Újabb ötmilliárd eurós kínai hitelkeretről tárgyalt az Orbán-kormány a választások előtti hetekben

Ötmilliárd eurós új finanszírozási együttműködést készített elő a Nagy Márton-féle Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai állami Export-Import Bank (CEXIM) 2026 tavaszán, a választások előtti hetekben – derül ki az Átlátszó birtokába került megállapodástervezetből.

A lap által idézett dokumentum alapján a kínai gigahitelként emlegetett 2024-es keret ötszörösére rúgó kínai pénzből egyebek közt vasúti beruházásokat, geotermikusenergia-projekteket, az akkumulátoripart és kis moduláris atomreaktorok fejlesztését finanszírozták volna. A tervezetben jüanban kibocsátott magyar államkötvények lehetősége is szerepel. Az Átlátszó felidézi, az Orbán-kormány ugyanettől a kínai banktól vett fel jelentős hitelt a Budapest–Belgrád vasútra, 2024-ben pedig további egymilliárd eurós kínai kölcsönt hívott le, ez volt a sajtó által kínai gigahitelként emlegetett megállapodás. A most bemutatott dokumentum tehát ennek az összegnek az ötszöröséről szól.

A cikk szerint az ötmilliárd eurós összeg nem egyetlen konkrét hitelt jelentett, hanem egy lehetséges finanszírozási együttműködés keretét. Végleges kamatok a dokumentumban nem szerepelnek, miképp futamidők vagy konkrét beruházási összegek sem, de érdemi egyeztetésre és tárgyalásra utal, hogy módosítási javaslatok viszont igen.

A finanszírozás történhetett volna euróban, dollárban vagy jüanban, illetve konkrét projektekhez kapcsolódó hitelek, beruházási finanszírozási eszközök és tőkepiaci tranzakciók révén is. A dokumentum említi a pandakötvények és a dim sum kötvények kibocsátásának lehetőségét is, ezek révén Magyarország kínai jüanban vonhatott volna be forrásokat a nemzetközi pénzpiacokról.

Az Átlátszó hangsúlyozza, hogy a birtokába került irat nem végleges, aláírt megállapodás, csupán annak tervezete. Hogy az előkészített együttműködésből született-e tényleges megállapodás, és történt-e azóta hitelfelvétel, az egyelőre nem világos. A Nagy Márton-féle Nemzetgazdasági Minisztérium jogutódja, a Kapitány István vezette Gazdasági és Energetikai Minisztérium, valamint az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) lapszemlénk írásáig nem reagált az Átlátszó megkeresésére.