Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett vonult utcára az ellenzék szombaton Franciaországban

Párizsban és a francia nagyvárosokban szombaton ismét a feszültség ülte meg az utcákat , miután országszerte több mint hétszáz megmozdulást hirdettek meg a szakszervezetek, a diákmozgalmak és a sárgamellényesek csoportjai. Egy héttel azután, hogy az október közepén tartott akciónap több helyszínen zavargásokba, rongálásokba és rendőri összecsapásokba torkollt, a hatóságok az utóbbi évek egyik legszigorúbb biztonsági készültségét rendelték el. A rendfenntartó erők hetvenezer rendőrt és csendőrt mozgósítottak, miközben az ellenzéki pártok és a jogvédők hevesen bírálják a kormányzati fellépést.

A biztonsági intézkedések részeként mintegy száz településen tiltották be a felvonulásokat vagy léptettek életbe szigorú korlátozásokat. Északon, Lille területén, valamint Denain, Douai, Wattignies, Marly és Valenciennes körzetében a prefektúra meghosszabbította és újabb településekre terjesztette kii a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó éjszakai kijárási tilalmat este nyolc órától reggel hat óráig. A dél-franciaországi Bouches-du-Rhône megyében ugyanakkor a marseille-i közigazgatási bíróság részben felfüggesztette a demonstrációs tilalmat, és a jogvédő szervezetek beadványa nyomán öt városban engedélyezte a békés gyülekezést.

Káosz a külvárosi peremre kényszerített fővárosi menet körül

A francia fővárosban a felvonulás útvonala miatt robbant ki éles vita a szervezők és a rendőrség között. A párizsi rendőr-főkapitányság pénteken visszavonta korábbi jóváhagyását, amellyel engedélyezte a Bastille tér és a Nation közötti hagyományos nyomvonalat, és a menet áthelyezését rendelte el a város déli és keleti határára, a Porte d’Italie és a Porte de Vincennes közé. A szakszervezetek bíróságon támadták meg a kései módosítást, ám a párizsi közigazgatási bíróság szombat reggel elutasította kérelmüket, fenntartva a rendőrségi határozatot.

A szervezők a résztvevők testi épségének védelmében végül elfogadták az előírt útvonalat. Karl Ghazi, a CGT párizsi társfőtitkára jelezte, hogy felelősséget vállalva követik a döntést, Badiaa Souidi, a CFDT regionális vezetője pedig hangsúlyozta, nem tehetik ki közvetlen kockázatnak a tiltakozókat. A hirtelen változtatás azonban komoly fejetlenséget idézett elő. Ahogyan arról a France 24 francia hírtelevízió helyszíni tudósításai beszámoltak, reggel számos tüntető a korábbi gyülekezőhelyen, a Bastille téren jelent meg, mert nem értesült az új helyszínről. A rendőrök a helyszínen több jelenlévőt kilencven eurós bírsággal sújtottak tiltott csoportosulás miatt.

Franciaország újabb tüntetésekre készül, Emmanuel Macron a radikális baloldalt vádolja

A diákszervezetek amiatt tiltakoztak, hogy a hatóságok a hivatalos gyülekezőhely megközelítését is akadályozták. A UNEF egyetemi szakszervezet közlése szerint aktivistáikat a 10. kerületi munkásközpont elhagyásakor rohamrendőrök vették körbe, megakadályozva a metróállomás elérését, majd igazoltatások és büntetések következtek. A prefektúra emellett háromnapos engedélyt adott térfigyelő kamerákkal felszerelt drónok bevetésére a párizsi légtérben.

Tízezres ellentüntetés a radikális jobboldal orléans-i kongresszusán

A szombati tiltakozások kiemelt politikai feszültségpontjává Orléans vált, ahol a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) ezen a hétvégén rendezi meg kongresszusát. A tanácskozással egy időben mintegy ötven párt, szakszervezet és civil mozgalom hirdetett ellendemonstrációt. A prefektúra hivatalos adatai szerint délre tizenegyezer tiltakozó vonult fel a városban, a szervezők becslése elérte a huszonhatezret, miközben a hatóságok az egész nap folyamán harmincezer résztvevővel is számoltak.

A menet élén a baloldali ellenzék meghatározó alakjai jelentek meg, köztük Olivier Faure, a Szocialista Párt első titkára, Sophie Binet, a CGT főtitkára, Clémentine Autain zöldpárti képviselő, valamint Bally Bagayoko politikus. A megmozduláshoz az Amnesty International képviselői is csatlakoztak. A város jobboldali polgármestere, Serge Grouard a hétvégére éjszakai kijárási tilalmat vezetett be a tizenöt év alatti kiskorúakra, a rendőrség pedig az előzetes ellenőrzések során petárdamozsarakat, szamurájkardot és fémgolyókat foglalt le.

A baloldali pártok elítélték a hatósági fellépést. Jean-Luc Mélenchon, az Elégedetlen Franciaország (LFI) vezetője a megmozdulások szándékos szétzilálásával vádolta meg a kormányt. Olivier Faure, a szocialisták főtitkára szerint a lépések okoznak és a békés polgárok biztonságát kockáztatják, miközben Fabien Roussel kommunista vezető és Marine Tondelier, a Zöldek vezetője szerint a hatóságok a békés gyülekezés alkotmányos jogát csorbítják.

Vizsgálat a rendőri gránát miatt és eljárás a városháza felgyújtása ügyében

A kormány határozott fellépést rendelt el a rendbontók megfékezésére. Laurent Nuñez belügyminiszter a vincennes-i rendőrakadémián tett látogatásán kijelentette, a hatóságoknak gyorsan, mozgékonyan és kompromisszumot nem ismerve kell fellépniük a boltok fosztogatását vagy középületek támadását tervező csoportokkal szemben. Lyonban a rendőrök már délelőtt könnygázzal oszlattak fel mintegy százötven embert, akik elbarikádozták az utat egy egyetemi épületnél.

Franciaország felfüggeszti a sokkológránátok bevetését a diáktüntetések súlyos sérültjei miatt

A rendőri intézkedéseket bíráló Amnesty International képviselője, Nathalie Godard arra hívta fel a figyelmet, hogy a kabinet a félelemkeltés eszközeivel igyekszik megindokolni a szabadságjogok megnyirbálását. Eközben az előző heti zavargások jogi következményei is megmutatkoztak: a limoges-i városháza felgyújtásával összefüggésben két gyanúsítottat – egy harmincnégy és egy hatvanhat éves férfit – előzetes letartóztatásba helyeztek. Ezzel egy időben az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a párizsi ügyészség elrendelte a rendőrség belső felügyelete, az IGPN bevonását egy fotóriporter ügyében, aki az október 17-i megmozduláson szenvedett súlyos sérülést rendőrségi gránáttól.