Milliárdokat irányítanak adómentes befektetésekbe a magyarok

Egyre nagyobb összeget tartanak a magyar háztartások tartós befektetési számlákon (TBSZ): 2026 júniusának végén a TBSZ-eken tartott értékpapírok piaci értéke 8854 milliárd forint volt, ami csaknem 24,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az MNB adatai alapján a számlák száma eközben meghaladta a 620 ezret, s egy év alatt csaknem 130 ezerrel nőtt – derül ki a BiztosDöntés.hu közleményéből .

A bővülés hosszabb időtávon még látványosabb. 2023 júniusában mintegy 274 ezer TBSZ-t tartottak nyilván, vagyis három év alatt több mint kétszeresére emelkedett a számuk. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ugyanennyi új befektető jelent meg a piacon: egy ember több TBSZ-szel is rendelkezhet, hiszen a megtakarítók akár évente új számlát nyithatnak.

Az adóváltozások tették népszerűvé

A TBSZ-ek népszerűségének növekedésében szerepet játszhatott az adózási környezet változása. 2023 júliusától a legtöbb befektetési hozamot a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terhelte. A tartós befektetési számlán elhelyezett megtakarítás azonban megfelelő feltételek mellett továbbra is adómentességet kínált.

A TBSZ működésének lényege, hogy a számlanyitás naptári éve a gyűjtőév. Ebben az időszakban lehet pénzt befizetni, a lekötési idő pedig a következő év január 1-jén kezdődik. Ha a befektető kivárja az ötéves lekötési idő végét, a számlán elért hozam adómentessé válhat.

A szabályozás 2025-től módosult. Az új előírások a 2024. december 31. után kötött vagy újrakötött TBSZ-ekre vonatkoznak: ha a befektető az ötéves lekötési idő előtt megszakítja a számlát, a hozamot szocho is terhelheti. A három év előtti megszakításnál 13 százalékos, a hároméves időszak után, de az öt év letelte előtt 8 százalékos szocho merülhet fel. Az ötéves lekötés végén a hozam szocho- és szja-mentes lehet.

Ezért a TBSZ elsősorban azoknak lehet előnyös, akik több évre nélkülözni tudják a befektetett pénzüket. A konstrukció kevésbé alkalmas olyan megtakarítások kezelésére, amelyekhez a tulajdonos rövid időn belül hozzá szeretne férni.

A lejáró számlák újabb döntési helyzetet teremtenek

A TBSZ-ek működéséből következően a megtakarítók minden évben újabb számlákat nyithatnak, amelyek eltérő időpontban érik el az ötéves lekötési idő végét. A 2021-es gyűjtőévben nyitott számlák például 2026. december 31-én jutnak el az ötéves időszak végéhez.

A lejáratkor a befektetők dönthetnek úgy, hogy felveszik a pénzüket, vagy a szabályoknak megfelelően újrakötik a megtakarítást. A következő években fokozatosan egyre több háztartás számára jöhet el ez a döntési helyzet.

A lejáró számlákból azonban önmagában nem következik, hogy jelentős pénzkiáramlás indulna meg a konstrukcióból. A befektetők a felszabaduló összegeket újra befektethetik, akár új TBSZ-en is. A tényleges pénzmozgás attól függ, hogy a megtakarítók milyen arányban veszik fel, illetve kötik újra a pénzüket.

Nem csak új befizetések növelik az állományt

A TBSZ-eken tartott vagyon növekedését nem lehet kizárólag új megtakarításokkal magyarázni. Az állomány alakulására hatással lehetnek az új befizetések, a már meglévő befektetések árfolyamváltozásai, valamint az is, ha a háztartások más megtakarítási formákból helyeznek át pénzt a számlákra. A BiztosDöntés.hu közleménye szerint a háztartások belföldi értékpapír-állománya 2026 júniusára 33 300 milliárd forintra emelkedett, ami 16 százalékos éves növekedést jelentett. 

A TBSZ-ek gyors terjedése azt mutatja, hogy a magyar megtakarítási piacon egyre nagyobb szerepet kapnak a többéves időtávra tervezett befektetések. A számlák számának emelkedése azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a háztartások megtakarítási szokásai tartósan átalakultak: az adózási szabályok, a szolgáltatói akciók és a piaci hozamok egyaránt befolyásolhatják a döntéseket. A TBSZ-ek további növekedése ezért a megtakarítók pénzügyi döntései mellett a befektetési környezet, az adózási szabályok és a piaci hozamok alakulásától is függ.