Egyre kevesebben váltanak munkahelyet, mert félnek, hogy nehezen találnak újat
Egyre kevesebben váltanak munkahelyet, a munkahelyi fluktuáció tízéves mélypontra csökkent Magyarországon, de nem a növekvő munkavállalói elégedettség miatt.
A tavalyi 21 százalékról idén 19 százalék körülire mérséklődhet a munkahelyi fluktuáció a HR-Evolution előzetes becslése szerint. A jelenlegi mutató a tíz éve végzett vizsgálat történetének legalacsonyabb adata, amelynek történetében 2022-ben, 32 százalékos elvándorlási mutató volt a csúcs, azóta folyamatosan csökkent a munkahelyet váltók aránya. 2025-ben már csak 21 százalékos volt az átlagos fluktuáció a vizsgált vállalatoknál. Ezen belül a saját állományú munkavállalók körében egy év alatt egy százalékponttal, 18 százalékra mérséklődött az elvándorlás.
A csökkenés hátterében elsősorban a bizonytalan gazdasági és munkaerőpiaci helyzet áll. A vállalatok visszafogják a felvételt, a dolgozók pedig óvatosabbak lettek a munkahelyváltással. Csikós-Nagy Katalin, a HR-Evolution ügyvezetője szerint a kisebb fluktuáció nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkavállalók elégedettebbek lettek. Sokan azért nem váltanak, mert bizonytalanabbnak érzik az elhelyezkedési lehetőségeiket. A fizikai dolgozóknál 25, a szellemi munkakörökben 10 százalékos volt a fluktuáció, amiben jelentős különbség van az egyes munkakörök és ágazatok között is. A szolgáltatásokban 28, a termelésben 25, a kereskedelemben 15 százalékot mértek.
Váratlanul több magyar dolgozót elbocsátott az SK On Hungary az iváncsai akkugyárból
A vendégmunkások elvándorlása jóval nagyobb a saját állományú dolgozókénál. A termelővállalatok 37, a szolgáltató cégek 18 százaléka foglalkoztat külföldi munkavállalókat. A vendégmunkások éves fluktuációja megközelíti a 60 százalékot, míg a saját állományúaké 18 százalék. Az ukrán munkavállalóknál 71, a Fülöp-szigetekieknél 48, az egyéb délkelet-ázsiai országokból érkezőknél 26 százalékos elvándorlást mértek. A munkaerő-kölcsönző cégeket igénybe vevő vállalatoknál 24–25 százalékos, az ilyen szolgáltatást nem használóknál 12–15 százalékos a fluktuáció. A kutatás szerint az eltérésben szerepet játszhat, hogy a kölcsönzött munkaerőt jellemzően ott alkalmazzák, ahol szezonális a munkaerőigény, magasabb az elvándorlás, vagy nehéz hazai dolgozókat találni.
A béremelések átlagos mértéke 2025-ben 5,8 százalék volt a fizikai és a szellemi munkakörökben egyaránt. A vállalatok kétharmadánál működik valamilyen rugalmas munkaszervezési forma, például home office, hibrid munkavégzés vagy rugalmas munkaidő. A cégek 25 százaléka létszámot csökkentett, 12 százalékuk pedig felvételi stopot vezetett be.
A HR-Evolution szerint a fluktuáció 2026-ban átlagosan 19 százalék körül alakulhat. A szakember hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés és a beruházások élénkülése ismét növelheti a munkaerő iránti keresletet, ami a munkahelyváltások számának emelkedésével járhat majd.
Hallgatni arany? – Jobb kibeszélni magunkat a munkahelyünkön
Ezt is ajánljuk
Pakssal megegyező szélerőművi kapacitás épülhet Magyarországon
Kapitány István: Nyomozás indult a 475 milliárd forintos Kisfaludy-program ügyében
Maradtak még vitatható milliárdos kiadások a Tisza-kormány büdzséjében, költségvetési kockázatot rejtő tétel is akad
Lottó lett az agrártámogatásokból – a MOSZ szerint törvénysértő lehet egyes pályázatok elbírálása
Ezermilliárdokba kerülnek az adókedvezmények









