A francia kormány elismerte, hogy súlyos hibákat vétett, túl kevés rendőrt vezényeltek az utcára a zavargások idején

A francia vezetés immár nem vitatja, hogy a rendőrség nem készült fel megfelelően az október 17-i országos tüntetéshullámra. Sébastien Lecornu miniszterelnök elismerte: súlyos hibákat követtek el, Laurent Nuñez belügyminiszter pedig korábbi álláspontját megváltoztatva azt közölte, hogy a bevetett erők létszáma nem állt arányban az utcára vonuló tömeggel. Nuñez hétfőn felajánlott lemondását Emmanuel Macron államfő nem fogadta el. A súlyos hibákat jelzi, hogy egész városrészek maradtak rendőri védelem nélkül.

Az október 17-i megmozdulások a megélhetési költségek emelkedése és a közszolgáltatások romló helyzete miatti tiltakozásból nőttek ki. A résztvevők túlnyomó többsége békésen demonstrált, a tömegből azonban több helyen szervezett, erőszakra kész csoportok váltak ki, másutt pedig a felfordulást kihasználó fosztogatók jelentek meg. A belügyminisztérium 550 ezer résztvevőről számolt be, a szervezők ennél magasabb, 800 ezres számot közöltek. A nagyvárosokban üzleteket törtek fel, középületeket támadtak meg, és rendőrökkel csaptak össze.

Figyelmeztettek az erőszakra, a tömeget mégis alábecsülték

A Le Monde keddi cikke szerint az egyik legsúlyosabb hiba az előzetes létszámbecslésben keresendő. Az országos területi hírszerzés október 16-i jelentése a párizsi régión kívül mindössze 60–110 ezer tüntetővel számolt. A később módosított előrejelzés országosan is csupán 200 ezer résztvevőt valószínűsített. A tényleges tömeg ennek csaknem háromszorosa lett, ami alapvetően megváltoztatta a rendfenntartás feltételeit.

A lap által ismertetett belső feljegyzés ugyanakkor kifejezetten magasra értékelte a délutáni összecsapások, rongálások és fosztogatások veszélyét. Arra is utalt, hogy a diákok elégedetlensége, az egységes szervezői irányítás hiánya és a radikális csoportok egyidejű jelenléte kiszámíthatatlanná teszi a megmozdulásokat. A jelentés tehát a veszély jellegét részben jól azonosította, annak várható méretét azonban nem.

Háromezer tanárral csillapítaná a francia kormány a diákok haragját, de tovább tüntetnek

Egyelőre nem világos, ki felelős a mulasztásokért. A hírszerzés munkáját ismerő források szerint olyan tömegek létszámát különösen nehéz előre megbecsülni, amelyeknek nincs egységes vezetésük, és amelyek résztvevői a közösségi médián keresztül mozgósítanak. A kormány a történtek után célzott helyi kijárási korlátozások alkalmazását is szorgalmazta, általános rendkívüli intézkedés helyett.

A miniszter hétfőn közölte: országszerte 60 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítottak. Ez jóval kevesebb, mint a 2018. decemberi, sárgamellényes zavargások egyik kiemelt napján bevetett 120 ezres állomány, bár a helyzetek nem hasonlíthatók össze minden részletükben. A Le Monde-nak nyilatkozó rendészeti források arra is felhívták a figyelmet, hogy az elhúzódó diáktüntetések miatt a készenléti erők már a szombati események előtt jelentős terhelés alatt álltak. A belügyi összesítés szerint 997 rendőr és csendőr sérült meg, közülük heten súlyosan.

Három város, ugyanaz a kudarc

Lyonban a hatóságoknak egyidejűleg több helyszínen kellett volna megfékezniük az összecsapásokat. A Bellecour téren a rendőrök többször hátrálni kényszerültek, miközben a város más részein is csoportok mozogtak. A kialakult réseken át rongálók jutottak el a turisztikai hivatal épületéhez, amelyet felgyújtottak. A Le Monde által látott rendőrségi jelentések szerint mintegy 800 egyenruhás teljesített szolgálatot, és közel 200 üzletet fosztottak ki. A békés tiltakozók, a tudatosan összecsapást kereső aktivisták és az alkalmat kihasználó tolvajok megkülönböztetése a helyszínen különösen nehézzé vált.

Bordeaux-ban a prefektusi rezidenciát is feldúlták. Sophie Brocas prefektus szerint a mintegy 400 rendőr órákon át nem tudta ellenőrzés alatt tartani a helyzetet; a hatóságok vízágyút és a csendőrség páncélozott járművét is bevetették. Thomas Cazenave polgármester azt kifogásolta, hogy az erők száma nem felelt meg a fenyegetésnek. Felvetette a belvároson áthaladó demonstrációs útvonalak újragondolását is, mivel szerinte a jelenlegi körülmények között a lakók, a kereskedők és a tüntetők biztonsága egyszerre nem garantálható.

Vizsgálatot ígér Emmanuel Macron a franciaországi zavargások után, újabb tüntetések jöhetnek

Marseille-ben már délelőtt kezdődött a fosztogatás, amikor a készenléti egységek egy részének bevetése még nem volt tervben. A hatóságok adatai szerint 434 rendőr és 240 rohamrendőr állt rendelkezésre; a városközpontban több mint száz üzletet támadtak meg. A városvezetés és a rendőrségi szakszervezetek szerint a rendfenntartók késve reagáltak a gyorsan változó helyzetre. Benoît Payan polgármester különösen azt bírálta, hogy miközben békés demonstrálókkal szemben alkalmaztak könnygázt, más utcákban fosztogatás zajlott.

Kijárási korlátozásokkal próbálja megfékezni az erőszakot a párizsi kormány, a 2027-es elnökválasztás egyre hosszabb árnyékot vet

A marseille-i eseményekről közölt becslések ugyanakkor egymásnak is ellentmondanak. A helyi prefektúra több tízezer fosztogatóról beszélt, míg az UNSA rendőrségi szakszervezet képviselője csak ezer–ezerötszázra tette számukat. A Le Monde saját, előzetes összesítése szerint Párizsban, Lyonban, Bordeaux-ban és Marseille-ben együtt több mint 19 ezer rendőrségi gránátot használtak fel.

A kormány most a biztonsági tervezés átalakítását és a következő demonstrációk erősebb biztosítását ígéri. A megmozdulások társadalmi hátterét a megélhetési gondok és az oktatás helyzete miatti elégedetlenség adta. A francia vezetésnek két külön feladatot kell megoldania: megakadályozni az erőszakot, miközben biztosítja, hogy a békés tiltakozás joga ne váljon a rendfenntartási kudarc áldozatává.