Félti a közmédiát, az orbáni példától tart a cseh ellenzék

A szombat hajnalig tartó parlamenti ülés és a prágai utcai tiltakozás jelezte, milyen éles politikai konfliktussá vált a cseh közszolgálati televízió és rádió finanszírozásának átalakítása. A képviselőház 4 óra 36 perckor a kormánypártok szavazataival továbbengedte a tervezetet a második olvasatba. A törvény tehát még nem lépett hatályba, és a képviselőknek további vitákon, majd újabb szavazáson kell dönteniük róla. Az ellenzék ugyanakkor már most hosszú parlamenti küzdelmet ígér.

Andrej Babiš pártja, az ANO, a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), valamint a populista Autósok alkotta koalíció megszüntetné a lakosság által fizetett televíziós és rádiós díjakat. A cseh tévé, Česká televize (ČT) és a cseh rádió, a Český rozhlas (ČRo) helyette közvetlenül az állami költségvetésből kapna pénzt, várhatóan 2027-től. A jelenlegi háztartási díj összesen havi 205 korona. A koalíció azzal érvel, hogy ezzel csökkennének a családok közvetlen terhei, és több európai ország is állami forrásokból tartja fenn közmédiáját.

A ČTK cseh hírügynökség beszámolója szerinta vita menetrendjét a kormányoldal szokatlan gyorsasággal alakította át. A javaslatot pénteken váratlanul vették előre, a vitát éjszakára is kiterjesztették. A házelnöki tisztséget betöltő Tomio Okamura, az SPD vezetője mellett a koalíciós többség támogatta, hogy a képviselők szombat hajnalban szavazzanak. A kormánypártok ezt az obstrukció megtörésével indokolták, az ellenzék viszont a parlamenti ellenőrzés szándékos lerövidítését látja benne.

Kevesebb pénz, nagyobb függőség

A vita pénzügyi tétje is jelentős. Az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU) közleménye szerint a két intézmény együttes éves finanszírozása körülbelül 1,4 milliárd koronával, azaz 15 százalékkal csökkenne, mintegy 7,8 milliárd koronára. A szervezetek szerint ez veszélyeztetheti a közszolgálati feladatok ellátását és az új műsorok fejlesztését. Műsorok tűnhetnek el a képernyőről, veszélybe kerülhetnek a regionális tudósítói hálózatok és egy sor újságírót bocsájthatnak el.

Az ellenzék attól tart, hogy a költségvetési finanszírozás révén a mindenkori kormány évről évre nyomást gyakorolhat a két szerkesztőségre. Az állami pénzből működő közmédia önmagában persze nem szokatlan Európában. A döntő különbség a finanszírozási szabályok kiszámíthatósága és az intézményi függetlenség garanciája. Az EBU arra figyelmeztet, hogy az uniós médiaszabadság-rendelet átlátható, előre rögzített szempontok szerint megfelelő és tartósan kiszámítható támogatást követel meg.

A kormány szerint a változás nem érintené a szerkesztői szabadságot. Babiš elutasította azt a vádat, hogy az intézkedéssel a demokrácia felszámolására vagy a közmédia államosítására készülne. Az ellenzéki politikusok viszont úgy látják, hogy a költségvetési döntések feletti ellenőrzés már önmagában befolyásolási eszköz lehet. Vít Rakušan, a STAN elnöke és Martin Kupka, az ODS vezetője külön is támadta a választások után felgyorsított eljárást.

Magyar és szlovák párhuzam

A cseh vitában újra és újra felbukkan Orbán Viktor neve. Az ellenzék szerint Magyarország példája arra figyelmeztet, milyen következményekkel járhat, ha a kormány fokozatosan nagyobb befolyást szerez a közmédia és a médiapiac felett. A Kalózok párt vezetője, Zdeněk Hřib is a magyarországi folyamatokat idézte fel, amikor a prágai kormány szándékait bírálta. 

A Robert Fico vezette Szlovákia ugyancsak hivatkozási pont: ott a közszolgálati műsorszolgáltatás intézményi átalakítása már korábban vitákat váltott ki a politikai ellenőrzés lehetőségéről. 

Az Európai Újságíró-szövetség (EFJ) állásfoglalása szerint a jogszabály nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a jövőbeli politikai beavatkozással szemben, ráadásul a két érintett intézmény bevonása nélkül készült. Az EBU-val közös nemzetközi felhívás a tervezet alaposabb vizsgálatát és nyilvános egyeztetését sürgeti.

Folytatódnak az utcai tiltakozások

A parlament közelében fekvő Malostranské náměstí téren pénteken több százan tiltakoztak, és sokan az éjszakai tanácskozás alatt is a helyszínen maradtak. A ČT24 helyszíni tudósítása szerint a résztvevők a közmédia függetlenségét követelő transzparenseket emeltek magasba, és a parlamenti vitát is követték. A rendőrség egyes utcákat időszakosan lezárt.

A két közszolgálati intézmény munkatársait tömörítő Közszolgálatiság nevű kezdeményezés november 3-ra egész napos sztrájkot hirdetett. A Millió ember a demokráciáért civil szervezet vasárnapra a prágai Óváros térre szervezett újabb tiltakozó akciót; a november 17-i bársonyos forradalmi évforduló is a megmozdulások lehetséges következő állomása. 

A kormánykoalíció parlamenti többsége elegendő lehet a tervezet későbbi elfogadásához, ám a vita az alsóházi szavazással aligha ért véget.