 82 szakmai szervezetet vontak be. A 2027–2030 közötti időszakra 13 beavatkozási területet és 45 akciótervet jelöltek ki.

 

Össze kell fogniuk, mint régen

 

A turizmus és a vendéglátás szereplőinek összefogását sürgette Kovács László, az MVI elnöke is az ipartestület első konferenciáján. A hagyományteremtő szándékkal megrendezett találkozón 18 előadó, szakember és az államigazgatás képviselői tartottak előadást.Az elnök szerint a szakma csak összefogással, egymást segítve válhat a törvényhozás és a hatóságok érdemi partnerévé.

A megújult elnökség három szakmai anyagot is készített szakmai szövetségekkel együttműködésben, köztük az oktatásról. A munkaerő-utánpótlás az ágazat egyik fontos problémája: a turizmusban foglalkoztatottak száma 2019 óta 14 százalékkal csökkent, a szektor pedig a fiatalok körében sem elég vonzó. Komáromi szerint oktatási reformra és a szolgáltatók felzárkóztatására is szükség van. A külföldi munkavállalók alkalmazása bizonyos területeken nem kerülhető meg, ezt a szolgáltatókkal folytatott egyeztetések is megerősítették.