Tömegek vettek részt Olaszországban az általános sztrájkban

Az olasz kormány politikájával szembeni elégedetlenség országszerte az utcákra vitte a tüntetőket. Az USB bázisszakszervezet által meghirdetett általános sztrájkhoz több mint ötven városban kapcsolódtak demonstrációk és tiltakozó akciók. A szervezők a megélhetési költségek emelkedése, az alacsony bérek és a fegyverkezésre fordított állami kiadások ellen emeltek szót. A munkabeszüntetés az oktatástól az egészségügyön át a kikötőkig több területet érintett, illetve érinthetett; a tényleges szolgáltatáskiesés országos mértékéről a rendelkezésre bocsátott beszámoló nem közöl összesített adatot.
A legnagyobb felvonulásokról Torinóból, Milánóból és Rómából érkeztek hírek. Torinóban a szervezők ötvenezer résztvevőről beszéltek, ezt a létszámot azonban nem támasztja alá független becslés a megadott tudósításban. A demonstrálók a városháza előtt két tartály trágyát borítottak ki: látványos, szándékosan provokatív gesztussal fejezték ki véleményüket a hatalom politikájáról. A rendőrséggel is összecsaptak.
Milánóban a szakszervezeti szervezők szerint több mint harmincezer ember zárta le a keleti elkerülő utat. Rómában több ezren vonultak végig az utcákon, a menethez traktorok is csatlakoztak. Az eltérő városokban alkalmazott akcióformák közös célja az volt, hogy a tiltakozás a munkahelyek falain túl is érezhető legyen. A forgalmi akadályok ugyanakkor a sztrájkban részt nem vevőket is érintették.

Összecsapások és sérültek

Mestrében és Vicenzában a tüntetők és a biztonsági erők közötti összetűzésekről számoltak be. Az elsőként közölt adatok szerint tíz rendőr és három demonstráló sérült meg. Egy embert fején talált el egy könnygázgránát. 
A feszültséget több helyszínen szimbolikus akciók is jelezték. Padovában Giuseppe Valditara oktatási miniszter képmását égették el, Nápolyban pedig olyan transzparenst gyújtottak fel, amelyen Giorgia Meloni miniszterelnök és Anna Maria Bernini egyetemi és kutatási miniszter arcképe szerepelt. Ezek a jelenetek a tiltakozás indulatos hangulatáról árulkodnak, de önmagukban nem jellemzik a felvonulások valamennyi résztvevőjét.
A belügyminisztérium megelőző intézkedéseket rendelt el, hogy elkülönítse az erőszakra hajlamos személyeket, és elkerülje a korábbi milánói és római zavargásokhoz hasonló eseményeket, írta a Corriere della Sera.

Bérkövetelések a fegyverkezési vita árnyékában

Az USB szerint a kormány az európai biztonsági helyzet átalakulására hivatkozva egyre inkább a fegyverkezésre összpontosít. A szakszervezet ezt „háborús gazdaságként” bírálja, és azt követeli, hogy az állami erőforrásokból nagyobb részt fordítsanak bérekre, a drágulás ellensúlyozására és a közszolgáltatások fejlesztésére.
A bérek emelése mellett az USB az árnövekedés hatását enyhítő intézkedéseket és a közszolgáltatásokba irányuló beruházásokat sürget. E követelések különböző csoportokat szólítanak meg: azokat, akiknek keresete nehezen tart lépést a kiadásokkal, az állami intézmények dolgozóit, valamint a szolgáltatásokra rászoruló családokat. A sztrájk ezért egyszerre munkavállalói érdekképviseleti akció és a kormány általános irányvonalával szembeni politikai tiltakozás.
A szervezet azt is kifogásolja, ahogyan a hatóságok a jogaikért tüntető fiatalokkal és dolgozókkal bánnak. 
Az általános sztrájkhoz más szakszervezeti szervezetek is munkabeszüntetéseket jelentettek be. A több tucat városra kiterjedő megmozdulások mindenesetre megmutatták, hogy a Meloni-kormány gazdaság- és biztonságpolitikai döntései ellen szervezett tiltakozás képes egyszerre utcai demonstrációkat és munkabeszüntetéseket kiváltani.