„Mélyen csalódottak vagyunk, nem ezt vártuk” – a bíróság nem semmisítette meg a debreceni CATL akkugyár környezethasználati engedélyét

A debreceni CATL akkumulátorgyár jelenleg is rendelkezik egységes, érvényes környezethasználati engedéllyel, amellyel a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal felügyelete mellett megkezdhette a próbaüzemet, valamint megkapta a szükséges használatbavételi engedélyeket az első cellagyártó épületre és gyártósorokra. Ennek előírásait időközben tovább szigorították például a levegőterhelési határértékek vagy épp a szerves oldószer, az N-metil-2-pirrolidon kibocsátás terén. A gyár működését tehát jogilag érdemben nem befolyásolta az a per, amelyben csütörtök délután hozott határozatot a Debreceni Ítélőtábla dr. Szászi Ádám vezette tanácsa, elutasítva a civilek által még 2023-ban megtámadott környezetvédelmi engedély elleni fellebbezést.

Az indoklás szerint a 2025-ben hozott, s jelenleg érvényben lévő negyedik, módosított környezethasználati engedély időközben rendezte azokat a kérdéseket – hatásterület nagysága, káros anyag kibocsátás csökkentése, vízhasználat korlátozása, takarékosabb működés –, amelyeket a civilek kifogásoltak, ezért a bíróság értelmezése szerint a 2023-ban megtámadott első engedély a jelenlegi formájában már nem érvényes.

– Mélyen csalódottak vagyunk, nem ezt vártuk, de a harcot nem adjuk fel, legfeljebb ezt a jogi csatát vesztettük most el – mondta az ítélethirdetés után a helyszínen tudósítónknak Kozma Éva a Mikepércsi Anyák Környezetvédő Egyesület elnöke. Hozzátette: továbbra is úgy érzik, hogy a kínai gyár nem garantálja a környékben élők biztonságát és veszélyezteti az egészségüket.

– A kínai CATL akkugyár első környezethasználati engedélye még 2023-ban született, ezt, és annak időközben született két módosítását támadták meg civilek – mondta a Népszabadságnak Litresits András, az elsőrendű felperes, Mórocz Gyula képviselője. Szavai szerint a bíróság per közben felhívta az érintetteket annak a lehetőségére, hogy kiterjesszék a keresetüket a kínai akkugyár által közben benyújtott további módosításokra, ám a Debreceni Törvényszék később mégis arra jutott, hogy a különböző jogszabályváltozásokra figyelemmel ezt mégsem lehet megtenni – mindezt később megerősítette a Kúria döntése is. – Mindez azzal az abszurd jelenlegi helyzettel járt, hogy immár több mint három éve húzódik a per, s e bírói logika mentén soha nem lesz vége, hiszen ha mindig bead egy módosítást a gyár, akkor azt külön-külön meg kellene támadni, ami további évekre vetné vissza a jogerős döntéshozatalt – tette hozzá. Szavai szerint a kormányhivatalnak a jelenleg érvényben lévő környezethasználati engedélymódosításokat is vissza kellene vonnia, hiszen a gyár hatásterülete továbbra sincs kimunkálva, s ezt a tényt a módosításoknál sem kezelték.

129 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphat a CATL debreceni akkugyára

Másik fontos tényező, hogy van egy uniós alapelv, a BAT, avagy a Best Available Techniques (Elérhető Legjobb Technika), amely meghatározza az ipari létesítmények és nagyüzemek engedélyezési feltételeit. Eszerint mindig azt az eljárást kell alkalmazniuk a beruházóknak és működtetőknek, amely a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelmében, a legkevesebb légszennyezést, vízszennyezést, hulladékot és zajt bocsátja ki, miközben a leghatékonyabban használja fel az energiát és a nyersanyagokat. Ez nemcsak magát a berendezést vagy gépsort, technológiát foglalja magában, hanem a létesítmény megtervezésének, megépítésének, karbantartásának, üzemeltetésének és üzemen kívül helyezésének, vagyis lebontásának módját is. Amikor egy nagyipari létesítmény – például a debreceni CATL vagy bármely más gyár –, megkapja az egységes környezethasználati engedélyt (IPPC), a hatóságnak kötelezően a BAT-következtetésekre kell alapoznia a kibocsátási határértékeket és az alkalmazandó szűrő-tisztítóberendezések előírásait.

Litresits András szerint van olyan technológia ma már, amelynél az akkumulátorgyár N-metil-2-pirrolidon-kibocsátása például nulla lehetne, a hatóság mégis elfogadja azt a környezethasználati engedélyt, amely alapján lesz vagy lehet, netán már van is ilyen mérgező anyag a gyár területén. További alapvető probléma, hogy hiába módosították már több alkalommal is a CATL engedélyét, ezek nem oldották meg a vízellátás kérdését. Az engedély ugyanis olyan közmű- és vízhálózati fejlesztésekre hivatkozik, amelyek a valóságban nem készültek el, pedig ezek megléte az alapengedély kiadásának egyik alapfeltétele kellett volna, hogy legyen, másképp ugyanis előállhat a helyzet, hogy Debrecen és a környékének jó része bizonyos időszakokban víz nélkül maradhat a gyár tevékenysége miatt.

Százmilliárdokkal támogatta az Orbán-kormány a nagy külföldi cégeket, de azt nem követelte, hogy magyar munkavállalókat is alkalmazzanak