Évekig káosz lesz a fővárosi közlekedésben

„Az újjászervezett Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) első ülése óta kinyíltak olyan konfliktusok, amelyekre azóta sem sikerült megoldást találni, így minden bizonnyal előkerülnek a Fővárosi Közgyűlés holnapi ülésén. Ilyen például a parkolási bevételek elvétele a kerületektől” – jelentette ki Keszthelyi Dorottya fővárosi képviselő, a Demokratikus Koalíció fővárosi frakciójának csütörtöki háttérbeszélgetésén. Ő maga arra is lát esélyt, hogy a korábbi, rendkívüli közgyűléshez hasonlatosan, most is eljön majd néhány kerületi polgármester, aki nem tagja a közgyűlésnek, hogy parkolás ügyben kifejtse a véleményét.

A DK politikusa parázs vitára számít a BKK szindikátusi szerződésével kapcsolatban is, amely a szerdai pénzügyi bizottságon éppenséggel egy DK-s és egy tiszás képviselő távolléte miatt nem ment át. Déri Tibor ehhez képest ma hosszasan ecsetelte a BKK regionális közlekedésszervező céggé alakításának folyamatát, amelyre harminc éve várnak a szakemberek, az utazók és a főváros költségvetése szempontjából is fontos előrelépés. Jövő évtől egységessé válik az utastájékoztatás, a menetrendek egy helyen készülnek, a BKK a fejlesztések felügyeletét is ellátja majd. A továbbra is nehéz pénzügyi helyzetben lévő fővárosi önkormányzatnak pedig az idei 220 milliárd helyett jövőre csak 170 milliárdot kell erre a feladatra költenie. Arra a kérdésre, mi lesz, ha az együttesen tervezett 340 milliárd forint nem lesz elég, a politikus azt válaszolta, hogy ezen is osztozik majd a két tulajdonos, az állam és a főváros. Déri mindenesetre a közlekedési bizottság ülésén támogatta az előterjesztést.

Fennakadt a főváros pénzügyi bizottságán a BKK szindikátusi szerződése

A DK arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós források gyorsított felhasználása miatt az elkövetkező négy évben egyszerre indulnak és zajlanak majd az egész város közlekedését befolyásoló beruházások, így például az M3-as metró meghosszabbítása, a Szegedi úti felüljáró építése, a budai és a pesti rakpart átalakítása, a budai és a pesti fonódó újabb szakaszainak megvalósítása, a Nyugati tér átszabása, illetve a Nagykörút rendezése. S közben vasútfejlesztések is elindulnak. Ezek egyenként is jelentős hatással lennének a budapesti közlekedésre, de így, együtt minden bizonnyal évekig káoszba taszítják a várost. (Ezt egyébként korábban Karácsony Gergely főpolgármester is elismerte, előre elnézést kérve a Budapesten közlekedőktől.)

Az ülésen napirendre kerül a Cséry-telep kármentesítése. Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester komolytalannak tartja a volt szeméttelep ügyének rendezését célzó MNV-főváros megállapodás-tervezetet. Az 54 hektáros, nehézfémekkel fertőzött Cséry-telepen óvatos becslések szerint cirka 3 millió köbméter hulladékot halmoztak fel, ráadásul többször is átforgatták, így a nehézfémszennyezés átitatta az egészet. Már most 6-7 ezer ember él olyan ingatlanban, ahol a telek alatt szennyezett a talajvíz. A szennyezés ráadásul terjed, mivel már 14 éve nem történik semmi az ügyben, és ez az új megállapodás sem határoz meg határidőket. Ebbe egyébként azt is belefoglalták, hogy a felek „egyetértenek abban, hogy a teljes kármentesítés elvégzése a terület nagyságára és a kármentesítés becsült költségére tekintettel, belátható időn belül nem reális”.

Belátható időn belül nem indul a Cséry-telep kármentesítése

A DK felhívta a figyelmet a palackozásról szóló részletes tájékoztatóra is, ami szintén felkerült a napirendek közé, bár az ülésen nem tárgyalják. Keszthelyi Dorottya rámutatott: a kormány ígéretet tett a rendezésre, de egyelőre nem látni, merre indulnak ebben az ügyben. A kereskedelemben dolgozók, illetve a láncok tulajdonosai egyaránt azt szeretnék, ha a palackokat minden olyan helyen vissza lehetne váltani, ahol meg lehet vásárolni az üveges termékeket. Rendeznék a MOHU betéti díj visszafizetésének rendjét is, mert egyelőre a boltok előlegezik ezt meg, az elszámolás pedig sokszor hónapokig húzódik.

A frakció azt is szeretné, ha a városromboló buliturizmus helyett inkább a kulturális idegenforgalom felé mozdulna el Budapest, szerintük rendezni kellene a színházak finanszírozását, az állatkert és a cirkusz konfliktusát, a Bábszínház és a Magyar Képzőművészeti Egyetem közös épülethasználatát.

A DK kifejezetten üdvösnek tartaná, ha az FKT ülésein tárgyaltakkal kapcsolatban „minden lap az asztalra kerülne”, s azokat minden érintett, így a fővároson és a kormány képviselőin kívül a kerületek és a Fővárosi Közgyűlés tagjai is előre láthatnák, vagyis nem csak utólag értesülnének a döntésekről. Az is fontos lenne szerintük, hogy a napirendek tárgyalásakor az ügyben érintett kerületi önkormányzat is szót kapjon.

„Elkezdtünk beszélgetni, bár ne tettük volna” – Pikó András kiakadt Karácsony Gergely újabb elvonási javaslatain

Felmerült a főpolgármester-helyettes választás is, de erről a DK képviselői is csak pletykaszinten hallottak neveket. Arra viszont látnak jeleket, hogy a kormány szándékában áll hozzányúlni a forrásmegosztáshoz, illetve az idegenforgalmi adóhoz, mindkettő esetében a fővárosnak kedvezve. Sőt azt is rebesgetik Déri Tibor szerint, hogy a gépjárműadó-bevétel is a fővárosi kasszában landolna, miközben a kerületek sokkal nagyobb részt vállalnak a város üzemeltetéséből.

A Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) következő, novemberi ülésén módosítanák az alapszabályt és tisztújítást is terveznek. Várhatóan új elnökséget és társelnököt választanak Karácsony Gergely főpolgármester mellé. A DK egyelőre nem akart találgatásba bocsátkozni a neveket illetően. Szaniszló Sándor szerint a szolidaritási hozzájárulás megfelezésével a kormány egycsapásra megoldhatná a pénzügyi gondokat, és akkor nem kellene egymásnak ugrasztania a fővárost és a kerületeket. A jövő évre bejelentett 15 százalékos csökkentést mindenesetre csak kezdő lépésként tudja elfogadni.

Karácsony Gergely: Nem tehetünk úgy, mintha egy szigeten élnénk