Hosszú évek aktatologatása után végre tető alá hozták az 54 hektáron elterülő, nehézfémekkel fertőzött Cséry-telep kármentesítéséről szóló megállapodást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és a főváros közt. Ebben rögzítik, hogy az egykori bányaterület 1893-tól egészen 1960-ig Budapest legnagyobb ipari, lakossági szeméttelepeként működött, de egészen 2018-ig hordtak ide szennyezett ipari iszapot. Óvatos becslések szerint úgy 3 millió köbméter hulladékot halmoztak itt fel, ráadásul többször is átforgatták, így a nehézfémszennyezés átitatta az egészet. A terület 1992-ben került a fővárosi önkormányzat, illetve a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi ( FTSZV ) tulajdonába, amely hivatalosan 2014-ben megszüntette a veszélyes hulladék üzletágát.

Se pénz, se határidő

A megállapodásban a „szennyező fizet” elv alapján az államot és a fővárost osztottan terheli a felelősség. Az elmúlt években már számos határozat született az ügyben, majd idén februárban módosították a kármentesítési célállapotot (kicsit több szennyezés is belefér), bár kikötötték, hogy a vinil-klorid lakóterületek alatti áramlása miatt mielőbb meg kell kezdeni a kármentesítést. A beavatkozási terv végrehajtása mindenesetre hét évvel az elfogadás után sem kezdődött meg. Csakhogy az MNV és a főváros által tervezett új megállapodásban jószerivel annyit vállalnak, hogy a jövőben együttműködnek a Cséry-telep kármentesítése érdekében.

Sőt, az is szerepel benne, hogy a felek „egyetértenek abban, hogy a teljes kármentesítés elvégzése a terület nagyságára és a kármentesítés becsült költségére tekintettel, belátható időn belül nem reális”. Így intézkedési tervet írnak, és egy abban rögzített ütemezés szerint dolgoznak majd. De erről és a finanszírozásról nem most, hanem majd egy másik megállapodásban rendelkeznek. Addig is együttműködnek. A főváros eddig 2,5 milliárdot költött tényfeltárási dokumentációra és az Ipacsfa utcai logisztikai központ építésekor „résfalas körbehatárolásra”. A főváros a továbbiakban vállalja a kármentesítési monitoring üzemeltetését, az MNV a beavatkozási terv elkészítését. A megállapodást a pénteki ülésen tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés.

„A Főváros és a MNV közötti megállapodás-tervezet nem tartalmaz pénzügyi forrásokat, sem kitűzött határidőket a kármentesítés megkezdésére, így csak újabb évekre eltolja magától a kötelezettséget” – válaszolta a Népszabadság kérdésére az érintett XVIII. kerület polgármestere, Szaniszló Sándor, aki szerint „a megállapodás komolytalanságát jól mutatja, hogy a felek arra sem vállalkoztak eddig, hogy az említett rehabilitációs költségeket megbecsülték volna”.

Mérgező vegyi anyagok a talajvízben

A DK-s politikus szerint a megállapodásban „mindösszesen annyi a haladás, hogy aláírás esetén szerződéses körülmények között is elismeri az MNV az állam felelősségét. De ezt korábban több határozatban is kimondták az illetékes hatóságok, ennek az elismeréséhez nincs szükség megállapodásra” – teszi hozzá a polgármester, aki elfogadhatatlannak tartja az időhúzást, tekintettel a Cséry-telep szomszédságában lévő pestszentimrei családi házak talajvizét közvetlenül mérgező vegyi anyagok jelenlétére.

Szaniszló Sándor egyetért azzal, hogy „a főváros és a MNV között meg kell állapodni a kártérítési kötelezettség belső arányaival”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „egy korábbi becslés szerint a két oldal közötti felelősségi arány helyes mértéke 10:1 a kormányzati szereplő terhére. Eddig a főváros a Cséry-telepen létrehozott környezetvédelmi beruházásokkal, a szennyezés alakulását mutató monitoringkutak üzemeltetésével, különböző tanulmányokkal mintegy 2,5 milliárd forintot költött. A MNV a többszöri hatósági felszólítás ellenére sem mozdult”.

Ezzel együtt a megállapodást csak akkor tudja támogatni, ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja az általa fővárosi képviselőként benyújtott módosító javaslatait. Így töröltetné a fentebb jelzett III. fejezet 1. pontját, amely szerint a kármentesítés elvégzése a költségekre tekintettel, belátható időn belül nem reális. A polgármester azt kéri, szabjanak határidőt a terület kármentesítését célzó tanulmány elkészítésére, amelyben meghatározzák a pontos műszaki tartalmat és a költségeket, és ezt 2027. február 28-ig terjesszék a Fővárosi Közgyűlés elé.

Szaniszló Sándor arra is javaslatot tesz, hogy a Fővárosi Közgyűlés a felterjesztési jogával élve kezdeményezze a kormánynál, hogy a 2027-es költségvetésben hagyjon jóvá 25 milliárd forintot a MNV számára a Cséry-telep kármentesítési feladatainak azonnali megkezdésére. Már csak azért is, mert eddig csak a főváros költött erre. A megállapodásba szerinte azt is bele kell venni, hogy az MNV és a főváros kötelezettséget vállal arra, hogy a kármentesítést legkésőbb 2029. december 31-ig teljeskörűen elvégzik.

Az előterjesztést csak akkor fogja megszavazni, ha elfogadják a módosító javaslatait, illetve a megállapodás valóban érdemi esélyt ad a telep kármentesítésének megkezdésére. Ha ez nem történik meg, akkor a XVIII. kerület megvizsgálja közigazgatási per indításának az esélyeit az MNV Zrt. ellen.

A szennyezés elérte a lakott területet

Az egykori állami fennhatóságú szeméttelepre egészen 2014-ig hordták az ipari iszapot, holott már akkor tudni lehetett, hogy súlyos környezetszennyezést okoz. 2018-ban derült ki, hogy egymagában a fővárosi cég, az FTSZV 8200 tonnányi, emberi egészséget károsító anyagot ürített a talajba. A talajvízzel mozgó súlyos szennyezés napjainkra elérte a lakott területet.

Az érintett XVIII. kerület 2019 óta próbál előre jutni a Cséry-telep ügyében. A fővárosi önkormányzat nem akarta magára venni a feladatot, azzal hárított, hogy a rájuk eső részt már elvégezték. Az MNV egészen a kormányváltásig vitatta a felelősséget, azóta nyitottabbak a párbeszédre. Nem véletlenül dobálgatják egymásnak a labdát. A kármentesítés költségét már 2017-ben is 24 milliárd forintra becsülték, azóta ez nyilván sokkal nagyobb összeg.

Az utolsó percben vannak. A Cséry-telepről kiinduló, határértéket meghaladó szennyezés összesen 601 darab logisztikai, ipari és családi házas lakóterületen lévő ingatlant érint. A szennyezés mértéke ráadásul emelkedik, már most is többszöröse a korábban meghatározott határértéknek. Több fúrt kút esetében is a megengedettnél magasabb koncentrációban található a talajvízben olyan komponensek, amelyek a megengedett értékhatár felett vannak, továbbá igazolható, hogy a nem kívánt komponensek a lakossági területen található kutak esetében is jelen vannak, ami nagyobb kockázati tényezőt jelent, ugyanis ezek az egészségre súlyosan ártalmas, veszélyes anyagokat tartalmaznak. Ezen vizsgálatok alapján megállapítást nyert az is, hogy a szennyezett talajvíz a lakossági területek irányába egyre nagyobb mértékben szivárog.