Magyar Péter: Nem érti a forradalmat, aki méricskéli, kiknek jár hála, kiknek jut hely

Büszkén kimondhatjuk, hogy az ’56-osok áldozata nem volt hiábavaló – kezdte ünnepi gondolatait Magyar Péter miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából a a Kossuth téren összegyűlt rengeteg ember előtt. A kormányfő köszönetet mondott a szabadságharcosoknak, külön üdvözölte a még élő forradalmárokat.

1956. október 23-án a Kossuth téren világtörténelmet írt néhány százezer magyar, majd a hozzájuk csatlakozó milliók – kezdte a miniszterelnök, aki szerint az a Magyarország, amelyre vágytak, megszületett bennük: a szabad, öntudatos, független haza. Egyre többen jöttek, egyre nagyobb lett a tömeg, noha évek óta nemhogy vonulni, de még mást gondolni sem volt szabad. A bátor, szabadságszerető magyarok életüket adták Magyarországért Budapesten és vidéken egyaránt – jelezte.

Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

Az elnyomó hatalom bárhová fordult, a saját népével találta szembe magát – mondta Magyar Péter. A forradalom leverése előtt volt 13 tiszta, felemelő, dicsőséges nap, amivel a magyar nép megrengette a világot, s egyként kiáltotta: – Ruszkik, haza! – fogalmazott a kormányfő. A kapualjakból kilépő pesti srácok megállították a világ legfélelmetesebb hadseregét – fűzte hozzá.

Az első és talán legfontosabb szög

A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon – idézte Albert Camus francia írót a miniszterelnök. A diktatúra egymaga nem tudta leverni a felkelést, idegen tankok, megszálló erők kellettek hozzá. A világ és benne Európa dermesztő csenddel válaszolt a magyar segélykiáltásokra – jelezte Magyar Péter, hozzátéve, azt azonban senki nem vehette el többé tőlünk, hogy képesek vagyunk kiállni magunkért.

A magyarok mindemellett beverték az első és talán legfontosabb szöget a kommunizmus koporsójába. 1956 után többé tisztességes ember nem mondhatta azt, hogy a kommunizmus a szabadságot szolgálta és a nép akaratából uralkodik, hiszen Magyarországon a nép, köztük a munkások keltek fel az elnyomó rendszer ellen – mondta a kormányfő. 

Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

A forradalom után a hatalom nem érte be pusztán a bosszúval, az igazságot akarta megsemmisíteni. Azt akarták beérni, hogy a magyar gyanakodjon a magyarra és mindenki magányosan féljen és éljen. Magyar Péter felidézte, a halálra ítélt Gimes Miklós az ítéletével kapcsolatban, ahol demokrácia és kormányellenes tettekkel vádolták, egy szót töröltetett, a demokráciát. Vállalta a halált, de azt nem, hogy a demokrácia ellen lépett volna fel – közölte a kormányfő. A kommunisták az akasztófánál is féltek ’56 hőseitől – jelezte. 

Felemelt fejjel lehet üzenni az áldozatoknak

Az elnyomó hatalom azt hitte, hogy elpusztíthatják mindazt, amiért a forradalom mártírjai meghaltak, de nem tudták. Most pedig felemelt fejjel lehet üzenni az áldozatoknak, a hazát soha nem hagyjuk többé eltiporni – fogalmazott a kormányfő. 1956 hősei azt is örökül hagyták, hogy minden magyar vezetőnek tudnia kell, a hatalma soha nem lehet fontosabb, mint a hazája szabadsága. Aki a saját népével szemben Moszkvában, vagy bárhol máshol keres támaszt, annak legyen 1956 intő figyelmeztetés – közölte Magyar Péter. Idegen támogatással ideig-óráig meg lehet tartani a hatalmat, de a magyarok szabadságvágyát nem lehet megtörni. – Aki 1956 után egy agresszort menteget, vagy idegen birodalmi érdekeknek rendeli alá a nemzetet, az semmit sem ért 1956 üzenetéből, legyen Budapesten, vagy épp egy párizsi teraszon – utalt Magyar Péter Orbán Viktor volt miniszterelnökre, aki a forradalom 70. évfordulóján a francia fővárosba utazott.

A miniszterelnök elmondta, a nagymamája döntésének köszönhető, hogy ma itt állhat a Kossuth téren, mert bár nagyszülei el tervezték hagyni az országot, nagymamája összepakolt bőrönddel közölte, hogy ő ezt nem tudja megtenni. Mindemellett a miniszterelnök köszönetet mondott mindenkinek külföldön, akik befogadták a menekült magyarokat. Öröm és megtiszteltetés azon nemzetek képviselőit vendégül látni egy szabad Magyarországon, akik egykor otthont adtak a magyaroknak – fogalmazott Magyar Péter.

A miniszterelnök ezt követően a 34 évesen kivégzett Brusznyai Árpád, a 15 évesen lelőtt forradalmár, Szeles Erika és a 18 évesen kivégzett Mansfeld Péter történetét idézte fel, majd azt mondta, hisz abban, hogy a hősök ma látnak minket, s a szabadon ünneplő magyar nemzetet. “A forradalom győzött, az áldozatotok, a bátorságotok, az önfeláldozásotok nem volt hiábavaló” – fogalmazott a kormányfő.

Fel sem fogjuk a kiváltságot

Fiatal és idős, férfi és nő, határon innen és túl, jobboldali és baloldali, kocsikísérő és miniszter, salgótarjáni, szegedi, miskolci, óvári, Széna téri vagy éppen Corvin-közi együtt harcolt. Nem érti a forradalmat az, aki méricskéli, kiknek jár hála, kiknek jut hely a nemzet emlékezetében, s nem érti Magyarországot, aki érdemesre és érdemtelenre, igazra és igaztalanra osztja fel a saját honfitársait – mondta Magyar Péter, majd úgy fogalmazott, fel sem fogjuk, milyen kiváltságban van részünk, amikor együtt, emelt fővel ünnepelhetünk. 40 évvel a forradalom után, 1996-ban lehetett szabadon emlékezni, 2006-ban azonban ismét fájdalmasan megosztottá vált az ország, 2016-ban és azt követően pedig hosszú éven át azt hazudták, hogy magyar csak az egyik oldal lehet, 1956 emlékezete csak egyetlen politikai oldalnak jár. Ennek most vége, senkinek nincs joga többé magyarságából kirekeszteni azokat, akik másként gondolkodnak a világról – szögezte le a kormányfő, hozzátéve, tudjuk, mi a teendőnk, Magyarország nem kompország, 1956-ban Magyarország egyértelműen a szabad, demokratikus Európát választotta. – Megbízható szövetségesek akarunk lenni, akik emelt fővel ülnek a közös asztalnál, nem zsarolással és külön utakkal elszigetelődő kalandorok – fogalmazott Magyar Péter. Erős, önálló, szövetségesei számára megbízható, jövőbe tekintő nemzetté akarunk válni, amely képes felülkerekedni a veszélyeken – folytatta.

Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

Hetven évvel ezelőtt a magyaroknak mindössze 13 nap szabadság jutott, nekünk viszont megadatott a folytatás, visszavettük a saját hazánkat, de ne feledje senki, a győzelem nem cél, csupán eszköz – szögezte le. Szentül fogadjuk a forradalom hőseinek sírja felett, hogy a megszerzett hatalmat soha nem használjuk fel a saját népünk ellen – ígérte a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy visszaadják a szavak hitelét, nem ásnak új lövészárkokat magyar és magyar közé, a közpénzt a köz javára fordítják. A kivívott szabadságból biztonságot és lehetőséget kell adni mindenkinek. Gloria victis! – zárta a beszédét Magyar Péter.