A tankerületet védte a túlórapénzükért pereskedő tanárokkal szemben a Dunakeszi Tankerületi Központ új igazgatója

Hétfőn vált nyilvánossá az új tankerületi igazgatók névsora. A Dunakeszi Tankerületi Központ új vezetője Kapa Mátyás Péter lesz, aki ügyvédként a tankerületi központot védte két olyan bírósági ügyben, amelyben pedagógusok indítottak pert a ki nem fizetett túlmunkájuk miatt – derült ki a Népszabadság birtokába került kúriai ítéletekből.

A lapunkhoz eljutott, 2024-es kúriai ítéletek szerint a pereskedő pedagógusok első fokon, egyes esetekben másodfokon is pert nyertek, ám a felülvizsgálati eljárás során a Kúria végül megsemmisítette a pedagógusok számára kedvező ítéleteket és a tankerületi központnak adott igazat. Így a pedagógusok nemcsak a kért túlórapénzt nem kapták meg, hanem a perköltségek egy részét is ki kellett fizetniük. 

Az üggyel kapcsolatban kerestük Kapa Mátyás Pétert, valamint arról is érdeklődtünk, a tankerületi igazgatói pályázatában kitért-e a tankerületi jogi képviselőként szerzett tapasztalatára, továbbá ennek – illetve a fent említett ügynek – lehet-e bármilyen hatása a tankerületi igazgatói munkájára.

Pedagógiai tapasztalat nélküli, kirúgott tanár és korábbi fideszes jelölt is van az új tankerületi igazgatók között

Válaszában az új tankerületi igazgató hangsúlyozta, hogy jelenleg ügyvéd, egyetemi oktató és regényíró, és ebben a minőségében válaszol, nem tankerületi igazgatóként – az ugyanis csak november 5-től lesz. Azt írja, 25 éves pályafutása során képviselt pedagógusokat és munkáltatókat is, valamint több ezer, vezetői feladatra készülő pedagógusnak tanított munkajogi ismereteket is. „A tankerületek megalakulása óta több tankerületet is képviseltem perekben, az ilyen típusú, lezárt perek száma jóval meghaladja a százat. Ezek közül egyetlen egy sem volt, amely akár a pedagógusok sztrájkjához, akár a pedagógusok polgári engedetlenségéhez, akár a bármilyen más pedagógus tiltakozáshoz kapcsolódott volna” – közölte Kapa. A nálunk lévő ítéletekről azt írta, hogy ott a „jogvita lényege a munkaidő beosztáshoz kapcsolódott és a bíróság azt állapította meg, hogy a tankerület helyesen alkalmazta a jogszabályokat”, és hangsúlyozta, a pedagógusok pereltek, a tankerület alperes volt.

Szerinte ez annyi hatással lehet a tankerületi munkájára, hogy új munkahelye mostantól majd „hatékonyan, ügyvédi képviselet igénybevétele nélkül, olcsóbban tudja megszervezni a peres képviseletét”, hiszen a személyemben egyben egy gyakorló peres képviselőt is kap. Ezen túl az esetleges jogvitákat hatékonyabban tudják majd peren kívül rendezni az ő tapasztalatának köszönhetően.

PDSZ: a tanárok jogos munkabérükért fordultak bírósághoz

Az említett ügyekben a tanárok jogi képviseletét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) látta el. Megkeresésünkre Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke azt nyilatkozta, a perek nem egyszerű, a munkaidő-beosztás technikai kérdéseiről szóló jogviták voltak, a tét az volt, hogy a pedagógusoknak elrendelt, de ki nem fizetett többletmunkát jogszerűen lehet-e ingyen elvégeztetni. 

„A pedagógusok nem valamiféle kiváltságot követeltek, hanem az elvégzett munkájuk ellenértékét kívánták megkapni. A közalkalmazotti jogviszony idején, a Munka Törvénykönyvének háttérszabályként történő alkalmazása mellett a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítés rendkívüli munkaidőnek minősülhetett, amelyért díjazás járt volna. Ezekben az ügyekben ráadásul több esetben első fokon, sőt egyes esetekben másodfokon is pert nyertek. A későbbi kúriai döntések nyomán kialakult joggyakorlat fordította meg az ügyek kimenetelét” – mondta Nagy Erzsébet. 

„Nem szűntek meg a jogsértések, még mindig léteznek feketelisták a tankerületi központokban” – Egy hónap alatt 150 új taggal bővült a PDSZ

Az érdekvédő szerint ez a joggyakorlat nemcsak a jogbiztonság szempontjából vet fel kérdéseket, hanem a pedagógusok esetében is súlyos következményekkel járt, többen emiatt szüntették meg rendkívüli lemondással a jogviszonyukat. 

„Nem vitatjuk, hogy egy ügyvédnek joga van munkáltatókat képviselni. Azt azonban igenis fontosnak tartjuk, hogy egy tankerületi igazgatói kinevezésnél az ilyen szakmai előéletet és annak következményeit is mérlegeljék. Különösen azért, mert a tankerületi igazgató a jövőben éppen azokkal a pedagógusokkal és más köznevelési dolgozókkal kerül munkáltatói kapcsolatba, akiknek az érdekeivel szemben korábban jogi képviseletet látott el” – fogalmazott a PDSZ választmányi elnöke.

Minisztérium: a legfontosabb kritérium a szakmaiság volt

Mint kedden megírtuk, a 60 tankerületi központból mindössze egy helyen marad a régi igazgató, 5 helyen újra kiírják a pályázatot. Az új igazgatók között van több olyan is, akinek nincs tanári vagy pedagógiai tapasztalata, a szakszervezet és több polgármester is arra panaszkodott, a döntésnél végül nem vették figyelembe a helyiek véleményét. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkre az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azt válaszolta, hogy az új igazgatók kiválasztásakor a legfontosabb cél az volt, hogy „a politikai végrehajtó funkciót egy szakmai partneri szerepkör váltsa fel”. Kiemelték, hogy „szempont volt a vezetői gyakorlat, az együttműködésen, partnerségen alapuló megközelítés és a gyermekközpontú szemlélet az intézmény- és szabályközpontú szemlélet helyett.” Azt is közölte a minisztérium, hogy a „pályázati anyagok véleményezésére és értékelésére az intézmények, azaz az iskolák teljes alkalmazotti közösségét, a települések polgármestereit, valamint egy szakmai bizottságot kért fel a Klebelsberg Központ elnöke.”