Elkezdődött a színházi korszakváltás – Új vezetők dolgozhatnak két teátrumban

Nagy Ervin kulturális államtitkár nem vacakolt sokat, a közösségi oldalán jelentette be kedd este, hogy kik vezethetik a jövőben a Madách, illetve az Új Színházat. Később a kormányzati portálra is felkerültek ezzel kapcsolatos dokumentumok. A Madách Színház esetében kiderült, hogy a kilenc tagú szakmai bizottságból nyolcan szavaztak igent Szabó P. Szilveszter kinevezésére. Egy tag voksolt nemmel. Az indoklás szerint, melyben bírálat is szerepel, a benyújtott pályázati koncepció különösen az intézmény humán és szervezeti háttere, az innováció, az etikai kódex és a társulati szerződéses viszonyok rendezése terén erős, a zenei vezetést pedig szakavatott kezekbe adná. A tervezet kedvezően értékelt elemei mellett, tartalmaz megalapozatlan elemeket: tévesen méri fel a jelenlegi nézőszámokat, az évi négy bemutató és 400 előadás terve pedig szakmailag irreális, ami súlyosan túlterhelné a személyi és műszaki állományt. Ezen felül a prózai előadások nagyszínpadi bevezetésének gazdasági hatásvizsgálata is hiányzik, valamint kezdeti formai problémát jelentett a kötelező nyilatkozatok hiánya. Összességében azonban pozitívan értékelték a pályázatot. A szakmai bizottság névsorát a minisztérium nem hozta nyilvánosságra.

 

Csiby Gergely az Új Színház, Szabó P. Szilveszter a Madách Színház igazgatója

 

Az Új Színház esetében a kinevezett Csiby Gergely pályázatát hét igen szavazattal és kettő tartózkodás mellett támogatottnak minősítette a szakmai bizottság. Az indoklás szerint „a benyújtott pályázat egy új generáció hangját képviselő, rendkívül lendületes, ugyanakkor jól átgondolt és kiérlelt koncepció. A testület kifejezetten értékelte a szakmai integrációra, a társadalmi kérdések megjelenítésére, valamint a színház nyitott, közösségi térré (például coworking irodává) alakítására vonatkozó kreatív terveket. A bizottság pozitívan fogadta a kortárs drámák színrevitelének szándékát, a független társulatok rezidensként történő befogadását, a fenntarthatósági törekvéseket, valamint a hagyományos bérletrendszert felváltó digitális havi előfizetői modell innovációját. Ugyanakkor a testület megfogalmazott bizonyos kockázatokat is. Hiányérzet merült fel a tervezet tágabb, fővárosi és kerületi színházi szövetbe való beágyazottságával kapcsolatban is, illetve kérdéses, hogy a hasonló célközönségre építő színházak mellé miként tud az intézmény új nézőket bevonzani. Bár a jelölt jelentős intézményvezetői tapasztalattal nem rendelkezik, a felvázolt erős gazdasági csúcsvezetői háttér, a kidolgozott, óvatos üzleti terv és a bemutatott szakmai csapat meggyőzte a bizottságot. A testület a pályázatot a megújulás zálogának tekinti, így a bizottság a pályázatot támogatja.” Csiby Gergely vezetői csapatának tagjai: Kopek Janka, Dicső Dániel, Király Dániel és Milovits Máté. A szakmai bizottság névsorát ebben az esetben sem hozták nyilvánosságra.

 

Nagy volt az érdeklődés

 

Szeptemberben zárult le a Madách és az Új Színház igazgatói posztjára kiírt pályázat beadási határideje. Előbbire heten, utóbbira tizenhatan jelentkeztek. A minisztérium nem közölte a pályázók névsorát, de voltak, akik maguk hozták nyilvánosságra, hogy aspirálnak a direktori posztra. Szeptember 25-én a Merlinben nyilvános fórumot rendeztek volna a témában, de ezt több érintett nehezményezte, ezért végül elmaradt. Új elemként került be a pályázati elbírálásba a vezetői kompetenciamérés, az ezt elvégző céget a minisztérium több jelentkező közül választotta ki, de más részletet nem közölt ezzel kapcsolatban.

A Madách esetében az akkori sajtóinformációk szerint az intézményt huszonkét éve vezető, nyolcvanegy éves Szirtes Tamás újraindult a pozícióért. Arról is beszélt korábban, hogy a következő vezetői ciklusában kinevelné az utódját. Be is jelentette, hogy háromtagú művészeti tanácsot hoz létre, amelybe Vaszilenko Eugénia nemzetközi kapcsolatokért felelős menedzser, valamint Posta Victor és Jenővári Miklós, a Madách Színház színészei kerültek be. A direktor évek óta néhány kivétellel minden előadást a színházában maga rendez, és évtizedek óta jó kapcsolatot ápol Andrew Lloyd Webber zeneszerzővel, illetve az ügynökségével. 

 

 

Pályázott a Madách Színház élére Lőrinczy György, a Szentendrei Kulturális Központ és Teátrum igazgatója. Korábban főigazgatója volt a Budapesti Operettszínháznak, illetve elismert kulturális menedzser, közel két évtizeden át vezette a Pentaton ügynökséget, 2017-től három éven keresztül a Nemzeti Kulturális Alap alelnöki tisztét is ellátta.

Egy másik pályázó Gémes Antos volt, aki legutóbb a Pesti Magyar Színházban játszott és rendezett, sőt, művészeti vezető is volt. A Madách Színház eddigi gazdasági eredményeit, közönségsikerét elismeri, de néhány dologban változtatna, például a fiatalokat még jobban megszólítaná, akár online platformokon is. Szeretné, ha a zenés profil mellett a próza is megjelenne a Madách színpadán. Szabó P. Szilveszter színész, aki végül megnyerte a pozíciót, a pályázati szakaszban nem állt a nyilvánosság elé terveivel.

Az Új Színház igazgatói posztjáért Dörner György is újraindult, a tizenhat pályázó közül pedig csak néhányan osztották meg a nyilvánossággal, hogy beadták az elképzeléseiket. Az intézményen belülről beszállt a versenybe Gregor Bernadett és Vass György színész. Elindult Kiss József, a Soproni Petőfi Színház volt igazgatója, Csiby Gergely színész is a megmérettetésen, és a Krétakör alapítója, az elmúlt években Franciaországban élő Schilling Árpád rendező is, aki a teljes pályázatát a Revizoron tette közzé.

 

Botrányok az Új Színház körül

 

2012-ben nagy ellenállást váltott ki Tarlós István főpolgármester döntése, hogy 2012. február 1-gyel Dörner Györgyöt nevezte ki az Új Színház élére. Dörner egyik mentorának Csurka Istvánt jelölte meg. Abban az évben tüntetést szerveztek a teátrum elé annak érdekében, hogy a fővárosi vezetés új pályázatot írjon ki az Új Színház igazgatói pozíciójára. „Tarlós István, Budapest főpolgármestere a felkért szakmai bizottság javaslatával szemben Dörner Györgyöt nevezte ki az Új Színház igazgatójának. Dörner György politikai nézeteit a XXI. század Európájában elfogadhatatlannak tartjuk, így személye méltatlan egy közintézmény vezetésére” – fogalmazott a petíció, amelyhez közéleti személyiségek, művészek is adták a nevüket. Dörner 2016-os kinevezését hat pályázó nyílt levélben támadta meg, illetve szabálytalannak tartották a Madách és Thália színházak vezetésére kiírt fővárosi pályázatokat is. Emlékeztettek, hogy a bírálathoz felkért szakmai bizottság összetétele nem felelt meg a törvényi követelményeknek, hogy a Thália esetén az egyik pályázóra szabva felmentést adtak az eredeti követelmények alól, és a Közgyűlésben úgy szavaztak, hogy nem ismerték a pályázatokat a tiltakozók szerint.

 

A Madách hozza a minőséget

 

A Madách Színházat 1989-tól 2004-ig Kerényi Imre vezette, majd őt követte Szirtes Tamás, aki máig a teátrum vezetője, a megbízatása 2027. január 30-ig szól. Mint az intézmény oldalán olvasható, Szirtes irányításával a Madách Színház elindult azon az úton, amely eredményeképpen mára kiemelkedő színvonalú, sikeres zenés színházzá válhatott. Világhírű musicalek sorakoznak a műsorában, amelyek rendszerint nagy blokkokban kerülnek színpadra, és egy-egy előadás évekig is műsoron marad. A színház alapvető törekvése, hogy a néző ugyanazt az élményt kapja akár tíz év elteltével is, mint a premieren. „Ez a fajta produkciós struktúra és szemlélet újabb kihívások elé állította nemcsak a társulatot és az alkotókat, hanem az épületet is” – áll az oldalon, hozzátéve, hogy a musicalek nagyszabású látványvilága, a „színpadi varázslat” műszaki, technikai, infrastrukturális igénye mind nagyobb, így folyamatosak a fejlesztési, átalakítási beruházások, a legkorszerűbb színpadtechnikai, világítási és hangtechnikai berendezések, Led-falak, és különféle digitális eszközök sokasága biztosítja a háttérben az előadások sikerét. Szirtes Tamás idén újra indul az igazgatói székért, de az új pályázat apropóján derült ki, hogy tavaly több mint 123 millió forintot számolt el neki a Madách Színház, amit sokan bíráltak. Szirtes a nyilvánosságra került összeggel kapcsolatban a Kontrollnak elmondta, hogy annak csak egy részét kapta a rendezői és igazgatói munkájáért, a másik részét jogdíjként vette fel.

 

Közös működtetésű színházak

 

A 2019. évi CXXIV. törvény 2019 decemberében a színházi struktúra új formáját vezette be a közös működtetés intézményén keresztül. Ennek értelmében, ha az önkormányzat a fenntartásában lévő színház részére a működéséhez szükséges forrásokat teljeskörűen nem képes biztosítani, az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő – olvasható a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészeti Ösztöndíjprogram oldalán.

A finanszírozási rendszer átalakítása a hazai színházi struktúrát sem hagyta érintetlenül: a kőszínházak esetében a tisztán állami és önkormányzati teátrumok mellett létrejött egy új, vegyes működtetési modell.

 

Költségvetés 2027: csaknem 40 százalékkal csökken az NKA pályázati kerete, az MMA több pénzből gazdálkodhat

 

A kulturális kormányzat a 2019 decemberi modellváltást azonban 2020 márciusában továbbfejlesztette, amennyiben a közös működtetésű színházak körén belül is differenciált: az arányos állami-önkormányzati finanszírozás mellett a teljes állami finanszírozás típusát kialakítva. Ezt tükrözi az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi XVII. törvény, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a színház működésének pénzügyi feltételeit a közös működtetésre irányuló megállapodás keretében teljes egészében az állam biztosítsa. Ebben az esetben viszont – a színházműködtetéshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek tényleges egyensúlyának érvényesítése, valamint a minőségbiztosítás érdekében – a színház vezető állású munkavállalói felett az alapvető munkáltatói jogokat a kultúráért felelős miniszter gyakorolja. Alapvető munkáltatói jogok alatt a vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, és a fegyelmi büntetés kiszabása értendő.

A főváros esetében hét teátrum – a Budapest Bábszínház, a József Attila Színház, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, a Madách Színház, a Thália Színház, az Új Színház, valamint a Vígszínház – került közös működtetés alá, ráadásul annak új típusa, a teljes állami finanszírozás formája alá.