Maradtak még vitatható milliárdos kiadások a Tisza-kormány büdzséjében, költségvetési kockázatot rejtő tétel is akad

A Tisza Párt a többi közt azzal a választási ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy megszünteti a korrupciót és a közpénzek pazarlását. Az elmúlt években rendre évi közel ezer milliárd forintnyi olyan vitatható és felesleges kiadás volt az Orbán-kormány költségvetéseiben, amelyek visszafogására már korábban szükség lett volna. 2024 kiemelkedő év volt: akkor közel ezer milliárd ment el olyan kiadásokra, beruházásokra, támogatásokra, amelyekre, ha nem költenek, már önmagukban jobban hasznosultak volna azáltal, hogy nem növelik az államadósságot.

Presztízsberuházásokra, rosszul célzott programokra ment el a pénz

2024-ben még futott a Steindl Imre program, vagyis a Kossuth téri kormányzati skanzen építése, nem beszélve a Budai Várban folyó minisztériumi felújításokról, a Királyi Pénzügyminisztérium épületének, a József Főhercegi Palota, vagy a Királyi Palota északi szárnyának építésről. De folyt még a Budapest–Kelebia (Belgrád) vasútvonal közel 1000 milliárdos felújítása. Több száz milliárd forintba került a Budapest Airport Zrt. megvásárlása, 140 milliárdba a közmédia működése, és minden évben legalább évi 100 milliárdot nyelt el a Paks II. beruházás, amelynek sorsa változatlanul nem tisztázott. Még 2024-ben is elköltöttek 18,5 milliárdot a 2023-as atlétikai világbajnokság stadionjának átalakítására – visszabontására, így a teljes projekt 300 milliárdba kerül, miközben a jegybevételek a 2 milliárd forintot sem érték el.

Az idei költségvetésben is vastagon fogott a ceruza: egyrészt a Fidesz-kormány 255 milliárd forintot költött állami irodaházak megvásárlására – jellemzően ezeket haveri NER-cégek építették, fejlesztették. Így kap a MÁV-Volán csoport új vezérigazgatóságot, de a Magyar Péter vezette kormány már elállt – a kifizetések után – a zuglói kormányzati központ átvételétől. A projekt 300 milliárd forintjába került az adófizetőknek, az építő Bayer Construct pedig csődvédelmi eljárásba is menekült, miután az új kormány visszakövetelte a beruházást árát. A Fidesz-kormány a választások előttre időzítve, 2025 szeptemberében indította el az Otthon Start Programot, ami csak az idén százmilliárdos, a következő években pedig a teljes futamidőn keresztül ezermilliárdos kiadást jelent az adófizetők számára, miközben a kedvezményes, támogatott 3 százalékos lakáshiteleket a társadalom felső ötödéhez tartozók vették fel, így pont a rászorulókat nem támogatták.

A költségvetés indoklásából kiderül, hogy az állam számára előnytelen szerződések felülvizsgálata jelentős megtakarítást hoz: az előző kormány által kötött 35 éves gyorsforgalmi útkoncesszió – az M1 autópálya fejlesztésének kivételével – 2027. április 1-jével megszűnik, ami az M5 és az M6 autópálya díjainak mérséklődésével együtt az úthálózat rendelkezésre állási díjait 566,0 milliárd forintról 319,9 milliárd forintra, 246,1 milliárd forinttal csökkenti. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok reformja helyreállítja az állami vagyon átlátható kezelését és a közpénzek feletti kontrollt, a felsőoktatási és a nem felsőoktatási alapítványok támogatásának csökkentésével 119,3 milliárd forint megtakarítás érhető el.

Kisebb tételben, de maradnak vitatható kiadások

A feltűnően pazarló kiadásokat a Tisza-kormány kigyomlálta a költségvetésből. Az Otthon Start Programot ezekben a napokban függesztik fel, helyébe a némileg olcsóbb, de jobban célzott Wekerle Plusz hitelprogram kerül. A jövő évi költségvetésben a kormány 2 milliárd forintot költ a kormányzati kommunikációs programokra, további 2,5 milliárdot, igaz, a „társadalmi kapcsolatok összehangolására” – jelentsen ez bármit is. Összehasonlításul az idén az Orbán-kormány kommunikációra 40 milliárdot tervezett, további 11 milliárdot „társadalmi kapcsolattartásra”, vagyis egy nagyságrenddel kisebb összegekről beszélünk. A kevés vitatott döntések egyike a sporttámogatások átalakítása: a Tisza-kormány megszünteti a sport-taót, de a kieső bevételek pótlására plusz 112,5 milliárd forintos támogatást állít be a látványcsapatsportágak támogatására. Így sportra jövőre összesen 559 milliárd forint jut az idei 470 milliárd forinttal szemben – ami már eleve egy rendkívül indokolatlan és magas összeg volt. Úgy tűnik, ahelyett, hogy spórolna a kormány ezeken a kiadásokon, azokat még növeli is.

Költségvetés 2027: csaknem 40 százalékkal csökken az NKA pályázati kerete, az MMA több pénzből gazdálkodhat

Nagy kérdés, hogy mi lesz Paks II. atomerőművel. A projektet várhatóan felfüggeszti a Tisza-kormány, ez viszont azt jelenti, hogy nem épül meg a két orosz VVER-1200-as reaktor Pakson, hiszen más kivitelező saját technológiát hoz. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter hétfőn a Magyar Rádióban arról beszélt, hogy Paks II. teljes felülvizsgálata zajlik, és a kabinet dolgozik a jelenlegi négy paksi blokk üzemidejének meghosszabbításán, vagyis láthatóan inkább Paks I. továbbműködtetése felé fordul.

Kapitány István szólni fog, ha lemondana, Paks 2-t tényleg felülvizsgálják

Ehhez képest a jövő évi költségvetésben a kormány rekordösszeget, 175 milliárd forintot tervezett Paks II. tőkeemelésére, a számlák kifizetésére, pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a projekt megbukott.

Sok vesztese van a 2027-es költségvetésnek – Nekik fog fájni a legjobban

Még ennél is vitathatóbb – mi több, költségvetési kockázatot rejtő tétel –, hogy a Tisza-kormány 2027-re egyetlen fillért sem tervezett be a migrációs szabályok megsértése miatt Magyarországra az uniós bíróság által kiszabott napi 1 millió euró büntetés kifizetésére. Ez évi 135 milliárd forintos kiadást jelent, ám a bírósági határozat mindmáig érvényben van, és a parlament még nem módosította a magyar menekültügyi szabályokat. Amíg ezt nem teszik meg, és nem lesz Magyarországnak más megállapodása, addig a napi egymillió eurós (365 millió forintos) büntetést fizetni kell, amire fedezetet kell teremteni a költségvetési tervben.