Karácsony Gergely: Nem tehetünk úgy, mintha egy szigeten élnénk

Hét éve főpolgármester. Mi volt a legjobb húzása, mit csinálna másképp?

A legjobb lépés a frissek közül a regionális BKK létrehozásának előkészítése, ami egy rendszerváltó közpolitikai döntés volt. De máskor is beleálltunk olyan ügyekbe, amelyek új irányt nyitottak. Ide sorolom a Lánchíd gyalogossá tételét, a zöld innovációkat, mint a méhlegelő is, vagy a cégösszevonásokkal létrejött Budapesti Közműveket. Ezek a szokványos útról való letérések jelentik a garanciát arra, hogy olyan várost építsünk, amely a klímaváltozás időszakában is ellenállóképes marad. Mit csináltam volna másképp? Rengeteg mindent, de ezt majd az emlékirataimban megírom.

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán (FKT) tető alá hozott első Magyar-Karácsony paktumot hová sorolná?

Már a kiindulópont is vitatható. Paktumnak nevezni azt, hogy a főpolgármesternek sikerül megnyernie a regnáló kormányt a saját kampányígéretének megvalósításához, félreértése a helyzetnek. A döntések mindegyike olyan, hogy rövid vagy hosszú távon, de mindenki úgy fog visszatekinteni ezekre, hogy helyesek voltak. Meg kell érte vívni vitákat, de a városegyesítés vagy a millennium idején is hasonló volt a helyzet a nagy fejlesztésekkel: sok vita, sok tiltakozás, azután belátás, megértés és elfogadás. Most is erre számítok.

 

Főváros-kormány paktum: Budapest ott van, ahol a part szakad

 

Onnan nézve is jó egyezség született, hogy a most kapott 120 milliárdot gyakorlatilag azonnal vissza kell fizetni az államkasszába különféle kormányzati, költségvetési kötelezettségek okán?

Budapest megmenekült a csődtől, azért ennek a történelmi jelentőségét nem becsülném le.

Biztos így lett volna? Korábban meg volt győződve arról, hogy egyetlen kormány sem engedheti meg, hogy az ország fővárosa csődbe menjen. Az Orbán-kormány mindig szorított a présen, de arra figyeltek, hogy maradjon kiskapu. A Magyar-kormány aligha nyitotta volna a kormányzást Budapest csődjével.

Hat év alatt elmentünk a falig, megvívtuk a politikai és a jogi csatákat az Orbán-kormány kivéreztetésével szemben, megnyertük mindegyiket, de ez eddig tartott: idén a megállapodás nélkül pénzügyi értelemben fizetésképtelenné vált volna Budapest. Politikai értelemben valóban elképzelhetetlennek tartottam, hogy az az új kormány, amely arra szegődött, hogy rendbe hozza az elődje által elkövetett bűnöket, hagyja pénzügyileg ellehetetlenülni a nemzet fővárosát, és így is történt, a kormány kisegítette a fővárost, amennyire az állami költségvetés mozgástere azt megengedte. Nyilván pénzszűke van a központi költségvetésben is, most is éppen egy krízist kell elhárítani a fővárosi körházi ellátórendszerben. Az önkormányzatok eddig azt élhették meg, hogy külön hajóban evickélnek, most egy hajóban eveznek a kormánnyal.

 

 

Melyik kormányzati döntéstől érezhetik a kormánnyal közös hajóban magukat az önkormányzatok: nem kapták vissza a korábban elvont jogköröket, intézményeket, a szolidaritási hozzájárulásról egyelőre csak az a biztos, hogy megmarad, a normatívák emeléséről pedig semmi hír?

A központi költségvetés benyújtásakor derül ki bizonyosan, mennyit kell majd fizetni jövőre szolidaritási hozzájárulásként. A kormányzati egyeztetéseken az hangzott el, hogy az önkormányzatok feladataira adott állami támogatásokat reálértéket meghaladó módon emelik, a szolidaritási hozzájárulás mértékét átlagosan 15 százalékkal csökkentik. Ez együtt érdemi javulást hoz. Az önkormányzati rendszer átalakításáról, benne a jogkörök és intézmények visszaadásáról, folynak az egyeztetések.

A főváros számára ez még mindig azt jelenti, hogy jövőre is be kell fizetni cirka 83 milliárdot, alig kevesebbet, mint amennyinek megfizetésére most kapott 120 milliárd gyors segélyt…

Az idei év zárása a 120 milliárd forinttal és a szolidaritási hozzájárulás befizetése után felszabaduló állami normatívákkal nehezen, de teljesíthetőnek látszik. Az új évre az jelent perspektívát, hogy nem vagyunk annyira magunkra hagyva a közösségi közlekedés finanszírozásában. Annyi pénzt a budapesti tömegközlekedésbe, mint amennyit a Magyar-kormány most beletesz, még soha egyetlen egy kormány sem tett bele, igaz kissé nagyobb egység jön létre a regionális BKK-val, de ez a város alapvető érdeke. Ez nekünk hosszú távon nagy könnyebbség. Ráadásul az állammal közösen nemcsak Budapesten, de az agglomerációs településeken is jobb szolgáltatást tudunk majd nyújtani. Utóbbi azért bír különös jelentőséggel a főváros számára, mert ezzel hosszú távon csökkenthető lesz az ingázó autóáradat.

 

Az önkormányzatoktól vár bérlakásprojekt-ötleteket a kormány, az ingyen adott teleknek is nagy ára van

 

Azzal, hogy az állam beszáll a BKK-ba, megszűnik a közösségi közlekedésre kapott 12 milliárd forintos állami normatíva is…

De jön helyette 170 milliárd, hiszen a megállapodás értelmében a költségeknek a bevételekkel nem fedezett részét fele-fele arányban pótolja a főváros és az állam. A BKK fővárosi támogatási igénye idén közelíti a 230 milliárdot, jövőre bizonyosan meg is haladja ezt. Ha levonjuk belőle a 12 milliárdot, bár ebből a tarifamegállapodás miatt csak a fele maradt itt az idén, a fővárosnak még  több mint 50 milliárddal kevesebbet kell erre költenie. Ha ehhez hozzávesszük a szolidaritási hozzájárulás mérséklését, akkor ez együtt már 70 milliárdos kikönnyítést jelent a fővárosi költségvetésnek, azért ezt ne becsüljük alá. Ebből azért látszik, hogy ezzel a megállapodással mindkét fél nagy áldozatot hozott. A kormány beletesz idén 120, jövőre 170 milliárdot, a főváros pedig vállalt egy 20 milliárdos kiadáscsökkentést. Utóbbi kétszerese a parkolási rendszer egységesítéséből jövőre várható haszonnak. Az a beállítás tehát, hogy a kerületek rovására állapodott meg a főváros és a kormány, egyszerűen nevetséges.

2023-tól 2026 végéig összesen 319,6 milliárd szolidaritási hozzájárulást (szola) fizetett be a város, ráadásul az idei évre járó állami normatívák kétharmadát – cirka 23 milliárdot – is beleszámították az egyezségbe. Másrészt nyerésre álltak a szola-perekben, amelyekben a főváros követelése meghaladta a 175 milliárd forintot. Biztosan jó üzletet kötöttek?

A főváros által eddig az államkasszába befizetett szolidaritási hozzájárulás valóban sokkoló szám. De a mi peres követelésünk, ahogy mondta, jóval kevesebb volt. Mi ugyanis nem vitattuk a szolidaritási hozzájárulás beszedésének jogát az államtól, azt állítottuk, hogy az állam nem vonhat el több pénzt az önkormányzattól, mint amennyit ad. Ezt az érvelésünket az Alkotmánybíróság is elfogadta. De jogerősen csak a 2023-as év néhány hónapjára nyertünk pert, mire az összes per eljutott volna az ítéletéig, a főváros régen bedőlt volna. Az általunk perelt követelés 86 százalékát kaptuk meg most ezzel az egyszeri támogatással. Elértük, hogy a város ne legyen az állam nettó befizetője. Ettől függetlenül 10 milliárddal többet szerettünk volna kialkudni a kormánytól, eddig tudtunk eljutni. Látva a központi költségvetés gondjait, az elképesztő mértékű társadalmi igényeket az egészségügyi fejlesztésekre, a családi pótlék emelésére és a szociális dolgozók fizetésének rendezésére, azt mondhatom, hogy nagyot lépett a kormány a fővárosi jóvátétel irányába.

 

 

Főpolgármesterként a kormány nehézségei helyett nem inkább a főváros érdekeire kellene tekintettel lennie?

Engem nyilván az utóbbiért fizetnek, de állampolgárként én is és minden budapesti abban érdekelt, hogy javuljon az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, nem tehetünk úgy, mintha egy szigeten élnénk. Ettől én még emelt hangon beszéltem a pénzügyminiszterrel, szinte kiabáltam vele a telefonban: Budapestnek 10 milliárddal több kell. A partnerség azonban azt is jelenti, hogy az erőforrásokon osztozni kell. Az se mindegy, hogy tudom, a visszatartott pénzt nem ellopják, nem Tiborcznak lesz új szállodája belőle, hanem Budapest számára is fontos közszolgáltatásokat, például az összeomlás szélén lévő egészségügy konszolidációját finanszírozzák. Az önkormányzatok számára azt jelenti a partnerség, hogy pénzt kapnak, a kormány viszont előbb azt szeretné látni, befoltozzák a rendszeren lévő lyukakat. Ebből a szemszögből kell nézni a parkolás körüli vitát is. Magyarország leggazdagabb önkormányzatai hangoskodnak most amiatt, hogy elvonják tőlük a parkolási bevételeket. Az V. kerületben befizetett parkolási díjak nem azt a célt szolgálják, hogy a következő kampányban abból osszanak utalványokat, hanem hogy járhatóak legyenek az utak.

Egyelőre az idei évzáráshoz is hiányzik 30 milliárd, honnan lesz meg ez a pénz?

Sok erőfeszítéssel, de le fogjuk tudni zárni az idei évet, és abban állapodtunk meg a kormánnyal, hogy decemberben újra ránézünk a számokra.

Szépíthetjük, de a költségvetési felügyelő kirendelése mégiscsak kormányzati kontrollt jelent a fővárosi önkormányzat felett. Ha ezt az Orbán-kormány lépi meg, már a Karmelita ablakát dobálná a nép az ön vezetésével…

Nem hinném. A főváros az Orbán-kormánytól kifejezetten kérte egy költségvetési felügyelő kirendelését, abban bízva, ha közelről látják a számokat, akkor el is hiszik. Most is úgy véljük, hogy a kölcsönös bizalom építésében jó szolgálatot tehet, ha a kormány szakembere közvetlenül belelát a fővárosi önkormányzat bonyolult finanszírozási rendszerébe. A Fidesz politikai terméket csinált ebből, és ideküldött egy átvilágítási biztost, aki azután összevissza hazudozott a jelentésében.

 

Elfogadásra kész a 2026-os büdzsé módosítása, de már a Tisza is rájár a költségvetési maradványokra

 

Korábban azzal érveltek, hogy a főváros gazdálkodása átlátható, nyitott könyv, hiszen az Állami Számvevőszék szinte folyamatosan vizsgálódik, rálát a folyószámlára az államkincstár, s különféle jelentéseket kér be a pénzügyminisztérium. Mégis van mit vizsgálni?

A főváros nagyon bonyolult intézményrendszer, amelynek lehetnek olyan mélyrétegei, például a cégek gazdálkodásában, amelyek eddig talán nem voltak nyilvánvalóak és segíthetik a gazdálkodás, a működés megértését a kormány számára. Én azt is helyesnek tartanám, ha minden nagyobb önkormányzatnál lenne egy ilyen költségvetési felügyelő az átláthatóság jegyében. Nekem volt egy kiváló kollégám, akivel szinte minden nap együtt ebédeltünk. Az volt az alapelve, hogy mindenki fizesse a maga ebédjét, mert akkor később senkinek nem kell senkit meghívni és nincs vita a tartozások miatt.

A parkolási bevételek átcsatornázása a fővároshoz, heves kerületi reakciókat váltott ki. De pontosan hogyan is fog működni az egységes rendszer? A BKK már közölte, hogy a céldátumra, április 1-re nem készülnek el.

Az FKT döntése alapján az új rendszer valóban jövő áprilisban indulhat, bár addig még több jogszabályt is módosítani kell, így például el kell törölni azt a rogáni gyalázatot, amivel a parkolási bevételeket elvették a fővárostól. Másrészt, lehetővé kell tenni, hogy az autópályák mintájára bevezethessük a digitális ellenőrzést, így a parkolásban is eljöhet végre a XXI. század. A Fővárosi Közgyűlésnek is rendeletet kell alkotnia az átvételhez. Ennek részeként újra kell gondolni a díjfizetési és a lakossági parkolási zónákat, amelyeknek ezután nem kell követniük a kerülethatárokat. A munkába bevonjuk a kerületi polgármestereket. A jelenlegi menetrend szerint 2027 április elsejéig a kerületeknél marad a feladat, addig kell elkészülni az informatikai háttérrel. Ekkor teszünk majd egy javaslatot a kerületeknek az átállás ütemtervére, ezek között van egy olyan forgatókönyv is, hogy 2028 januárjában állunk át teljes egészében az egységes fővárosi üzemeltetésre. Az érdemi megtakarítás egyébként éppen a technológiaváltásból ered, nem parkolóőrök, hanem néhány autó végzi majd az ellenőrzést. Az egységes parkolás teszi lehetővé azt is, hogy a BKK-nál folyó fejlesztés keretében olcsóbban parkolhassanak azok, akik bérlettel rendelkeznek. Az egységes parkolás szerepelt a 2019-es programomban és 2024-ben is emellett érveltem, ez szerepelt Vitézy Dávid programjában is, ketten együtt pedig mégiscsak megkaptuk a budapesti szavazók 95 százalékának támogatását. Ennek a felhatalmazásnak megfelelően járok most el. A kormány is nyitott az egykor Rogán Antal által kierőszakolt jogszabályok módosítására.

 

Élesedő viszály: visszafordítanák Rogán Antal átkát

 

Egységesítik a kerületenként nagyon eltérő lakossági parkolási kedvezményrendszert is? Ki fogja ezeket kiadni?

Jövő év elején még a kerületek, 2028-tól a főváros adja ki a lakossági engedélyeket. A kedvezményeket és a fizetendő díjat is egységesítjük. A külső kerületekben a fizetős parkolás bevezetése helyett meg kell fontolni a lakossági övezeteket kijelölését, vagy az ingyenes, de időben korlátozott parkolás lehetőségét az agglomerációs autósáradat ellenében.

A parkolási bevételek visszaszerzése csak az egyik eleme a „rogáni átoknak”. A következő lépés az évi 30 milliárdra becsült idegenforgalmi adó elvétele lesz a kerületektől?

Volt ilyen felvetés, de végül nem került az FKT elé. Ebben a formában én sem támogatnám. Azzal azonban szembe kell néznünk, hogy a jelenlegi rendszer a szabályozást és az adószedést is a kerületekhez rendeli. A fővárosnak jelenleg sem forrása, sem szabályozási eszköze nincs arra, hogy egy egészségesebb szemléletű, a város élhetősége szempontjából kívánatosabb turisztikai rendszert alakítson ki. Tárgyalunk arról a kormánnyal, hogy a turizmus kérdésében is legyen valamiféle partnerség. Ennek egyik eleme a hajózás, a meder- és a parthasználat rendezése. Ez jelent majd némi bevételt a fővárosnak, de azt a kikötők és a rakpartok fejlesztésére. a városrehabilitációs és zöldítési terveinkre költenénk. A Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) következő ülésén mindenesetre ezt a kérdést is napirendre szeretném tűzni. Készül egy fővárosi turizmus-stratégia, amelyben a kerületek önkéntes befizetéseire is alapozunk, cserébe különféle szolgáltatásokat nyújtunk a kerületeknek, például desztináció-menedzsmentet, utastájékoztatást, marketinget, a turistabuszok behajtási engedélyezését. A kormánytól származó információ szerint egy átfogó országos szabályozás készül az Airbnb ügyében is.

 

 

A BKK felét viszi az állam. Mennyit fizetnek érte?

Nem viszi, hozza. Tőkét emelnek. A BKK egy nagyobb rendszerbe került. Ez egyrészt harmincéves vágya azoknak, akiknek közük van a budapesti közösségi közlekedéshez. Másrészt, az állam később sem vonulhat ki a közösségi közlekedés finanszírozásából, márpedig Budapest legnagyobb gondja mindig is ennek működtetése volt. Ezt mi javasoltuk, mert Budapestnek az az érdeke, hogy ne az aktuális politikai széljárás határozza meg, hogy a kormány mennyi pénzt ad erre, hanem a tulajdoni arányokból egyértelműen következzen a költségmegosztás. Az általunk előkészített szindikátusi szerződésben kikötjük, hogy a szolgáltatási volumen Budapesten nem csökkenthető. Sőt a szolgáltatási színvonalának emelése a cél a városhatáron kívül is, mert csak akkor csökkenthető hosszú távon a beáramló autótömeg.

A Fővárosi Csatornázási Művek visszavásárlásáról is szó esett az FKT ülésen, ezt is viszi az állam, mint a Főgázt?

Nem. A kormány segít a visszavásárláshoz szükséges forrás előteremtésében.

Mit kér cserébe?

Semmit, közös érdek. A nagy multik mögött mindig felsejlik a NER. A forrásteremtéshez egyébként elég lenne visszaadni a fővárosnak a víz- és csatornadíj megállapítás jogát. Miénk a cég és a feladat. De a kormány valószínűleg inkább az FCSM által fizetendő vezetékadó beszámításával segítene.

A főváros megvásárolta, most mégis közös vállalkozás lesz a kormánnyal Rákosrendező. Úgy hírlik, hogy a főváros csak 25 százalékos tulajdonrészt kap a közös fejlesztő cégben…

A kezdetektől világos volt, soha nem is mondtunk mást, minthogy ilyen nagyságrendű beruházás az állam és a főváros együttműködését feltételezi. De ennél sokkal fontosabb, hogy a projekt keretében megvalósuló megfizethető lakások bérlőkijelölési jogát a főváros kapja meg. Mi ezt kérjük, illetve az új közpark üzemeltetése is a fővároshoz kerül. Az is fontos, hogy a projekt a megvalósítás hosszú és rögös útján se térjen le arról az irányról, amit a terület megvásárlásakor meghatároztunk.

Mitől lett hirtelen ennyire olimpia-párti, miközben a Duna Arénáról kiderült, hogy már alkalmatlan nemzetközi úszóverseny fogadására és az atlétikai stadiont is visszabontották?

Már 2015-ben is támogattam az akkori pályázatot. Akkor is, most is, nagy lehetőségnek látom, mert számomra ez városfejlesztési projekt. Budapesten történt egy sor sportberuházás, de ez nem jelenti azt, hogy minden megvan. Így mi egy közép-európai olimpiában gondolkodunk. A kérdés tehát úgy hangzik el, hogy milyen nemzetközi verseny rendezésére alkalmas sportlétesítmény van egy háromórás sugarú körben. Majdnem minden van. A pályázatnak éppen az az erénye, hogy ez lenne az első olyan nemzetközi olimpia, amikor azonos történelmi és földrajzi régióban lévő nemzetek közösen vágnak bele a rendezésbe. Ez újrapozicionálná Magyarországot egy büszke és befogadó országként egy sötét nacionalista időszak után.