Hét év után távozik az uniós csalások kérlelhetetlen üldözője

Hét évvel ezelőtt sokan még azt is kétségbe vonták, hogy a tagállami igazságszolgáltatások közé ékelődő új európai vádhatóság képes lesz-e önállóan fellépni az uniós pénzek dézsmálóival szemben. Laura Codruța Kövesi most olyan intézményt hagy maga után, amelynek nyomozásai már a kontinens nagy adócsaló hálózatait is elérik. Az Európai Ügyészség (EPPO) első vezetőjének meg nem újítható, hétéves mandátuma a 2019-es uniós kinevezési határozat szerint október 31-én, szombaton ér véget. Az utolsó munkanap péntek, innen eredhet a pénteki távozásról szóló megfogalmazás.

A román ügyész neve már jóval brüsszeli kinevezése előtt összeforrt a korrupcióellenes küzdelemmel. A romániai korrupcióellenes ügyészség, a DNA élén vezető politikusokat és befolyásos üzletembereket érintő eljárások váltak ismertté. Támogatói a politikai érinthetetlenség megtörését látták munkájában, ellenfelei pedig az ügyészi hatalom túlterjeszkedésével vádolták. A romániai konfliktusok után 2019-ben egy új, uniós intézmény felépítésére kapott megbízást.

Az EPPO 2021 júniusában kezdte meg operatív munkáját. Sajátos konstrukció: a luxembourgi központból irányított, de a részt vevő országokban dolgozó delegált ügyészekkel nyomoz, majd a nemzeti bíróságok előtt emel vádat. Hatásköre az uniós költségvetést károsító csalásokra, a korrupció egy részére, a pénzmosáshoz kapcsolódó bűncselekményekre és a súlyos, határokon átnyúló áfacsalásokra terjed ki. Ez utóbbiak gyakran több ország céghálózatain és vámrendszerein keresztül működnek, így egyetlen nemzeti hatóság nehezen látja át őket.

Az ügyek száma mögött

A 2025-ről kiadott ügyészségi mérleg szerint az év végén 3602 aktív nyomozás folyt, amelyekben az összes becsült kár elérte a 67,27 milliárd eurót. Egyetlen év alatt 2030 új vizsgálat indult, 35 százalékkal több, mint 2024-ben. A számok látványosak, de körültekintést igényelnek: a 67 milliárd euró a vizsgált ügyekben feltételezett kár összege, nem jogerősen megállapított veszteség, és végképp nem az ügyészség által már visszaszerzett pénz.

A kárbecslésből 45,01 milliárd euró áfa- és vámcsalásokhoz kötődött, miközben ezek az eljárások az aktív ügyek alig több mint negyedét alkották. Ez a Kövesi-korszak egyik legfontosabb felismerése: a közpénzek elleni bűnözés súlypontja sokszor nem az egyes támogatási pályázatok meghamisításában, hanem a nemzetközi kereskedelembe épített, iparszerű adóelkerülésben van. Az ügyészség kínai kötődésű bűnszervezetek szerepére is figyelmeztetett egyes árubehozatali rendszerekben; ez nem jelent általános megállapítást a kínai vállalkozásokról.

A bírósági szakaszban is érzékelhető az előrelépés. Tavaly 275 vádiratot nyújtottak be, 1438 megvádolt személlyel. Az EPPO saját adatai alapján az eljárásaiban a marasztaló ítéletek aránya közel 95 százalékos. A nyomozásokból azonban sok még nem jutott el a tárgyalásig, ezért ez a mutató önmagában nem mérheti az összes felderített ügy eredményességét. Az Európai Bizottság 2026-os értékelése elismeri az intézmény hatékonyságát, ugyanakkor arra is rámutat: nincs megfelelő, összehasonlítható adat arról, miként teljesítettek ugyanezekben az ügytípusokban a hatóságok az EPPO indulása előtt.

A pénzügyi eredmény még józanabb mércét kíván. 2025-ben 1,13 milliárd euró értékben engedélyeztek vagyonzárolást az ügyészség eljárásaiban, ténylegesen azonban mintegy 289 millió euró értékű vagyont sikerült befagyasztani. 

Politikai határok, magyar fordulat

Az európai ügyészek mozgásterét továbbra is a nemzeti törvények nehezíthetik. Görögországban például az agrártámogatásokkal kapcsolatos visszaélések gyanúját vizsgáló ügyek politikai vihart kavartak. Kövesi a görög alkotmány miniszterek felelősségre vonását szabályozó rendelkezéseit bírálta, mert szerinte akadályozzák a nyomozásokat.

Magyarország az Orbán-kormány idején nem volt hajlandó csatlakozni az EPPO-hoz. A helyzet azonban 2026 nyarán megváltozott. A 2026/1701-es európai bizottsági határozat jóváhagyta Magyarország részvételét; az ország augusztus 2-án hivatalosan csatlakozott. Az Európai Ügyészség magyarországi tájékoztatója szerint a tényleges operatív működés a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik napon indulhat. 

A magyar csatlakozás jogi jelentősége rendkívül nagy. A szabályozás az EPPO hatáskörébe tartozó, 2021. június 1-je után elkövetett cselekményekre is kiterjedhet, miközben a korábbi ügyek átvétele és a bejelentések kezelése külön eljárási szabályoktól függ. A belépés önmagában nem jelenti azt, hogy valamennyi régi, vitatott uniós támogatási ügyet átvesz a luxembourgi szervezet. S nyilván egyelőre az is kérdés, hány ügy végződik vádemeléssel.

Kövesi távozásának időpontjára az utódlás már eldőlt. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament márciusban jóváhagyta Andrés Ritter kinevezését. A német ügyész 2020 óta az EPPO helyettes vezetője, korábban gazdasági és kiberbűnözési ügyekkel is foglalkozott. Az ügyészség március 10-i közleménye szerint november 1-jén veszi át a vezetést. Így az első főügyész mandátuma után jól előkészített vezetőváltás következik.

A mérleg végső soron kettős. Kövesi alatt az Európai Ügyészség bizonyította, hogy képes a tagállami határokon átívelő pénzügyi bűnözésre egységesen reagálni, és olyan ügyeket is összekapcsolni, amelyek külön-külön könnyebben elsikkadnának. Ugyanakkor a rendkívül magas kárbecslések, a lassú vagyonvisszaszerzés, az eltérő nemzeti szabályok és a politikai ellenállás azt mutatják, hogy az intézmény még korántsem ért munkája végére. Ritter feladata már kevésbé az alapítás, sokkal inkább annak bizonyítása lesz, hogy a növekvő ügyteher mellett az európai közös ügyészi fellépés tartós eredményt is hoz.