Összeurópai razzia a modern rabszolgaság ellen: több száz áldozatot szabadított ki az Europol, magyar gyanúsítottakat is elfogtak

Harmincnégy európai ország hatóságainak példátlan méretű összefogásával zajlott le az a nemzetközi ellenőrzéssorozat, amely a modern kori rabszolgaság és kényszermunka elleni küzdelem eddigi egyik legnagyobb közös akciója volt. Az Európai Unió Rendőrségi Hivatala (Europol) és az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) vezetésével lebonyolított művelet során a biztonsági és munkaügyi szervek 248, súlyos munkacélú kizsákmányolásnak kitett áldozatot azonosítottak és mentettek ki a bűnözői hálózatok karmaiból. A razziák során 27 feltételezett emberkereskedőt vettek őrizetbe, akik többek között Magyarországról, Vietnámból, Montenegróból és Hollandiából származnak. További 86 személyt illegális foglalkoztatás, prostitúció és egyéb kapcsolódó deliktumok gyanújával állítottak elő, miközben 182 új büntetőeljárást indítottak emberkereskedelem miatt.

A szeptember 14. és 20. között zajló akcióhét jelentős logisztikai és operatív erőt mozgósított a kontinensen.A műveletben a rendőrség, a határőrség, a munkaügyi felügyelőségek és az adóhatóságok közösen vettek részt: összesen 16 031 egyenruhás és ellenőr vizsgálta át a munkaerő-kizsákmányolásnak és illegális foglalkoztatásnak leginkább kitett ágazatokat. Az ellenőrzések célkeresztjébe az építőipar, a mezőgazdaság, a vendéglátás, valamint a műkörmös szalonok és masszázsszalonok kerültek. A hét nap alatt a hatóságok 137 810 ellenőrzést végeztek személyek, telephelyek, járművek és dokumentumok átvizsgálásával. Az áldozatok döntő része – mintegy 73 százalékuk – férfi volt, és túlnyomórészt Vietnámból, Kínából, Indiából, valamint a Fülöp-szigetekről érkezett.

A feltárt visszaélések formái sokkoló képet nyújtanak a modern gazdaság árnyoldalairól. A felderített esetek között akadtak Ausztriában a szüleik által koldulásra kényszerített gyermekek, akiket helyi vállalkozások vizsgálatakor azonosítottak, de fény derült azerbajdzsáni építőmunkások embertelen körülményeire is a montenegrói fővárosban, Podgoricában. Németországban vietnámi nőket dolgoztattak kiszolgáltatott helyzetben műkörmös szalonokban, míg Finnországban egy lítiumakkumulátor-gyárban dolgozó kínai munkások kerültek a felügyelők látókörébe. A kizsákmányolás sokfelé hasonló mintát követett: a munkaadók elvették a dolgozók útleveleit, megvonták tőlük az élelmet, és fűtetlen, beázó helyiségekben szállásolták el őket.

Magyar szálak és a mezőgazdasági kényszermunka valósága

A nemzetközi bűnügyi hálózatokban a magyar elkövetőkre és áldozatokra is bukkantak az összehangolt ellenőrzések során: 11 magyar állampolgárságú áldozatot azonosítottak, akiket mezőgazdasági kényszermunkára és házi szolgaságra kényszerítettek. Az érintetteket kirívóan alacsony bérezéssel vagy ingyenmunkával, személyes szabadságuk drasztikus korlátozásával dolgoztatták. Emellett a magyar szervek négy szexuális kizsákmányolásnak kitett áldozatot is felderítettek, és több összehangolt rajtaütésben fogtak el gyanúsítottakat.

A munkaerőpiaci bűnözés adatai rávilágítanak a modern rabszolgaság szektorális sajátosságaira. Az áldozatok 73 százalékát kitevő férfiak leginkább az építőiparban (28 százalék), a vendéglátásban (21 százalék) és az agráriumban (8 százalék) dolgoztak embertelen körülmények között. A női áldozatok többségét a szépségiparban és masszázsszalonokban alkalmazták, ahol a munkaügyi jogsértések sokszor szexuális visszaélésekkel párosultak. A legsúlyosabb esetekben kiskorúak – akik az összes áldozat mintegy 5 százalékát tették ki – kényszerkoldulásra, építési munkákra vagy prostitúcióra kényszerültek a bűnszervezetek nyomására.

Az Európai Munkaügyi Hatóság szerepe meghatározó volt a határokon átnyúló visszaélések felgöngyölítésében. Cosmin Boiangiu, az ELA ügyvezető igazgatója az eredmények kapcsán kiemelte: a munkaerő-kizsákmányolás különösen azokban a szektorokban virágzik, ahol gyenge az állami felügyelet. A szervezet a kiküldött munkavállalókra és a munkaerő-mobilitásra vonatkozó szabályszegések feltárására koncentrált, logisztikai és elemző segítséget nyújtva a nemzeti felügyelőségeknek. A közös ellenőrzések megerősítették, hogy a határokon átívelő társadalombiztosítási csalások és az emberkereskedelem szorosan összefonódnak.

Brüsszeli szigor és az Europol hatásköreinek bővítése

A lezárult akció közvetlen politikai következményekkel járhat az uniós döntéshozatalban. Magnus Brunner, az Európai Bizottság belügyi és migrációs biztosa nemrég mutatta be az emberkereskedelem elleni új uniós stratégiát. A biztos hangsúlyozta: az ember nem eladó áru, az illegális kizsákmányolás pedig ott zajlik az európaiak szeme előtt – az építkezéseken, az üzletekben és az éttermekben, amelyek mellett mindennap elhaladunk. Brunner leszögezte, hogy a hatóságok kiemelkedő munkát végeztek, ám a sikerhez elengedhetetlen az Europol mandátumának megerősítése és a bűnözők illegális vagyonának határozott elkobzása.

Jürgen Ebner, az Europol megbízott ügyvezető igazgatója a többoldalú hatósági együttműködés fontosságát húzta alá. A rendőri vezető rámutatott, hogy a szeptemberi akció az Europol és az ELA közötti munkamegállapodás első gyümölcse, amely világosan rávilágított az elkövetői hálózatok kiterjedtségére. A bandák felszámolása állandó éberséget követel, mivel a bűnözők egyre kifinomultabb eszközökkel, gyakran digitális toborzási módszerekkel és fiktív cégeken keresztül szervezik meg a harmadik országbeli polgárok utaztatását és jogsértő foglalkoztatását.

Az Európai Unióban a legfrissebb adatok szerint az utóbbi két esztendőben több mint húszezer emberkereskedelmi áldozatot regisztráltak, ami 16 százalékos emelkedést jelent a korábbiakhoz képest. A kutatók egyetértenek abban, hogy a statisztikák csupán a jéghegy csúcsát jelentik, a látencia óriási ezen a téren. A szigorított uniós irányelv és a bővülő felhatalmazások révén Brüsszel célja, hogy ne csak a közvetlen emberkereskedők, hanem a kizsákmányolt munkaerőt tudatosan igénybe vevő gazdasági szereplők is büntetőjogi felelősségre vonással nézzenek szembe.