Szabó Andrea: A rendszerváltás lezárásaként teljesen jogos lenne nyilvánosságra hozni a végrehajtók, a tartótisztek névsorát is

Jelentős történészi munkára van szükség ahhoz, hogy ne csak az áldozatok, hanem a végrehajtók, a tartótisztek névsora, tevékenysége is nyilvánosságra kerüljön – hangsúlyozta a Kossuth rádió Felkelő című műsorában Szabó Andrea szociológus, az ügynökakták társadalmi hatásainak kezelésére létrehozott szakértői testület tagja.

Szabó Andrea véleménye szerint az ugyanilyen módon nyilvánosságra hozott adatoknak a rendszerváltás lezárásaként lenne értelme és teljesen jogos is lenne. Az első szabadon választott kormány, az Antall-kormány feladata lett volna ezt a vitát lefolytatni, hiszen ők kapták meg a társadalomtól azt a legitimációt és felhatalmazást, hogy a rendszerváltás folyamatát levezényeljék, és hogy szembenézzünk a múltunkkal. Sajnálatosnak tartja, hogy ez a szembenézés mindig elmaradt. Ugyanígy történt a holokauszttal, Trianonnal, a fehérterrorral vagy a Tanácsköztársasággal kapcsolatosan is – jegyezte meg.

Nem látták a véget, még 1989-ben is próbáltak beszervezni 16 éves fiúkat III/III-as ügynöknek

Szabó Andrea felidézte, hogy egyes közép-európai országokban sokkal korábban megtörtént az akták nyilvánosságra hozatala, ám sehol sincs teljes nyitottság. Úgy vélte, az a legrosszabb forgatókönyv, ami szerdán elkezdődött hazánkban, hogy embereket valamiért, valamilyen szempont szerint kitesznek az asztalra, rájuk mutatnak és bűnbakokat képeznek belőlük. A cseh példát említve hozzátette: ez az időszak néhány hétig tart, majd lecseng. Ha az ország jól kezeli a helyzetet, a figyelem a bűnösök kereséséről fokozatosan arra terelődhet, hogy valójában mi történt.

Szabó Andrea kiemelte: az, hogy valakinek van egy hatos kartonja, még nem jelenti, hogy bármit is tett és bűnös. A karton megléte azt jelenti, hogy kísérlet történt a beszervezésre, de az lehetett eredménytelen is – fűzte hozzá.

A szociológus rámutatott a média és a politika hatalmas felelősségére a történetek megismerésében. Elmondta: a cseh példa alapján a társadalom azt a narratívát jegyzi meg, amely az első időszakból ered. – Ha a bűnbakkereső narratíva rögzül a magyar társadalomban, annak nagyon negatív következményei vannak – emelte ki.

A szociológus azt mondta, a legfontosabb, hogy sokat kell beszélni az eseményekről, lehetőség szerint a következő napokban. Szabó Andrea szerint akár az Országgyűlés is tarthatna vitanapot erről, amely segíthetné a folyamat megismertetését. Hozzátette, az összes szocialista ország példáját elolvasva nem talált ennél jobb módszert.