Történelmi szavazás a Vatikánból: levélben voksol az amerikai félidős választáson XIV. Leó pápa

A modern pápaság történetében még soha nem fordult elő, hogy egy hivatalban lévő római katolikus egyházfő állampolgári jogával élve közvetlenül részt vegyen egy nemzeti választáson. A chicagói agglomerációhoz tartozó Will megye választási hivatala október elején iktatta azt a kérelmet, amelyben az egyházfő polgári nevén, Robert Francis Prevostként igényelt levélszavazó lapot a jövő keddi, november 3-i amerikai félidős választásra. A bejelentést követően a lapoknak nyilatkozó helyi tisztségviselők megerősítették a voksolási szándékot.

Az InfoVaticana katolikus hírportál beszámolója szerint a kérelem meglétét elsőként a joliet-i WJOL rádióállomás hozta nyilvánosságra még október 23-án egy, a pápához közel álló forrásra hivatkozva. A megyei hivatal kabinetfőnöke, Kim Fladhammer csütörtökön a Chicago Sun-Times amerikai napilap megkeresésére megerősítette, hogy Prevost neve valóban szerepel a levélszavazást kérvényező polgárok nyilvántartásában. A hivatalos adatok szerint a szavazólapot az egyházfő fivére, John Prevost New Lenox-i lakcímére postázták.

Szigorú postai és állami szabályok

Illinois állam választási törvényei rendkívül körültekintő eljárást követelnek meg a távolléti szavazás során. A jogszabályok értelmében senki sem kaphat automatikusan levélszavazó lapot: a választópolgárnak személyesen kell benyújtania az igénylést, amelyet a hatóság ellenőriz és kizárólag a hivatalos nyilvántartásban szereplő lakcímre küld ki. A szövetségi jog emellett garantálja a külföldön élő amerikai állampolgárok szavazati jogát, amennyiben fenntartják bejelentett választási lakóhelyüket.

A kitöltött szavazólap visszajuttatására több lehetőség is kínálkozik: feladható postán, elhelyezhető a megye által felállított hivatalos gyűjtőládákban, vagy leadható személyesen is. Utóbbi esetben maga a szavazó, illetve az általa írásban meghatalmazott személy járhat el. Amennyiben harmadik személy viszi be a dokumentumot, mindkét félnek saját kezűleg alá kell írnia a visszaküldő borítékon található formanyomtatványt, és a törvény szigorú büntetéssel sújtja az illetéktelen adatkezelést vagy gyűjtést. A postai úton beküldött voksokat a választás napját követően még tizennégy napig elfogadják, feltéve, hogy a postai bélyegző legkésőbb a választás napjának dátumát mutatja. Nem véletlen, hogy az elemzők figyelmét felkeltette: John Prevost éppen a héten Rómában járt egy helyi plébániai csoport élén, akiket a pápa a Szent Péter téren fogadott.

Döntések a szövetségi és az állami porondon

A november 3-i félidős választáson Illinois polgárai nemcsak az Egyesült Államok Képviselőházának mandátumairól és a szövetségi Szenátus megüresedő helyeiről döntenek, hanem a tagállam kormányzójáról is, ahol a hivatalban lévő demokrata JB Pritzker újraválasztásáért küzd. Emellett bírói és helyi megyei tisztségekről is szavaznak a választók.

A 2025 májusi konklávét követően nyilvánosságra került megyei adatokból kiderült, hogy Robert Prevost korábban is rendszeres választópolgárként élt jogaival: levélben adta le voksát a 2024-es elnökválasztáson, valamint a 2012-es, 2014-es és 2018-as félidős voksoláson is. Mivel Illinois államban a választási regisztráció nem kötelez pártállás rögzítésére, az előválasztásokon a polgárok esetenként választanak pártlistát. Prevost 2008-ban és 2010-ben a Demokrata Párt, míg 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban a Republikánus Párt előválasztási ívét kérte ki, a legutóbbi, tavaszi előválasztáson ugyanakkor már nem vett részt.

Kényes egyensúly a lateráni egyezmény és a Fehér Ház között

A rendhagyó voksolás valódi súlyát a szavazó kivételes nemzetközi jogi státusza adja. A pápa mint a Vatikánvárosi Állam vezetője. A Szentszék teljes körű diplomáciai kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal. A Szentszék és Olaszország között létrejött 1929-es lateráni egyezmény 24. cikke kimondja, hogy a Vatikán semleges marad az államok közötti világi vitákban. Arra soha korábban nem volt példa, hogy egy hivatalban lévő független állam vezetője választópolgárként szavazzon egy másik szuverén ország képviselőire.

A vatikáni levélszavazás híre ráadásul egy kifejezetten feszült diplomáciai időszakban látott napvilágot. XIV. Leó pontifikátusának kezdete óta több alkalommal is éles bírálatokat fogalmazott meg a washingtoni kabinet kül- és belpolitikai irányvonalával szemben. Az egyházfő nyilvánosan bírálta az iráni háborús konfliktust, a szigorodó amerikai bevándorláspolitikát, valamint a szövetségi kivégzések újbóli elrendelését. Donald Trump elnök korábban egy alkalommal a bűnözéssel szemben túl engedékenynek titulálta a pápát, míg JD Vance alelnök nyomatékosan felszólította a Vatikánt, ne avatkozzon be az amerikai belpolitikába. Ugyanakkor a békülékeny gesztusok sem hiányoztak: a pápa az elmúlt nyáron saját kezűleg dedikált baseball-labdákat küldött a washingtoni vezetésnek.

Habár a szavazás titkos, és az egyházfő pontos döntése nem ismert, a hír azonnal a kampány középpontjába került. Egyes észak-amerikai katolikus szervezetek és kiadványok máris kampányt indítottak, arra buzdítva a hívőket, hogy a pápa példáját követve mindenképpen vegyenek részt a voksoláson. Ez a mozgósítás komoly próbatétel elé állítja a vatikáni diplomáciát, amely évszázadok óta igyekszik megőrizni a pártpolitikai küzdelmektől való intézményes távolságtartását.