Cser-Palkovics András: Nem szeretnék a Fideszben vezetői szerepet vállalni

Mikor beszélt utoljára Orbán Viktorral?

A választások óta háromszor beszéltem vele személyesen: április végén, nyár elején, valamint néhány héttel ezelőtt, egy kibővített megyei választmányi ülésen is találkoztam vele sok más emberrel együtt.

Beszélt a volt kormányfő olyan tervekről a saját, esetleg a párt jövőjét illetően, amelyekről a nyilvánosság még nem tud?

Nem emlékszem ilyesmire. Nagyjából azokról a kérdésekről volt szó, amelyek a nyilvánosság előtt is ismertek.

Szóval, jól áll a Fidesz megújulása?

Mostanra elindultak azok a beszélgetések a párt különböző fórumai között, amelyeket az elmúlt években sokan hiányoltunk. A taggyűlések és a helyi közösségek tovább működnek. Székesfehérváron viszonylag szép számmal lépnek be új tagok a Fideszbe, köztük fiatalok is, amit kedvező jelnek tartok. De nem szeretném azt állítani, hogy ennek a munkának a végén járunk, még bőven a sűrűjében vagyunk. Sok kérdésre még nincs válasz. Ez nem könnyű munka, hiszen újra kell gondolni és meg kell újítani a közösséget. Ez sok találkozást és beszélgetést jelent.

 

Orbán Viktor sem feltétlenül kormánybukásban gondolkodik

 

Orbán Viktor folyamatosan új határidőket jelöl ki, amikor majd megbukik a Tisza-kormány: először 133 napot, most a tavaszt. Jó ez az irány?

Szerintem a mai magyar politikai berendezkedésben egy kormány gyakorlatilag nem, vagy csak nagyon nehezen tud megbukni. A Tisza rendelkezik a kellő társadalmi és parlamenti támogatottsággal ahhoz, hogy a ciklus végéig kormányozzon. Az ország érdeke, hogy jól csinálják.

Tehát arra számít, hogy kitöltik a négy évet?

Jelenleg igen. 1990 óta még a nagyon nehéz politikai helyzetben lévő kormányok is kitöltötték a ciklusukat. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek személyi változások, de arra számítok, hogy a Fidesznek 2030-ra kell készülnie. A következő országgyűlési választás 2030-ban, az önkormányzati és az európai parlamenti választás pedig 2029-ben lesz.

De akkor jó stratégia, amit Orbán Viktor követ? Ebből hogy lesz sikeres politika?

Szerintem ő sem feltétlenül abban gondolkodik, hogy a kormány megbukik, és előrehozott választás jön, inkább abban, hogy a társadalmi támogatottság kiegyenlítődik.

A Tusványoson bedobott határidő biztosan nem jött be.

Nem, de várjuk meg a költségvetés benyújtását és a jövő év elejét, akkor már jobban látjuk, hogyan vészeli át az első évét a Tisza-kormány. A támogatottság csökkenése egyértelműen megkezdődött, ami törvényszerű is, főleg abból a magasságból, ahol voltak.

Orbán Viktor szerint ma a Fideszben ő az edző, Bóka János pedig a csapatkapitány. De kívülről inkább úgy tűnik, mintha valójában nem volna eldöntve, hogy ő tényleg edző-e vagy már inkább csak afféle kabala.

Szerintem ezt nem is 2026 októberében kell eldönteni, ha 2030-ban lesz a következő választás…

De ha egy edző láthatóan továbbra is a vesztes taktikát követi, sőt kimondja, hogy esze ágában sincs megújulni, akkor mikor kell lecserélni?

Egy vereség után értékelni kell, változtatni. Az irányok meghatározására egy működő pártban a kongresszus a megfelelő fórum, s ez majd jövő nyáron lesz. Pozitív változást látok a frakcióban, a személyi összetétel átalakulását jó iránynak tartom. Látok olyan törekvéseket is, amelyek a szavazói mag megerősítését szolgálják, de természetesen a szélesebb nyilvánosság megszólítása szempontjából ez még nem elegendő.

Ön mikor mondaná azt neki, hogy elnök úr, ezt már nem kellene tovább csinálni?

Én úgy érzem, hogy ő nem feltétlenül szeretné ezt tovább csinálni. De a kérdés nem csak ez. Ha nem ő, akkor ki? Ki az, aki képes egy ekkora közösséget összefogni, az újjáépítést levezényelni? Ilyen embert találni nem könnyű.

Most mit gondol: júniusban maradjon Orbán Viktor a pártelnök, vagy inkább ne?

Erre most igennel és nemmel sem tudok válaszolni. A legnagyobb problémám az, hogy jelenleg nem látok olyan embert, aki át tudná venni a helyét. Egy továbbra is jelentős szavazóközösséget kell egyben tartani. Szerintem ebből ma a legtöbb embert Orbán Viktor tudja megszólítani, csak az a baj, hogy ez ma nem a társadalom többsége.

 

 

Önmagát nem tartja elég integratív figurának ehhez?

Én nem szeretnék a pártban vezetői szerepet vállalni. 2024 júniusában arra kértem és kaptam bizalmat a fehérváriaktól, hogy a várost vezethessem és összefoghassam, s ez nem pártpolitikai munka. Persze, ha esetleg cikluskorlátozással eltiltanak ettől a szolgálattól, az az én életemben is új helyzetet teremtene, de akkor sem hiszem, hogy alkalmas lennék arra, hogy pártvezető legyek.

Azt reálisnak látja, hogy Orbánból ENSZ-főtitkár legyen?

Ez már a külpolitikának olyan szintje, amelyről egy vidéki magyar városi polgármester nehezen nyilatkozik. Figyelemmel kísértem az elmúlt napokban megjelent híreket. Semmi nem zárható ki, és talán nem véletlenül merült fel a lehetőség, de a valóságtartalmát nem ismerem. Meglátjuk, mi történik a következő hetekben, hónapokban. Mindenki, aki megszólalt az ügyben, egyetértett abban, hogy ez újraírná a magyar belpolitikai viszonyokat, és egész biztos, hogy a Fideszben is kényszerhelyzetet teremtene, hiszen akkor hamarabb el kell dönteni, ki vezesse a pártot Orbán Viktor után. Azt azonban látni kell, hogy egy világszervezet elnöki tisztsége az országnak is megtiszteltetés lenne.

De épp Orbán mondta korábban azt, hogy az ENSZ „az otthon megbukott, aberrált egyéni ambíciójú politikusok” gyűjtőhelye.

Magyar Péter pedig két éve még azt nyilatkozta, hogy „még viccnek is rossz”, hogy belépjen a politikába. Ebből is látszik, hogy a politikai élet és helyzet bármikor változhat.

Ön szerint ma önkény van Magyarországon?

Óvatos lennék ezekkel a végletes szavakkal, ahogy az elmúlt évek diktatúrázásával kapcsolatban is az voltam. Az új kormány a társadalmi közhangulatot úgy próbálja felhasználni, hogy a bosszúra, az irigységre és a gyűlöletre is apellál. Szerintem valóban voltak, akik erre szavaztak, de nagyon sokan nem ezt akarták a Tisza szavazói közül sem. Ők inkább nyugodtabb, békésebb közéletre, a „szeretetországra” vágytak. Ehhez képest április 12. óta mindent látunk, csak együttműködést nem. És mindig az erősebb tudja megtenni az első lépéseket és gesztusokat. Sajnos, ilyeneket a korábbi kormány, de a mostani ideje alatt sem nagyon látok. Ez a magyar politika egyik nagy gyengesége.

Szóval a „digitális tanácsköztársaság” és az „újkommunizmus” helytálló kifejezés?

Nem értek egyet ezekkel a radikális megszólalásokkal. Szerintem többet érnénk azzal, ha megfontoltan, visszafogottan inkább arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a kormányzati kiabálás egyik oka épp a tartalmi kormányzás hiánya. Valójában ugyanis az állam sok tekintetben nem működik megfelelően: nincsenek szakpolitikai törvényjavaslatok, hiányoznak a személyi döntések. Közel fél év telt el, de a megyék jelentős részében nincs kormánymegbízott, nem születnek döntések az állami szerveknél, ahogy tankerületi vezetők sincsenek, és még sorolhatnánk. Mindezt a mindennapokban is érezzük. Az ellenzéknek erről kellene beszélnie. Nem feledve, hogy éppen a stílusunkat utasították el az emberek április 12-én. Igaz, sajnos, szerintem az új kormányzati stílus semmivel sem lett jobb, sőt.

 

Ha a bíróság elítéli őket, a Fidesz is megteszi

 

Az ártatlanság vélelme mellett: ön szerint minden kétséget kizáróan alaptalan, koncepciós eljárás zajlik Hankó Balázs és Seszták Miklós ellen?

Nincs több információm, mint bármelyik újságolvasónak. Ezek alapján nem tudom megítélni, hogy várhatóan mit fog dönteni a bíróság. Vagyis meg kell várni a jogerős ítéleteket, azokat pedig el kell fogadni. Ha az a kérdés, egyetértek-e azzal, hogy egy többgyermekes édesanyát öt-hat-hét erős ember és fotósok gyűrűjében elhurcoljanak, akkor ez tőlem nagyon távol áll, s bizonyosan nem szolgálja a társadalmi megbékélést, holott arra nagy szükség volna. Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, a döntést pedig a bíróságnak van joga meghozni.

Mégis, a Fidesz jó előre megkérdőjelezi a döntést, amikor „magyarpéteri önkényről” és koncepciós eljárásról beszél.

A kormány pedig már jó előre ítéletet hirdet. Ezek az ügyek még el sem jutottak a bírósági szakaszba, de a politikai mezőben sajnos mégis úgy jelennek meg, hogy az egyik oldal szerint valaki bűnös, a másik szerint pedig ártatlan. Az eljárások bírósági szakasza várhatóan csak évek múltán zárul le, miközben a politikai harc most zajlik, és roncsolja a közhangulatot.

Matolcsy György és a volt miniszterek elviteléből tud tőkét kovácsolni a Fidesz?

A bíróság fogja kimondani a döntő szót. Bízom abban, hogy akkor majd mindenki elfogadja a döntéseket, és ha valaki hamis vádat fogalmazott meg, akkor lesz ereje bocsánatot kérni.

Ha a bíróság elítéli őket, akkor a Fidesz is megteszi?

Természetesen.

Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa most adott ki egy közleményt, amely szerint 2027-ben az önkormányzatok „előnyös gazdasági helyzetbe” kerülnek. Ezzel ön valójáéban megdicsérte a kormányt?

Én szívesen megteszem majd ezt minden olyan döntésnél, ami jó az önkormányzatoknak, jó Székesfehérvárnak. Majd a benyújtandó költségvetés konkrét szövegéből és számaiból derül ki, hogy reálértékben valóban javul-e az önkormányzatok pozíciója. Az eddig bejelentettekből az látszik, hogy a normatívák reálértéke emelkedik, a szolidaritási hozzájárulás pedig csökken, még ha kisebb mértékben is, mint amekkorát az ígéret alapján várni lehetett. Magyar Péter a kampányban többször azt mondta, hogy a hozzájárulást meg akarják szüntetni. A Tisza programja pedig jelentős csökkentést ígért. Most ehhez képest átlagosan tizenöt százalékos csökkentésről hallunk. Abban bízunk, hogy ez csak az első lépés, és 2028-ban vagy 2029-ben további csökkentések követik majd.

Mekkora csökkenést szeretne elérni a végén?

A Megyei Jogú Városok Szövetsége azt javasolta, hogy egyszerűsítsük a rendszert: a befizetés az előző évi iparűzési adóbevétel legfeljebb 15 százaléka legyen. Ez nagyjából megfelezné a terheinket: Székesfehérvár a jelenlegi közel tízmilliárd helyett ötmilliárd forintot fizetne be. Azt is javasoljuk, hogy a befizetett összeg felét a környező települések kapják meg, s a másik fele pedig az állami költségvetésbe kerüljön. Ezt, sok egyéb szakpolitikai javaslatunkkal együtt, a nyolc önkormányzati érdekképviseleti szövetség augusztus 5-én elküldte a szakminisztériumnak. Korrekt egyeztetéseken vagyunk túl, és azt is megértem, hogy a változtatás időt igényel, hiszen jelentős költségvetési tételről van szó. Azt viszont szeretnénk, hogy a mostani, kisebb csökkentés mellett a kormány a 2028-as és 2029-es terveiről, valamint a nagyobb mérséklés ütemezéséről is adjon tájékoztatást. Elismerjük ugyanakkor, hogy ez egy örökölt probléma, de a megoldását az alkotmánybírósági döntés is sürgetővé teszi.

 

 

Abban az érintettek egyetértenek, hogy gyorsan kellene az önkormányzati reform, de ehhez képest a kormány azt az új alkotmánnyal kötné össze. De ez még sokáig eltarthat.

Vannak olyan kérdések, amelyekről már a Tisza programjában is szó volt, s szerintem nem is kellene megvárni a rendezésükkel az alkotmányozást. Ilyen például a védőnői szolgálat visszaadása az önkormányzatoknak, illetve az építésügyi hatósági jogkörök visszahelyezése. De bármikor zajlik is az alkotmányozási folyamat, abban a Megyei Jogú Városok Szövetsége és a többi önkormányzati érdekképviselet is részt kíván venni, és konkrét javaslataink lesznek a közjogi szabályozásról, a feladatellátásról és annak finanszírozásáról is.

Az iskolákat például ön visszakérné?

Az iskolákat egy tisztességes és stabil finanszírozással, egyértelműen visszakérném. Alulfinanszírozott intézményeket viszont nem szabad visszaadni az önkormányzatoknak, mert az az oktatásnak sem tenne jót, és újra csak eladósodáshoz vezetne, ahogy 2010 előtt is történt. A feladatokat és a finanszírozásukat együtt kell kezelni. Azt is tisztázni kell, mi számít kötelező, és mi önként vállalt önkormányzati feladatnak. Ma például a közösségi közlekedés csak Budapesten kötelező, pedig Szegednek, Debrecennek, Székesfehérvárnak és Győrnek is szüksége van rá. Ha ez kötelező feladat lenne, az államnak normatív támogatást kellene biztosítania hozzá. Talán ebben is lesz előrelépés 2027-ben. A kultúra hasonló kérdés: a városi színházak fenntartása nem mindenhol kötelező feladat, mégis, nehéz volna elképzelni a városainkat saját kulturális intézményeik nélkül. Egyelőre nem világos, hogy a kormány valóban meg akarja-e valósítani a programjában vállalt változtatásokat. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter például a védőnői szolgálat kapcsán azt mondta, hogy nem adná vissza ezt a feladatot az önkormányzatoknak, holott a Tisza programja ezt kifejezetten megígérte.

 

Van egy közös ügy a miniszterelnökkel

 

Magyar Péterrel mikor szeretne külön tárgyalni?

Levélben és Facebook-kommentben is meghívtam a miniszterelnököt, hogy bemutassam Székesfehérvár működését, s az önkormányzatok előtt álló kihívások mellett szívesen ismertetném vele a város fejlesztési elképzeléseit is. Kiváltképp, hogy van egy szimbolikus ügyünk, mégpedig a 2038-as Szent István-emlékév, hiszen halálának ezredik évfordulója nemcsak Székesfehérvár, hanem az egész nemzet számára kiemelt esemény lesz. Az ünnepségsorozat előkészítését már megkezdtük, és azért is szeretnénk bemutatni városfejlesztési terveinket a miniszterelnöknek, mert a kormány támogatására is számítanánk a megvalósításához. Másfél-két hónapja küldtem el a levelet, de még nem kaptam rá választ. Bizakodva várom, a meghívás továbbra is érvényes.

Számít arra, hogy előrehozott önkormányzati választás jön?

Egy tavaszi sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, hogy nem áll szándékában előrehozott önkormányzati választást tartani. Én bízom a miniszterelnöki szóban.

Ruff Bálint a Népszabadságnak adott interjújában nem zárta ki ezt a lehetőséget.

Úgy éreztem, hogy igazán ő sem támogatja ezt, de bízom benne, hogy a miniszterek nyilatkozatai nem írják felül a miniszterelnök szavait, ezért én nem készülök előrehozott választásra. Ha mindenhol azt halljuk, hogy a jogállamiság helyreállítása a cél, akkor fontos rögzíteni, hogy a jogállamiságba szerintem nem fér bele a ciklus és a mandátum lerövidítése.

Egy klasszikust idézve: önnek hány év polgármesterséggel tartozik még a Jóisten?

Amíg a fehérváriak megbíznak bennem, addig szeretném folytatni ezt a munkát, de természetesen nem az idők végezetéig. Talán Talleyrand mondta, hogy a politikában a soha vagy a biztos nem létezik. A családomé és a személyes döntésem, hogy elindulok-e egy újabb ciklusért. Arról pedig, hogy meddig folytathatom a munkát, a székesfehérvári emberek döntenek. Egyet kérek: ez valóban az ő döntésük lehessen.

Nincs a fejében konkrét cél, hogy még hány ciklusban gondolkodik?

Nincs. Ez attól is függ, milyen önkormányzati struktúra alakul ki, s érzem-e továbbra is a fehérváriak bizalmát, ami nélkül ezt a munkát nem lehet végezni. Az is kérdés, hogy 2038-ig tudunk-e előre tekinteni. Most el szeretnénk indítani egy programalkotási, társadalmi egyeztetési és konzultációs folyamatot. Azt is látni kell, merre halad a közélet, hogyan változik a közbeszéd stílusa, amelyet egyre szomorúbban figyelek. Az is számít, hogy az embernek meddig van kedve részt venni ebben.

 

 

Mi az ön érdeke? A következő polgármester-választáson például Fidesz-logóval indulna, vagy inkább függetlenként?

Én egy közösséghez tartozom, és ezt mindenki tudja rólam. Meglátjuk, hogyan alakul a választási rendszer, milyen lesz az önkormányzati struktúra, mi történik a Fidesszel, és mit jelent majd a megújulás. Korai erről beszélni.

Ezek szerint még nem dőlt el, hogy milyen konstrukcióban indul.

Nem, ez minden választás előtt egy mérlegelendő kérdés, ami összefügg a választási rendszerrel is, amelyről az elmúlt hónapokban nem hallottunk konkrétumokat, csak azt, hogy a megújítása szintén az alkotmányozási folyamat része lesz.

Mikor alapít új pártot Navracsics Tiborral, Ferencz Orsolyával és a megyei jogú városok fideszes polgármestereivel?

Nem tudok ilyen szándékról. A polgári gondolat megerősítése viszont a megújulás egyik záloga kell, hogy legyen.

Szerintük simán elképzelhető, hogy erre szükség lesz a végén. Többször elmondták.

Erre is igaz, hogy soha ne mondd, hogy soha. És itt sem mindegy, hogy a mostani választási rendszer marad-e, vagy valóban arányosabb lesz, ami szükségképpen több pártot jelentene. Ha az a kérdés, melyik politikai irányzat áll hozzám közel, akkor az, aki ismer, a politikai stílusom, a szóhasználatom és a felvetett témáim alapján tudja, hogy számomra mindig is a polgári gondolkodás volt a legszimpatikusabb. Navracsics Tiborral például a mai napig szoros szakmai, szakpolitikai és emberi kapcsolatban vagyunk. De ne szaladjunk előre, és ne próbáljuk megjósolni, mit jelent majd mindez a politikai mezőben, mert ezt most nem tudom megmondani. De ha tisztábban látunk majd, az álláspontomat a nyilvánosság előtt is elmondom.