Diplomáciai mentőövet keres Irán, katari közvetítéssel tárgyalna a háború lezárásáról

Miközben a Közel-Keleten a katonai feszültség továbbra is a tetőfokára hág, a kulisszák mögött lázas diplomáciai egyeztetések indultak meg a fegyveres konfliktus lezárásának feltételeiről. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az X közösségi felületen közzétett bejegyzésében megerősítette: Teherán jelenleg tárgyalásokat folytat egy olyan menetrend kidolgozásáról, amely véget vetne az Egyesült Államokkal és Izraellel vívott háborúnak.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az iráni vezetés továbbra is esélyt kíván adni a diplomáciai rendezésnek, és ennek érdekében szoros, folyamatos kapcsolatot tart fenn a közvetítő felekkel.A bejelentés legfontosabb stratégiai eleme a Hormuzi-szoros tengeri hajózási útvonalának kérdése. A világ kőolajszállítmányainak mintegy ötödét átengedő, kulcsfontosságú tengerszoros stabilitása az egész világgazdaság szempontjából döntő jelentőségű.

Aragcsi jelzése szerint a leendő megállapodás sarokpontját képezné a hajózási folyosó teljes és biztonságos újranyitása, ami komoly engedményt jelentene Teherán részéről, hiszen a szoros lezárásának lebegtetése hagyományosan a perzsa rezsim legfőbb geopolitikai zsarolási potenciálja.A nemzetközi közvetítői gépezet mozgatórugóiról részletesen beszámolt az Axios amerikai hírportál összefoglalója. A portál értesülései alapján a térségbeli közvetítők – Katar vezetésével – fokozott nyomást gyakorolnak az érintettekre egy átfogó diplomáciai megállapodás tető alá hozása érdekében. A tárgyalások felgyorsításának célja, hogy újraindítsák a Washington és Teherán között hosszú ideje megfeneklett párbeszédet, és megelőzzék a harcok kiújulását az Egyesült Államokban esedékes félidős választásokat követő időszakban.

Dohai misszió a perzsa fővárosban

A diplomáciai tapogatózás nem merül ki az üzenetváltásokban: Katar küldöttsége a hétvégén személyesen is tárgyalt Teheránban. Doha az elmúlt években megkerülhetetlen közvetítővé lépett elő a nyugati hatalmak és a térségbeli konfliktusos rezsimek között, és a mostani krízisben is igyekszik kihasználni sajátos, mindkét oldal felé nyitott csatornáit.

Az iráni fővárosba érkező delegáció igyekszik hidat képezni a Fehér Ház és az iráni döntéshozók merev elvárásai között.A tárgyalóasztalon lévő legkényesebb kérdés azonban nem a gazdasági folyosók biztosítása, hanem a nukleáris program ellenőrzése. Az amerikai sajtóértesülések szerint a katari közvetítők jelenleg arra próbálják rábírni az iráni vezetést, hogy járuljon hozzá a nemzetközi ellenőrök belépéséhez a korábbi bombázásokban megrongálódott atominfrastruktúra helyszíneire.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelőinek helyszíni vizsgálata a nyugati hatalmak és Izrael számára elengedhetetlen garanciát jelentene arra nézve, hogy Teherán ne tudja a romok fedezékében, titokban folytatni a dúsítási folyamatokat.A teheráni politikai elit számára a nukleáris helyszínek megnyitása rendkívül súlyos presztízsveszteséggel járna, miközben a gazdasági sankciók és a katonai csapások nyomán a rendszer mozgástere látványosan beszűkült. Maszúd Peszeskján iráni elnök kormánya gazdasági konszolidációt ígért a lakosságnak, ezt az ígéretet azonban a háborús pusztítás és az elmélyülő elszigeteltség közepette lehetetlen beváltani. A mérsékeltnek mondott kabinetnek így egyensúlyoznia kell a katonai keményvonalasok elvárásai és a gazdasági összeomlás elkerülése között.

Törékeny egyensúly és nyitott kérdések

Washington felől nézve az időzítés rendkívül érzékeny. A politikai döntéshozók el akarják kerülni, hogy a Közel-Keleten egy ellenőrizhetetlen, kiterjedt háború robbanjon ki, amely az energiaárak drasztikus megugrásához és a globális piacok megrázkódtatásához vezetne. Ugyanakkor a Fehér Ház nem fogadhat el olyan félmegoldást, amely engedményeket tesz a perzsa államnak anélkül, hogy hiteles biztosítékot kapna a regionális milíciák visszaszorítására és az atomprogram tényleges befagyasztására.

Izrael szempontjai szintén megkerülhetetlen akadályt képeznek a dohai diplomácia előtt. Jeruzsálemben a teheráni békülékeny nyilatkozatokat hagyományosan időhúzási kísérletként értékelik, amellyel a perzsa vezetés csupán az újjászerveződéshez szükséges lélegzetvételhez kíván jutni. Izraeli részről aligha tekintenek elégségesnek egy pusztán nyilatkozatokra épülő garanciát, különösen a határai mentén tapasztalható fenyegetettség tükrében.A közvetítők előtt álló feladat így rendkívül összetett: olyan kompromisszumos formulát kell kidolgozniuk, amely egyszerre biztosítja a Hormuzi-szoros szabad forgalmát, kézzelfogható nukleáris ellenőrzést garantál a nemzetközi közösség számára, és elhárítja a további csapásméréseket.

Bár Abbász Aragcsi szavai a diplomáciai tárgyalások fennmaradását jelzik, a megállapodáshoz vezető út a felek kölcsönös bizalmatlansága miatt még beláthatatlanul rögös.