Külföld

Vlagyimir Putyin rezsimje felszámolta a szabad sajtó utolsó relikviáját is

A Novaja Gazeta legalább 6 újságíróját gyilkolták meg 2000 óta az oknyomozó munkájukkal összefüggésben.

Vlagyimir Putyin rezsimje felszámolta a szabad sajtó utolsó relikviáját is
Az 1993-ban alapított Novaja Gazeta független újság a rendszerváltás szimbóluma, a Putyin-rezsim ellenfele volt. Alapítását Mihail Gorbacsov segítette, aki az újság rendelkezésére bocsátotta az 1990-ben elnyert Nobel Békedíjával járó pénzjutalmat. Fotó: Gints Ivuskans / AFP

A 1993-ban alapított, moszkvai székhelyű Novaja Gazeta újság bejelentette, hogy több mint három évtizedes működés után bezárja kapuit. A tekintélyes orosz független újság megalakulását jelentős részben Mihail Gorbacsov támogatta, aki az 1990-ben kapott Nobel-békedíjának pénzjutalmát ajánlotta fel a szerkesztőség felszerelésére. A rendszerváltás és a független sajtó szimbólumává vált a Novaja Gazeta, az 1999 decemberében hatalomra kerülő Vlagyimir Putyin elnök fokozatosan kiépülő elnyomó rendszerének legélesebb és leghitelesebb bírálója lett. A lap legalább 6 újságíróját gyilkolták meg 2000 óta az oknyomozó munkájukkal összefüggésben.

2022 márciusában, miután Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, a Novaja Gazeta munkatársainak nagy része elhagyta Oroszországot, hogy Lettországban megalapítsa a Novaja Gazeta Europe-ot. a törzsszerkesztőség Moszkvában folytatta munkáját, már amennyire lehetett az elnyomás közepette. Most ennek a korlátozott működésnek is vége, a lap közleménye szerint „az orosz hatóságok és biztonsági szolgálatok arra kényszerítették szerkesztőségünket, hogy szüntesse be működését”

„November 9-én lekapcsoljuk a villanyt abban az épületben, ahol 30 éven át működöttünk, leállítjuk a szervereinket, és elhagyjuk a helyet. Az újság többé nem létezik” – áll a lettországi testvérlap, a Novaya Gazeta által ismertetett „Megöltek minket” című  közleményben.

A Novaja Gazeta vezetőségét október 19-én értesítették arról, hogy ki kell költözniük az épületből. Akkoriban Dmitrij Muratov korábbi főszerkesztő, a 2021-es Nobel Békedíj nyertese, akit az orosz hatóságok 2023-ban „külföldi ügynöknek” nyilvánítottak, éppen Párizsba tartott, hogy megemlékezzen a lap híres újságírójáról, Anna Politkovszkaja, akit 20 év gyilkoltak meg otthona liftjében. Vagyis az értesítés időzítése vélhetően nem független Politkovszkaja halálának évfordulójától, amelyről Európa-szerte megemlékeztek.

Egy héttel később, október 26-án Muratov és a lap jelenlegi főszerkesztője, Dmitrij Szokolov, a szomszédos épület alagsorában tartottak megbeszélést a munkatársakkal, attól tartva, hogy az irodát lehallgatják. A találkozón úgy döntöttek, hogy bezárják az újságot, mivel fennállt a veszélye, hogy „szélsőséges szervezetnek” minősítik, ami az újságírók letartóztatásához vezethetett volna. A Novaja Gazetat az orosz hatóságok folyamatosan ellehetetlenítették, egyértelműen idő és időzítés kérdése volt, hogy mikor nyilvánítják szélsőséges szervezetté.

A Nobel békedíjas Muratov búcsúzóul azt írta: „Nem haltunk meg, ők öltek meg minket – az Alkotmánnyal együtt. Az Alkotmány 29. cikkén csak nevetni lehet: »A cenzúra tilos«”, idézte szavait a Novaya Gazeta Europe.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás