Nem látták a véget, még 1989-ben is próbáltak beszervezni 16 éves fiúkat III/III-as ügynöknek

Temérdek név került elő, minden bizonnyal hosszú időre tematizálja majd a közbeszédet. Valami elkezdődött, ami sokáig velünk lesz fájdalmas tanulási folyamatként – értékelte a szerda délelőtt nyilvánosságra került ügynökaktákat Bertalan Péter történész a Népszabadságnak. – A megannyi név között több is akad, akikről régóta tudjuk, hogy ügynökök voltak, jelentettek is, másokról pedig már korábban kiderült, ugyan szerepelnek a nyilvántartásokban, ám nem végeztek ügynöki tevékenységet.

Ebből még nem derül ki, hogy ki volt ügynök

A történész kiemelte, annak megállapítására a mostani lista sem alkalmas, hogy kiderüljön, a névsorból ki volt valóban ügynök. Ehhez a B- és az M-dossziék tartalmát is meg kell ismerni, fel kell dolgozni és értékelni  kell. A szerda délelőtt nyilvánosságra hozott aktákból ugyanis csak a személyi adatok és a beszervezés körülményei, motivációja és a működés időtartama, valamint a fedőnév derül ki. A valós ügynöki tevékenység a B- és az M-dossziékból szűrhető le: előbbi az igazi nevet, a beszervezés alapjául szolgáló terhelő adatokat, a kézzel írt vagy aláírt beszervezési nyilatkozatot, önéletrajzot, környezettanulmányt, fényképes kérdőívet, a kiképzési terveket, valamint a tartótiszt jelentéseit tartalmazta, illetve, hogy hogyan viselkedik az ügynök a találkozókon. Az M-dossziék pedig az ügynöki tevékenység valódi lenyomatát tartalmazzák, vagyis a jelentéseket, melyek közül külön jelölték az operatív értékkel bírókat. Ebben rögzítették az ügynöknek kiadott utasításokat, illetve az állambiztonság reakcióit és intézkedéseit is az adott információkra vonatkozóan.

Fontos, hogy a kormány biztosítsa a jogot és az erőforrást a nyilvánossághoz, de ne minősítsen történeti szereplőt szigorú szakmai eljárás nélkül – jegyezte meg Bertalan Péter. „Az is egyértelmű, hogy a közbizalmi pozíciók esetében magasabb átláthatósági mérce kell, hogy érvényesüljön, de csak bizonyított tényekre épülő, arányos következménnyel. A program kommunikációja pedig ne bűnbakkeresést, hanem demokratikus önismeretet szolgáljon: a cél nem a múlt újrafegyverzése, hanem a rejtett függések felszámolása a történeti megtisztulás elvei alapján.”

Telefonvonalakkal, segédanyagokkal és beszélgetésekkel segítik az ügynökakták feldolgozását

A szakértők szerint a listán túlnyomórészt átlagemberek szerepelnek, akiket jellemzően foglalkozásuk miatt szerveztek be, vagyis olyan helyeken dolgoztak – szállodaiparban, vendéglátásban, nagy cégeknél, hivatalokban –, ahonnét érdemi információkat szerezhetett be az állambiztonság. A legidősebb beszervezett 1893 augusztusában született, és már nyugdíjasként került kapcsolatba az állambiztonsággal Nyaraló fedőnéven, míg a legifjabb az a Körmendi néven beszervezett bútoripari betanított munkás, aki 1972 novemberében született – négy társának ugyanez még a születési éve az adatbázisban –, és 16 és fél évesen, 1989 áprilisában  környékezte meg a Vas megyei III/III-as csoport egyik tartótisztje. A dokumentumok tanúsága szerint egyébként még 1989. november 13-án is megpróbáltak beszervezni egy akkor 16 éves fiútt, úgy, hogy a III/III-as Csoportfőnökség két hónappal később, 1990. január 5-én megszűnt. 

Közszereplők eddig nem ismert múltja

Természetesen rengeteg új közszereplő neve is előkerült. A teljesség igénye nélkül az adatbázisban a politikusok közül szerepel Suchman Tamás egykori MSZP-s miniszter; Bába Iván korábbi MDF-es külügyi államtitkár; a történész és MDF-es honvédelmi államtitkár, Raffay Ernő; Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter és MNB-elnök; Lezsák Sándor, az Országgyűlés korábbi alelnöke; Thürmer Gyula Munkáspárt-elnök vagy éppen Patyi András jelenlegi alkotmánybíró neve is.

Beer Miklós azt állítja, nem tudott arról, hogy hálózati személyként tartják nyilván

Az egyházi vezetők közül Várszegi Asztrik korábbi pannonhalmi főapát és Beer Miklós volt áci püspök a legismertebb nevek a listáról, ám előbbiről már a hivatalos karton is megjegyzi, megtagadta az együttműködést. Beer nyilatkozata szerint volt ugyan néhány „furcsa beszélgetése gyanús alakokkal”, ám ezek után nem történt semmi, így nem is tudott róla, hogy elvileg beszervezték és kartont nyitottak róla, mivel sohasem működött együtt a szolgálatokkal. Rajtuk kívül még korábbi katolikus főpap, Takács Nándor székesfehérvári, Mayer Mihály pécsi, Konkoly István szombathelyi püspökök szerepelnek az adatbázisban. Az irodalmi-művészeti-zenei világból Dévényi Tibor és B. Tóth László műsorvezető, a tévés Mohai Gábor, Bánó András, Chrudinák Alajos, Sugár András, Vágó István, Szikora Róbert az R-Góból, a színészek közül Csurka László, Gáti Oszkár, Medveczky Ilona, az író Csalog Zsolt neve olvasható a listán, ahogyan a szívószálpápaként emlegetett édességipari vállalkozó, a milliárdos Felföldi Józsefé is. Velük kapcsolatban azonban fontos kiemelni, hogy mindez nem bizonyítja, hogy valóban folytattak ügynöki tevékenységet.

Már ismert nevek is előkerültek

Persze a szerdán napvilágot listán megannyi, a közéletből, művészvilágból, egyházból, sajtóból ismert név is olvasható. Akadnak köztük olyanok, akikről a rendszerváltás óta már kiderült-felmerült, hogy együttműködtek a hatóságokkal, mint például a politikusok közül az SZDSZ-alapító Fényi Tibor, Szita Károly, Kaposvár polgármestere, Martonyi János korábbi külügyminiszter, Torgyán József kisgazda elnök, Nógrádi György Fidesz-közeli biztonságpolitikai szakértő, Csurka István MIÉP-elnök.

Szita Károly, alias Krakus Péter: Nem voltam ügynök

Közülük csak Fényi Tibor ismerte el az ügynökmúltját. Csurka István anno arról többször beszélt és írt, hogy beszervezték, ám állította, nem írt jelentéseket. A mostani adatok szerint azonban rendelkezett M-dossziéval, vagyis elvileg kellett, hogy legyenek jelentései – más kérdés, hogy azok tartalmának ismerete nélkül nem lehet tudni, hogy adott-e érdemi információkat a szolgálatoknak?

Egyházi vonalon nem most került elő először Paskai László korábbi bíboros, budapest-esztergomi érsek, Seregély István egykori egri érsek, Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus, Szebik Imre evangélikus, Bölcskei Gusztáv és Kocsis Elemér református püspökök neve, a tudósok közül pedig a Nobel-díjas Karikó Katalin már korábban nyilvánosságra hozta, hogy édesapja ’56-os múltja miatt megzsarolták, ám azt is kijelentette, nem adott írásbeli jelentéseket, és senkiről nem jelentett semmi rosszat. Karikó Katalin állításait az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára is megerősítette, jelezve, nyilvántartókártyája ugyan volt, de munkadosszié-szám, ügynöki jelentés vagy beszervezési javaslat nem található az iratok között.

Megjelent az ügynökakta Karikó Katalin 1978-as beszervezéséről

Az irodalmi és a művészi világból már korábbról lehetett tudni, hogy Pomogáts Béla irodalomtörténész, Tar Sándor író, Vikidál Gyula, Som Lajos zenész a Piramisból, Keresztes Tibor Cintula lemezlovas, Foky Ottó rajzfilmrendező együttműködött a hatóságokkal. Az újságírók közül Szepesi György, Szegvári Katalin, Juhász Előd, Forró Tamás, Kondor Katalin vagy Vitár Róbert neve sem újdonság, ahogyan a sportolók közül a két, többszörös olimpiai bajnoké, a futballista Novák Dezsőé és a vízilabdázó Kárpáti Györgyé sem.