Franciaország újabb tüntetésekre készül, Emmanuel Macron a radikális baloldalt vádolja

Államellenes fellépéssel vádolta meg Emmanuel Macron francia elnök azokat a radikális baloldali csoportokat, amelyeket felelősnek tart az október 17-i tiltakozások nyomán kirobbant súlyos zavargások egy részéért. A csütörtöki párizsi biztonsági egyeztetés után úgy fogalmazott: szervezett csoportok politikai és lázító cselekményeket követtek el, és a köztársaság megdöntésére törekedtek. Macron a bűncselekmények lehető legszigorúbb szankcionálását követelte.

A kormány a következő próbatételre, az október 24-re meghirdetett országos megmozdulásokra készül. Macron péntekre védelmi tanácsi ülést hívott össze, hogy a miniszterekkel további biztonsági intézkedésekről döntsön. A csütörtöki bejelentés szerint a hatóságok elsősorban a szakszervezetek szervezte meneteket engednék megtartani, azokat is szükség esetén más útvonalra terelnék, távol a veszélyeztetett belvárosi üzletektől és középületektől. Az elnök általános ajánlása az volt, hogy a következő napokban inkább ne rendezzenek tüntetéseket.

Engedélyezett menet Párizsban, tiltások másutt

Az intézkedések városonként eltérnek. A párizsi rendőrprefektúra engedélyezett egy szombati szakszervezeti felvonulást a Bastille tértől a Nation térig, ugyanakkor a République tér és a Les Halles környékén éjszakai kijárási korlátozás marad érvényben. Marseille-ben szombatra valamennyi demonstrációt megtiltották, Lyonban, Nizzában és Montpellier-ben szintén tiltásokkal készülnek. A Le Monde szerint az intézkedések már a polgári szabadságjogokról szóló vitát is kiélezték.

Franciaországban már a választási kampányt is uralják az erőszakos tüntetések

A francia hatóságok a múlt szombati tapasztalatokra hivatkoznak. A megélhetési költségek és az oktatás helyzete miatti, nagy tömegeket megmozgató demonstrációk kapcsán üzleteket fosztottak ki, középületeket rongáltak meg, több helyen gyújtogattak Limoges-ban a városháza kiégett. A békés tüntetők és az erőszakos cselekmények elkövetőinek elválasztása alapvető kérdés: a rongálásokból nem következik, hogy minden demonstráció résztvevője vagy szervezője felelős értük.

Szélsőbaloldali mozgalmakhoz kötik a limoges-i városháza felgyújtásának egyik feltételezett elkövetőjét

Az Élysée-palota az előző megmozdulások biztosításának hiányosságait is vizsgálja. Macron csütörtökön a hírszerzési vezetőkkel tanácskozott. A Le Monde tudósítása szerint a szombatra tervezett rendőri és csendőri erő létszáma húsz százalékkal haladhatja meg az október 17-én bevetett állományét. Ez a rendfenntartás látványos megerősítése, de önmagában nem ad választ a tiltakozásokat kiváltó társadalmi elégedetlenségre.

Vita a gyülekezési jog határairól

Macron szerint a korlátozások célja a nyugalom visszaállítása. A hatóságok különbséget tesznek a szakszervezeti felvonulások és az általuk kockázatosnak ítélt, kevésbé ellenőrizhető megmozdulások között. Ez azonban komoly jogi és politikai kérdést vet fel. A francia Emberi Jogok Ligája, a Ligue des droits de l’homme vezetője, Nathalie Tehio ennek kapcsán bírálta az államfő fellépését. A Le Monde-nak adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a tüntetéshez való jog mindenkit megillet, és az államfő kijelentései egyenlőtlen helyzetbe hozhatják a polgárokat. A jogvédők a különleges rendőri egységek és katonai erők mozgósítását is túlzottnak tartják. A kormány ugyanakkor az elmúlt hétvégi fosztogatások és támadások megismétlődésének veszélyével érvel.

A francia kormány elismerte, hogy súlyos hibákat vétett, túl kevés rendőrt vezényeltek az utcára a zavargások idején

A kormányoldal és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) egymást vádolja, ki viseli a felelősséget az erőszakért. A Le Monde szerint az LFI visszautasította, hogy a nevét összefüggésbe hozzák a zavargásokkal, kormányzati szereplők a szélsőséges csoportok politikai kapcsolatait feszegették. A pártpolitikai állítások nem helyettesítik az egyes bűncselekmények ügyében folytatott nyomozás eredményeit.

A tiltások mellett tárgyalásokat ígérnek

A tiltakozássorozat hátterében a megélhetési költségek növekedése, a drágulás, a fiatalok kilátásai és az oktatási rendszer problémái állnak. Az október 17-i utcai megmozdulások többsége békés volt; az erőszakos összecsapások azonban háttérbe szorították a résztvevők eredeti követeléseit. Az elnök a szigorú biztonsági fellépés mellett elismerte, hogy a jogos társadalmi sérelmeket tárgyalásokon kell kezelni.

A tervek szerint Sébastien Lecornu miniszterelnök hétfőn diák- és tanárszervezetekkel, szakszervezetekkel, munkaadói képviseletekkel, önkormányzati szereplőkkel és parlamenti képviselőkkel egyeztet.