Néray Katalinra, a Ludwig Múzeum első igazgatójára emlékeztek egy konferenciával

Néray Katalin sokat tett a kortárs képzőművészetért és annak népszerűsítéséért: a Műcsarnok, majd a Ludwig Múzeum igazgatójaként ügyelt arra, hogy a legtehetségesebb magyar művészek minőségi tárlatokon mutassák be a műveiket, miközben munkája és külföldi útjai során képbe került a nyugati képzőművészeti tendenciákkal is – személye nemcsak a magyar, de a nemzetközi kortárs művészeti életben is meghatározó szerepet töltött be. A Ludwig Múzeumban tartott konferencia apropóját két fontos évforduló adta: Néray Katalin nyolcvanöt éve született, az intézmény pedig harminc évvel ezelőtt nyerte el önállóságát, amikor új gyűjteményi egységgel gyarapodva Kortárs Művészeti Múzeummá alakult.

A képzőművészet az irodalommal, a színházzal és a zenével is összefügg

Az esemény tehát Néray személyét idézte fel, mely szorosan összefügg négy évtized művészettörtével, így minden előadó szót ejtett az általa vezetett intézmények változásairól és a főbb kiállításairól is. Gréczi Emőke művészetszociológus, a MúzeumCafé főszerkesztője a hatvanas évekig ment vissza: Néray ugyanis a pályáját frissdiplomásként 1964-ben kezdte a Kulturális Kapcsolatok Intézetének (KKI) Propaganda Osztályán, mely Gréczi szerint trambulin volt a későbbi műcsarnoki, majd Ludwig múzeumi igazgatói pozícióhoz. A fiatal Néray pedig már a KKI-ben bizonyította szervezőkészségét és a nyitottságát a legfrissebb művészeti tendenciák iránt. 1967-ben például Picasso, 1968-ban Fernand Léger műveiből szervezett kiállítást a Műcsarnokban, emellett beutazta a Földet és számos művészeti intézménybe ellátogatott, itthon fontos alkotóknak adott bemutatkozási lehetőséget, és sorra jelentek meg az írásai a művészeti folyóiratokban.

Ezután a konferencián ugrottunk az időben, Huth Júliusz, a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) művészettörténésze Néray Katalin 1984 és 1992 közti tevékenységéről számolt be, mikor is Magyarország lassú léptekkel elindult a piacgazdaság felé, a Műcsarnok pedig egyre nagyobb teret adott az aktuális, nemzetközi trendekhez tendenciákhoz kapcsolódó művészeknek. Néray másfelől 1990-ig három alkalommal is kiállítást rendezett a Velencei Biennálén – majd 1997-ben is –, itthon pedig látványos tárlatokat rendezett, 1990-ben például El Kazovszkij szerepelt a Műcsarnokban, 1992-ben pedig a Gilbert & George brit művészpáros az Ernst Múzeumban.

A konferencián személyes történetek, anekdoták is előkerültek, Fehér Dávid, a KEMKI igazgatója például azt kérdezte beszélgetőtársaitól, hogy mikor és hogyan ismerték meg Néray Katalint. Kovalovszky Márta művészettörténész elmondta, hogy először egy sárga pulóverben látta meg őt, később pedig meggyőződött arról, hogy Néray a maga képére formálta a művészeti világot, és bebizonyította, hogy a képzőművészet az irodalommal, a színházzal és a zenével is összefügg.

Verebélyi Kincső etnográfus, Kovalovszky Márta művészettörténész, Kemény György grafikusművész, Barbara Wiechno, a budapesti Lengyel Intézet volt igazgatója és Fehér Dávid művészettörténész Fotó: Szabó Zsófia / Ludwig Múzeum

„Misszionárius munkát végzett”

Kemény György grafikus nem tudta felidézni, hogy mikor találkozott először Néray Katalinnal, azt viszont igen, amikor 1986-ban megrendezték a 100+1 Éves a Magyar Plakát című kiállítást a Műcsarnokban. Noha a tárlat eredetileg egy évvel korábban nyílt volna meg – mivel az első magyar grafikai plakátot Benczúr Gyula 1885-ben készítette az Országos Általános Kiállításra –, de 1985-ben ünnepelték a fővárosban a Helsinki Értekezlet tizedik évfordulóját, amire Margaret Thatcher is ellátogatott, a kultúrpolitika pedig tartott attól, hogy mi történne akkor, ha a Vaslady benézne a tárlatra, és látna pár imperialista ellenes plakátot. A kiállítást ezért 1986-ban tartották meg, Néray pedig új címet kért Kemény Györgytől, aki a kisföldalattin ülve találta ki, hogy legyen az új cím a 100+1 Éves a Magyar Plakát. Erről aztán egy nyolc méterszer öt méteres plakátot is készített, melyet szándékosan ferdén helyeztek fel a Műcsarnok homlokzatára, Kemény pedig festett hungarocellből elkészítette az épület oszlopait, de megtörve, mintha a rajztól széttörne az épület.

Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója Hegyi Lóránd művészettörténészt kérdezte, aki elmondta, hogy Néray egy „bűvészmutatványt” hajtott végre, mivel sikerült a kurátori pozíciót legitimálnia, mely régen nem létezett, és tette mindezt úgy, hogy közben múzeumigazgató is volt, vagyis fellazította a rideg intézményi struktúrát. Hegyi szerint Néray azzal, hogy a kortárs magyar művészeket a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában első kézből ismertette, „misszionárius munkát végzett.” – A nyolcvanas évek korszakváltás, ami ebben a tíz évben mindenütt lezajlik, és ezt Néray Katalin látta, megértette, megérezte, felvállalta privát emberként, freelance (szabadúszó) kurátorként és igazgatóként. Ez egy óriási kultúrtörténeti és művészettörténeti tett volt – fogalmazott Hegyi.

Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója és Hegyi Lóránd művészettörténész. Fotó: Ilyés Zalán / Népszabadság

A konferencián a Velencei Biennálén való szerepléseket is felidézték. Boros Géza, a Velencei Biennálé Iroda vezetőjének például elmesélte Fehér László, hogyan zajlott az ő kiállításának szervezése 1990-ben a Magyar Pavilonban. A festőművész ekkor mutatta be a legújabb sárga-fekete színű képeit, melyeket a megnyitó előtt pár héttel festett, Néray pedig javasolta neki, hogy az épület átriumába még jó lenne elhelyeznie plasztikát is. Fehér ezért leutazott a Dunai Vasműbe, ahol a festményeken szereplő figurákat kivágatta vasból, melyeket aztán elhelyezett a pavilonban, mintha azok a képekről „kiléptek” volna a térbe. A szobroknak pedig nagy sikere lett, olyannyira, hogy amikor azokat meglátta a helyszínen Peter Ludwig – a budapesti Ludwig Múzeum egyik alapítója –, a kezét nyújtotta a művésznek, és közölte vele, hogy mindet megvásárolja.

Boros Géza művészettörténész, Pinczehelyi Sándor képzőművész, P. Szűcs Julianna művészettörténész és Fehér László festőművész Fotó: Szabó Zsófia / Ludwig Múzeum

Néray Katalin emlékoldal

A Ludwig Múzeum elindította Néray Katalin emlékoldalát is, melyen az egykori igazgató életrajzáról, tagságairól, díjairól és kurátori tevékenységéről olvashatunk, illetve letölthetjük publikációit, róla készült fotókat és videókat, valamint az emlékkonferenciáról készült felvétel is fel fog kerülni az oldalra.