Lépésről lépésre szorul a hurok a NER körül

Az elmúlt napokban a parlament több olyan jogszabályt is elfogadott, amelyek megteremtik az egyre inkább felpörgő elszámoltatás és a vagyonvisszaszerzés jogi alapjait. Döntött a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló törvényjavaslatról, amelynek fő iránya a volt képviselők és kormánytagok visszamenőleges vagyonosodási vizsgálatának megteremtése, illetve megelőző jelleggel bevezeti a szigorú eljárást az idén megválasztott országgyűlési és európai parlamenti képviselőkre, valamint a kinevezett kormányzati és más politikai tisztségviselőkre. A törvényjavaslat vitája során az ellenzéki képviselők többek között azt kifogásolták, hogy a NAV már most megkezdheti a vagyonosodási vizsgálatokat a korábbi kormánytagokkal és képviselőkkel szemben, míg az idén elsőként megválasztott képviselők és politikai kinevezettek első ízben két év múlva számíthatnak ilyen vizsgálatra, de akkor arra kötelezően sor kerül.

A szabályozás nem a tiszás politikusoknak kedvez, hanem azért született ilyen formában, mert az idén megválasztott politikai vezetők korábban még nem tettek vagyonnyilatkozatot, amelyhez viszonyítva a NAV vizsgálhatná a vagyonuk gyarapodását. Ezzel szemben az elmúlt 16 évben hatalmon lévő politikusok minden évben adtak le vagyonnyilatkozatot, amelyek valódiságát már most ellenőrizni tudja az adóhatóság. A javaslat célja annak biztosítása, hogy a politikai vezetők és képviselők vagyonosodása arányban álljon megszerzett és bevallott jövedelmeikkel. A vagyonosodási vizsgálatot minden esetben kockázatelemzés előzi meg, amely górcső alá veszi a politikusok és hozzátartozóik nevén lévő vagyon gyarapodását. (Az érintett politikai körben évtizedes gyakorlat, hogy a hozzátartozók vagyonáról szóló nyilatkozatokat is le kell adniuk, ezek azonban nem nyilvánosak, a hatóságok viszont hozzáférnek.) Ha a kockázatelemzés során visszaélésekre derül fény, akkor azonnal adóellenőrzés indul az érintettel szemben, és szükség esetén büntetőeljárást is indítanak. A kockázatelemzések eredményeiről a NAV rendszeresen közöl statisztikai adatokat a honlapján, míg az adóhiányt feltáró ellenőrzések eredményét már névvel is nyilvánosságra hozzák. Az első közlések a hatálybalépést követő 100 napon belül várhatók, vagyis 2027 első negyedévének végén, a törvény kihirdetésének függvényében.

Nem bujkálhatnak a magántőkealapok haszonélvezői

A parlament ezzel párhuzamosan elfogadta a pénzmosás megelőzésére és a zártkörű tőkealapok szabályozására vonatkozó szigorításokat, amelyek már a magántőkealapokat és azok tulajdonosi nyilvántartásait veszik célba. Az elmúlt tíz évben létrehozott magántőkealapokban mintegy 4500–5000 milliárd forintnyi tőke halmozódott fel. Az Orbán-kormány által elfogadott eredeti szabályozás arra irányult, hogy a magántőkealapok tulajdonosai ismeretlenek maradjanak. Az Európai Bizottság és más, pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek nyomására azonban már az előző kormány elfogadott egy olyan módosítást, amely szerint idén júliustól szűk körben elérhetővé kell tenni a magántőkealapok végső haszonélvezőinek adatait.

A Transparency International Magyarország lekérte a NAV-adatbázis adatait, az eredmény pedig lesújtó volt: közismert NER-milliárdosok magántőkealapjai nem is szerepelnek a nyilvántartásban a szabályozás hiányosságai miatt. Az alapkezelők gyakorlatilag olyan adatokat szolgáltatnak, amilyeneket akarnak, az adatszolgáltatás minőségét pedig eddig nem is ellenőrizték.

Aggódhatnak a NER-es nagykutyák, a Tisza-kormány elveszi tőlük a magántőkealapok állami vagyonát

A múlt héten elfogadott szabályozás ugyanis lehetővé teszi a NAV számára – amelynek erre korábban nem volt jogosultsága –, hogy az adathiányok és ellentmondások feltárása, illetve kijavítása érdekében ellenőrzéseket indítson. A NAV azt is vizsgálja majd, hogy minden adatszolgáltatás megfelel-e a nemzetközi pénzmosás elleni előírásoknak. Ezen a területen ugyanis az elmúlt 10–16 évben komoly lemaradások keletkeztek a magyar jogrendszerben és a bankrendszerben. Az adategyeztetési felhívásokat a NAV elsősorban a magántőkealapok számlavezetőinek küldi, akiknek érdekükben áll majd pontos válaszokat adni. Ellenkező esetben az MNB mint pénzügyi felügyelet léphet fel ellenük. A most elfogadott szigorúbb szabályoknak köszönhetően a hatóságok számára egyértelművé válhat, hogy melyik magántőkealap, illetve zártkörű befektetési alap mely tulajdonosokhoz tartozik. Ennek a közeljövőben induló vagyonosodási vizsgálatok esetében lesz jelentősége.

A törvényjavaslat vizsgálatát kérte Baka András

A parlament a múlt héten elfogadott egy harmadik törvénycsomagot is, a zártkörű kockázati és magántőkealapok szabályozásáról, amely lehetővé tette volna az ezen alapokba helyezett állami pénzek feletti ellenőrzés visszaszerzését. Baka András köztársasági elnök azonban nem írta alá az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt. 

Két kérdésben várja az Alkotmánybíróságtól az alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát. Ez egyrészt a zártkörű befektetési alapok alapkezelőváltása, másrészt a részvénytársaságokban jelentős befolyásszerzéskor a kisebb befektetőknek kötelezően megteendő vételi ajánlat alóli mentesülése. Baka emellett megjegyzi, a törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtása – azaz megismerhetősége – és elfogadása között alig 26 óra telt el. A törvényjavaslat társadalmi és szakmai egyeztetésére sem került sor, mert azt kivételes eljárásban fogadták el.

A törvényjavaslat alapján egyébként az állam átvehetné az ellenőrzést az elmúlt években állami pénzekből – jellemzően a Magyar Fejlesztési Bank tőkejuttatásaiból – nagyra nőtt magántőke- és befektetési alapok felett. A Fidesz-kormány alatt olyan jogszabályi és működési gyakorlat alakult ki, amelynek keretében NER-milliárdosok magántőkealapokat alapítottak, amelyeket az MFB jellemzően 15 éves lejáratú hitelekkel tőkésített fel. Vagyis az állam hitelt nyújtott, amelyet a magántőkealapok tényleges tulajdonosai szabadon használhattak fel. A Transparency International (TI) Magyarország kutatásai szerint az MFB és az Eximbank az elmúlt években összesen közel 2000 milliárd forintnyi tőkét juttatott ezeknek az alapoknak, oly módon, hogy sok esetben az alap tőkéjének 70 százalékát a magyar állam, vagyis az adófizetők biztosították.

Baka András nem írta alá az állami vagyon védelméről szóló törvényt

Mivel a magántőkealapokat a kisebbségi NER-tulajdonosok által ellenőrzött vagyonkezelő cégek kezelték, az államnak eddig semmilyen beleszólása nem volt az állami vagyon kezelésébe. A törvényjavaslat ezen változtatott volna: ha egy tulajdonos (vagyis az állam) tőkehányada meghaladja a 60 százalékot, akkor kezdeményezheti az alapkezelő megváltoztatását, vagyis visszaszerezheti az állami kontrollt az elmúlt években, a Fidesz-kormány alatt elosztogatott ezermilliárdok felett. A törvényjavaslat alapján az állam nemcsak a NER-es magántőkealapok felett vehette volna át a tulajdonosi ellenőrzést, hanem az alapok tulajdonában lévő cégek felett is. Ez érinthetné például a Jászai Gellért által ellenőrzött 4iG Nyrt.-t is, hiszen a cég tulajdonosa papíron ugyan egy olyan magántőkealap, amely állami pénzekből épült.