Gyurgyák Jánost is beszervezték, de állítása szerint szabotálta az együttműködést

Gyurgyák János történész, a Századvég alapítója, az egykori fideszes szakkollégiumi világ és a nyolcvanas évekbeli új magyar ellenzék egyik legfontosabb szellemi alakja is szerepel a ma nyilvánosságra hozott hálózati adatbázisban. A 6-os kartonja és a mágnesszalagok szerint 1976-tól szűk két éven át volt titkos megbízott.

A 444 kérdésére a történész megerősítette, hogy beszervezték, de állítása szerint nem adott jelentéseket, elszabotálta az együttműködést, emiatt 1978-ban ki is zárták a hálózatból. Az állambiztonsági iratokkal egy a magyarázat egybevág. 1976. október 1-jén, 20 éves korában szervezte be „Dorogi” néven a III/III., a 2. osztály. Az együttműködés már 1978-ban meg is szakadt, saját kérésére kizárták a hálózatból.

Gyurgyák János – aki a kilencvenes évek közepén Orbán Viktor személyes politikai tanácsadója is volt, mára azonban már élesen szembefordult vele – elmondta, zsarolással és súlyos nyomásgyakorlással szervezték be, hiába szerepel a kartonján, hogy „hazafias” okoból működött együtt a Kádár-rendszer állambiztonságával. Mint mondta, ténylegesen soha senkiről nem írt jelentéseket, mindig igyekezett szabotálni az együttműködést.

Nem látták a véget, még 1989-ben is próbáltak beszervezni 16 éves fiúkat III/III-as ügynöknek

Egy 19 éves vidéki gyerek voltam, azt se tudtam, miről van szó, ez csak lassan, néhány hónap után esett le. Sokáig nem értettem, mit is akarnak valójában, egy pszichológiai csapdába kerültem én is, mint sokan mások is, akiket megpróbáltak beszervezni. Ez a mézesmadzag és a korbács klasszikus esete: egyszerre kecsegtettek külföldi tanulmányutakkal és fenyegettek, hogy ki is zárhatnak az egyetemről. Amikor aztán egy idő után közölték, hogy valójában a tanáraimról és a diáktársaimról kellene jelentenem, ezt megtagadtam. Nem mentem el a találkozókra, minden módon próbáltam kibújni a nyomás alól. Végül felhívattak a dékáni hivatalba, ahol tartótisztek vártak, és még a hálózatból való kizárásom után is erősen presszionáltak a nyolcvanas években. Soha nem jelentettem senkiről, de borzalmasan bánt a történet, évtizedek óta mardosom magam miatta – mesélte a történész.

Gyurgyák János azt is közölte: – Nem akarok mentegetőzni, és borzalmasan dühös vagyok az akkori 19 éves önmagamra, hogy nem láttam át a dolgot és nem tudtam rögtön teljesen nemet mondani. Ennek vállalnom kell a felelősségét, nem bújhatok ki alóla. Azt ugyanakkor nagyon faramuci és méltatlan megoldásnak tartom, hogy most a teljes nyilvánosság helyett olyan megoldást találtak ki, amiben oda vannak dobva egy nagy közös halmazba a bűnösök és bűntelenek, hogy a politika ezzel kompenzálja azt, hogy három és fél évtizeden át nem tudtak mit kezdeni ezzel az egésszel.