Kiadók fognak össze a kisebb könyvpiaci szereplők megmentésére

Még a karácsonyi könyvvásárlási roham igazi berobbanása előtt indított Vásárolj a kiadótól című kampány nem kizárólag az árkötöttségi törvényt célozza. Elsődleges szándéka, hogy felhívja a figyelmet a magyar könyvpiac kevésbé ismert oldalára, a hosszadalmas és költséges háttérmunkára és az ezt működtető szereplőkre raktárosoktól, szerzőktől, korrektorokon át egészen a kiadókig.

Németh Kinga, a közösségi médiában terjedő kampány ötletgazdája, a Typotex Kiadó vezetője kérdésünkre arról beszélt, hogy az amúgy is nehéz helyzetben lévő magyar könyvpiac sokszínűségének fennmaradása érdekében fontos lenne megérteni a széles olvasóközönségnek, mekkora háttérmunka rejlik amögött, mire egy kéziratból megvásárolható könyv válik. Kiemelte, ez főleg a szűkebb olvasóközönséggel rendelkező, független kis- és mikrokiadók elemi érdeke: számukra óriási különbséget jelent az, hogy az olvasók közvetlenül náluk vásárolnak könyveket, nem pedig valamelyik óriás könykereskedelmi szereplőnél – főleg karácsony tájékán, mikor az egyik legjelentősebb a kereslet.

Az Irodalmi Szakszervezet, a Moly könyves közösségi adatbázis és a Magyar Műfordítók Egyesülete szakmai együttműködésével zajló kampányban kiemelik azt is, hogy a könyvrajongók tulajdonképpen tudtuk nélkül maguk is alakítják a piacot: amennyiben közvetlenül a kiadóktól szerzik be a könyveket, egy olyan rendszert támogatnak, amelyben fontos a sokszínű kiadói kínálat fennmaradása. „Az árkötöttségi törvénnyel sokkal kedvezőbb helyzetbe kerültek a nagy láncok, hiszen sokkal több átvevőpontjuk van, mint bármelyik kis vagy közepes független kiadónak és sokkal kedvezőbb szállítási díjakat tudnak felajánlani.” – fogalmaz Németh Kinga, hozzátéve, hogy a probléma nem csak az árkérdés, több szempontból is hátrányba kerülnek a kis kiadók.

„Magyarországon a két nagy könyvkereskedelmi láncnak 5-6 vagy még több saját könyvkiadója van, akik mindig előtérbe kerülnek a saját terjesztői boltokban. Ez önmagában nem baj és nyilván érthető is, de ez azzal is jár, hogy a független kiadók, – főleg, akik nem a legnépszerűbb könyveket adják ki – azok bizony nagyon nehezen látszanak a könyvesboltban.” – teszi hozzá. A szakértő példaként említi azokat a kiadókat, akik a tudományos, ismeretterjesztő műfaj darabjait vagy akár különlegesebb gyerekkönyveket, igényes szépirodalmat adnak ki, amelyek valóban nem érnek el akkora olvasóközönséget, mint a legnépszerűbb műfajok, de ettől függetlenül fennmaradásuk a színvonalas könyvpiac és a magyar kultúra érdeke.

Az árkötöttségi törvény eltörléséről továbbra sincs hír a magyar kormány részéről annak ellenére, hogy Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter még júniusban, az Ünnepi Könyvhét megnyitóján jelentette be, hogy a könyvfóliázás megszüntetése mellett az árkötöttség ügyében is mihamarabb intézkednek: bár konkrét dátumot nem jelölt ki azzal kapcsolatban, hogy mikor kerülhet erre sor. Azóta csak a döntéshozók által meg nem erősített pletykák terjednek a könyvszakma berkeiben arról, hogy ennek eltörlésére leghamarabb januárban kerülhet sor.

Galambos Ádám, a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének (MKÉSZ) elnöke még szeptemberben nyílt levélben hívta fel a figyelmet arra, mekkora terhet ró a könyvkiadókra az árkötöttség megtartása a karácsonyi dömping idejére is. A Népszavának megerősítette álláspontját az elnök, hangsúlyozva, hogy a kereskedelmet befolyásolja a bizonytalanság az árkötöttség eltörlésével kapcsolatban, amelynek az lehet a vége, hogy a független könyvkiadók jelentős bevételtől esnek el. „Nem túlzás kijelenteni, hogy a kötött ár eltörlése most létfontosságú a magyar könyvkiadók számára, a könyvfóliázási törvény megszüntetése pedig erkölcsi kötelessége az új kormánynak.” – fogalmazott Galambos Ádám.