Lottó lett az agrártámogatásokból – a MOSZ szerint törvénysértő lehet egyes pályázatok elbírálása

Súlyos szabálytalanságok gyanúját veti fel egyes beruházási támogatások elbírálása a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint. Ugyanis azonos pályázati felhívásokra, azonos elbírálási szakaszban jelentkező gazdálkodók között úgy tettek különbséget, hogy egyes kérelmeket szakmai értékelés és pontozás alapján támogattak, másokat viszont pontozás nélkül, forráshiányra hivatkozva utasítottak el. Koncz Máté, a MOSZ elnöke a Népszabadságnak arról beszélt, hogy a kialakult helyzetben lényegében a szerencse dönthette el, ki jutott hozzá a fejlesztési forrásokhoz.

Az ügy több agrárberuházási programot érint, köztük az állattartó telepek fejlesztését, valamint a terménytisztítók, tárolók, szárítók és vetőmagüzemek korszerűsítését. Ezekkel a remélt a támogatásokkal gyakran több százmilliós, esetenként milliárdos beruházásokat valósítottak volna meg a gazdák.

A KAP Nemzeti Irányító Hatósága október 15-én forráskimerülést jelentett be az érintett pályázatoknál. A MOSZ nem önmagában a pénzhiányt vitatja, hanem a pályázatok elbírálási módját, azt, ahogyan a hatóság a támogatandó és az elutasítandó pályázatok között különbséget tett.

 

A szakmai pontszám helyett a szerencse dönthetett

 

Koncz Máté szerint a támogatási rendszer alapvető feltétele, hogy az azonos elbírálási szakaszban benyújtott pályázatokat azonos szempontok szerint értékeljék. Ha a rendelkezésre álló forrás nem elegendő valamennyi megfelelő kérelem finanszírozására, akkor a pályázatok pontszámai alapján kellene meghatározni, mely beruházások részesülhetnek támogatásban. Ennek azonban előfeltétele, hogy minden pályázatot értékeljenek.

A MOSZ szerint azonban most nem ez történt. Egyes gazdálkodók már 2026 februárjában és márciusában támogatói okiratot kaptak, amelyek a támogathatósághoz szükséges ponthatárt is tartalmazták. Mások ugyanabban a beadási időszakban benyújtott kérelmeit viszont az elmúlt hetekben, pontozás nélkül utasították el. Így akár az is előfordulhatott, hogy egy magasabb pontszámot érdemlő beruházás támogatás nélkül maradt, miközben egy gyengébb pályázat pénzhez jutott.

A helyzetet különösen visszásnak tartja a szövetség, mert információi szerint az irányító hatóság október első két hetében még 19 támogató döntéssel mintegy 19 milliárd forintot ítélt meg. Ezt követően viszont olyan pályázókat is elutasítottak forráshiányra hivatkozva, akiknek a kérelmét korábban több alkalommal hiánypótlásra visszaküldték, ám végül nem pontozták le.

A kérdés tehát nem pusztán az, hogy elfogyott-e a pénz, hanem az is, milyen elvek alapján döntötték el, kik részesülhetnek a rendelkezésre álló forrásokból.

 

Az előző kormány hagyta hátra a torlódást

 

A kialakult helyzet előzményei az előző kormány időszakára nyúlnak vissza. Koncz Máté szerint a 2024 második felében meghirdetett pályázatok ütemezése rendkívül rosszul sikerült. A különböző fejlesztési programok rövid idő alatt, egymásra torlódva jelentek meg, ami túlterhelte a pályázatírókat, a gazdálkodókat és az elbírálást végző intézményrendszert.

A kérelmek egy része több mint egy évig érdemi döntés nélkül állt. A MOSZ elnöke szerint azonban a korábbi kormányzat rossz szervezési döntései nem mentik fel a jelenlegi irányító hatóságot a jogszabályok betartásának kötelezettsége alól. Az államigazgatás működésének jogi folytonosságát ugyanis egy kormányváltás nem szakítja meg.

 

Magyar és uniós jogszabályok is sérülhettek

 

A MOSZ jogi érvelése a KAP támogatásainak eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvényre és az 54/2023-as agrárminiszteri rendeletre hivatkozik. Előbbi előírja a megkülönböztetésmentes eljárást, utóbbi pedig meghatározza a pályázatok értékelésének rendjét. A szövetség értelmezése szerint a jogosultsági feltételeknek megfelelő kérelmeket az előre rögzített szakmai szempontok alapján kell pontozni, és az így kialakult rangsornak kell megalapoznia a támogatási döntéseket.

A MOSZ szerint a szabályok nem teszik lehetővé, hogy azonos elbírálási szakaszban egyes kérelmek esetében mellőzzék a pontozást. A szövetség a jogorvoslati lehetőség kizárását is aggályosnak tartja.

A forráshiány indokoltságát ráadásul az is megkérdőjelezi a MOSZ szerint, hogy október végén mintegy 36 milliárd forintos, új válságtámogatási konstrukciót hirdettek meg a kárenyhítési kifizetések bővítésére. A szövetség támogatja az aszálykárok enyhítését, de kifogásolja, hogy nem új pénzt biztosítottak, hanem a fejlesztési forrásokat csoportosították át. Így különösen fontosnak tartja annak tisztázását, hogy valóban kimerültek-e az érintett beruházási keretek.

A MOSZ ezért a forráshiányra hivatkozva meghozott elutasító döntések visszavonását, a pályázatok értékelésének felülvizsgálatát és a felszabaduló források pontos felmérését kezdeményezte az illetékes minisztériumnál. Emellett indokoltnak tartja a KAP Monitoring Bizottságának összehívását is, hogy az érintettek áttekintsék a kialakult helyzetet.